Vendel
6 °C
19 °C

Orbán kétharmaddal kormányozhat

2010.04.11. 23:54 Módosítva: 2010.04.12. 14:11
Most 119 egyéni és 87 listás mandátumot szerzett a Fidesz, ehhez a 206 képviselői helyhez a megmaradt 57 egyéni körzetből és az országos listán kiosztható 64 mandátumból 52-t kell szerezniük a kétharmadhoz. Mivel az 57 egyéni körzetből 56-ban vezet a fideszes jelölt – ebből húszban több mint 47 százalékot kapott –, Orbán Viktor várhatóan kétharmados többséggel alakít kormányt, várakozásaink szerint 263 tagú lesz a kormánypárti frakció. A kétharmadhoz 258 mandátum kell.

Pontosan annyi mandátumot osztottak ki az első választási fordulóban, mint amennyi az Index mandátumbecslésében szerepel: 265-öt. A Fidesz jelöltjei a 176 egyéni választókerületből 175-ben nyertek, csupán a budapesti XIII. kerületben (a 20-as egyéni körzet) győzött az MSZP-s jelölt, Tóth József (sokáig befutónak tűnt Szanyi Tibor is a 19-esben, ám ott végül a Fidesz-jelölt Szalay Péter került az élre). A 175-ből a Fidesz-jelölt 119 körzetben már meg is szerezte az egyéni mandátumot (ez lényegében megegyezik a mandátumbecslésünkben szereplő, 120-as értékkel).

A területi listás szavazáson a lehetséges 152-ből 146 mandátumot osztottak ki. Ebből a Fidesz 87, az MSZP 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumot szerzett (becslésünk 92, 27, 22 és 4 volt). Így a Fidesznek 206 képviselője már biztosan van, a többi párt eddig csak listáról szerzett mandátumot.

A választások első fordulójának eredménye azt valószínűsíti, hogy a Fidesznek, ha nem is túl bőven, de meglesz a kétharmados többsége a parlamentben. Ehhez 258 képviselői hellyel kell rendelkezniük, vagyis még 52 mandátumot kell begyűjteniük a második fordulóban.

A párt jelöltjei abból az 57 körzetből, ahol második forduló lesz, 56-ban vezetnek, ezek közül húszban 47 százalék fölötti eredményt értek el az első fordulóban. Ezekben tehát minden bizonnyal megszerzik a mandátumot a második fordulóban, így 37 olyan egyéni kerület van, ahol eldőlhet a Fidesz kétharmada.

graf becsles.png

Ebből a 37 helyből 14 olyan van, amit némi ráhagyással szorosnak mondhatunk. Mindössze öt olyan körzet van, ahol a Fidesz jelöltje nem kapott legalább 40 százalékot (Vác, Gyöngyös, Edelény, Kazincbarcika és Budapest 19), illetve szintén öt olyan, ahol a fideszes győztes és a második helyezett jelölt között ne lett volna legalább 10 százalék a különbség.

A legszorosabb a verseny a már említett budapestiben, ahol a fideszes Szalay Péter 38,33, az MSZP-s Szanyi Tibor 36,79 százalékot kapott. Itt az utolsóként kiértékelt szavazókör eredményei – ide irányították az igazolással szavazókat – fordították meg az eredményt, Szanyi nagyjából negyven szavazatos eredményét több mint négyszáz szavazatos hátránnyá változtatva.

A további szoros kerületek közül Tiszavasváriban 8 százalékkal verte a fideszes Karakó László a Jobbik-jelölt Császár Józsefet (41,77-33,05), az MSZP-s Juhász Ferenc 18 százalékkal lett harmadik. A szegedi 3-as körzetben a fideszes Bohács Zsolt 43,32 százalékot kapott, az MSZP-s Botka László 36,23 százalékot (a jobbikos jelölt 11,6 százalékkal lett a harmadik).

graf fidesz becsles.png

A legérdekesebb egyéni körzet talán a kazincbarcikai lesz. Itt a Fidesz-jelölt Tamás Barnabás 37,43 százalékot kapott, a második helyezett jobbikos Endrésik Zsolt 28,84 százalékot, a harmadik Szitka Péter (MSZP) 28,51 százalékot (és 5 százaléknál valamivel jobb eredménye volt az LMP-s jelöltnek). Ózdon 8 százalék a fideszes győztes, Riz Gábor és a második helyezett Kisgergely András különbsége (40,85-32,07 százalék).

Mivel a Fidesz-jelöltek a legtöbb körzetben vezetnek akkora előnnyel, hogy elviseljék azt is, ha mostani támogatóik egy része nem megy el újra szavazni – lehetséges, hogy a párt támogatóinak egy része nem annyira elkötelezett, hogy egy „túlnyert” választás második fordulójában is szavazzon –, becsléseink szerint az 57 körzetből a Fidesz-jelöltek 53–55 helyen megszerzik a mandátumot.

Ha csak a jelenleg lezárult egyéni szavazókerületekből és a területi listákból megmaradt úgynevezett töredékszavazatokat vennénk figyelembe, a 64 országos listás mandátumot a következők szerint osztanák ki: 28-at kapna az MSZP, 21-et a Jobbik, 12-et az LMP és 3-at a Fidesz. A választás második fordulója azonban ezeket az arányokat még módosíthatja, így ezt az adatsort most csak érdeksségként közöltük.

Éppen a második fordulóban várható eredmények miatt becsléseink szerint végül az új parlamentben a Fidesznek 263 fős frakciója lesz (ez 68,1 százalék).A Fidesz-képviselők száma várhatóan csak csak akkor nem éri a kétharmados többséget, ha az 57-ből legalább kilenc egyéni körzetet is elveszítenek, amire meglehetősen kevés az esély (itt olvashat azokról az egyéni választókerületekről, ahol ennek legalább az elvi lehetősége megvan). A Fidesz-frakció akkor lehet 265 tagú, ha mind az 57 egyéni mandátumot megszerzik.

Számításaink szerint az MSZP vélhetően 58, a Jobbik valószínűleg 48, míg az LMP 17 fős frakciót alakíthat majd. A Fidesz győzelmét a két másik párt taktikázásai sem befolyásolhatják jelentősen, mivel nincs reális esélye annak, hogy a Jobbik és az MSZP összefogjon, és arra sem lehet számítani, hogy a második fordulóra érdemben erősíteni tudjon akár az MSZP, akár a Jobbik.