Az MSZP-sek 38-39%-a szavazott az LMP-re a visszalépő jelöltek helyett

A főváros VI. kerületében a fideszes Illés Zoltán 63, Az LMP-s Kaszics Bálint 37 százalékot szerzett. A szomszédban, a Belső-Erzsébet- és -Józsefvárost egyesítő 10-es választókerületben is a Fidesz nyert Fónagy János személyében 60 százalékkal, az akaratán kívül egyfajta közös baloldali jelöltté avanzsált Moldován László (LMP) 40 százalékot kapott. Ugyanezek a százalékos adatok Zuglóban, a 21-es körzetben: Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) áll nyerésre Várnai László Sándor (LMP) ellenében (66%). Csepelen, a 31-esben is a fideszes Német Szilárd kap mandátumot, hiszen ő is 60 százalékon áll, az LMP-s Hudák János 40-en. (Az adatok előzetesek, több mint 90%-os feldolgozottságnál.)

A többi fővárosi választókörzetben, ahol állva maradt a második fordulóra az LMP jelöltje, négy–tizenöt (tipikusan tíz körüli) százalékot szerzett, vagyis nem túl bátor az az állítás, hogy azokban a fővárosi körzetekben, ahol a szocialisták visszalépése miatt az ökoszociális párt jelöltje állt szemben a fideszével, az LMP-s szavazatok nagyobbik része az MSZP első fordulós híveitől származott. Azonban ez sem volt elég a Fidesz megverésére, Hatvani Csaba, Szabó Zoltán, Bárándy Gergely és Avarkeszi Dezső áldozata ebben az értelemben hiábavalónak bizonyult.

Próbáljuk megbecsülni, a szocialista szavazók mennyire fogadtak szót visszalépő képviselőjelöltjük felszólításának ebben a négy körzetben, vagyis milyen arányban szavaztak az LMP-s jelöltre. A számítás meglehetősen nehéz, hiszen elvileg bárki bármelyik versenyben maradt jelöltre szavazhatott a második fordulóban. Belezavar a képbe, hogy most sokkal kevesebben mentek el szavazni, mint két hete. Ebben a négy körzetben a Fidesz-KDNP is elvesztette a két forduló között szavazói 12 százalékát, több mint ötezer főt. Könnyen lehet tehát, hogy az MSZP-sek nem elhanyagolható része akkor is otthon maradt volna, ha nem lépnek vissza jelöltjeik.

Mégis vegyük úgy, hogy az LMP első fordulós szavazói hiánytalanul elmentek most is. (Viszont a szocialista szavazókon kívül máshonnan nem meríthettek az új párt jelöltjei). A szocialista szavazókról pedig tegyük fel, hogy csupán kétféle módon viselkedhettek: vagy otthon maradtak, vagy az LMP-t erősítették. Ezekkel a közelítésekkel az átszavazó szocialisták számát úgy tudhatjuk meg, ha az LMP-s jelöltek szavazatnövekményét az MSZP-jelölt első fordulós eredményéhez viszonyítjuk.

Azt kapjuk, hogy a négy körzetben rendre 31, 40, 39, 43; átlagosan pedig 38,5 százalék fogadott szót a visszalépő és az átszavazásra felszólító baloldali jelöltnek. Ahhoz képest, hogy a gesztus egyoldalú volt, nem is tekinthető rossz aránynak. Konkrét eredménye azonban nem volt az akciónak.