Dömötör
-1 °C
14 °C

Így lesz minden második képviselő munkanélküli

2010.04.16. 13:50
A Fidesz fontos választási ígérete a parlamenti képviselők számának csökkentése. Eddigi javaslataik alapján kétszáz főben határoznák meg a képviselők számát, a mostani 386 helyett. Fideszes forrásaink szerint a választási rendszert lényegében nem alakítanák át, inkább a kiosztható mandátumokat arányosítanák. A szocialisták egyéni képviselők nélkül képzelik el a jövőt. Ha így lenne, nemhogy kétharmadot, de abszolút többséget is nehezen érne el egy párt. Ha viszont csak egyéni jelöltekből állna a parlament, most egyfős ellenzéke lehetne a Fidesznek.

A kisebb parlament a Fidesz egyik alapkövetelése volt a választás előtt. Ellenzékben már az aktuális parlamenti ciklus legelején alkotmánymódosítási javaslatot nyújtottak be, és ezt a négy év alatt újra és újra megtették. A javaslat azonban korlátozott volt, célja csupán az országgyűlés létszámának kétszáz főben történő maximalizálása volt.

A javaslattal alkotmányos kényszert akartak támasztani a szintén kétharmados választási törvény módosításához. Az utóbbira azonban nem dolgoztak ki kész javaslatot. A viták során azonban azt egyértelművé tették, hogy a jelenlegi, vegyes választási rendszer fenntartása a céljuk.

Amit a szocialisták akartak

Választási rendszerből három féle van: tisztán listás, tisztán egyéni körzeteken alapuló, illetve a kettőt kombináló vegyes. A szocialisták legutóbb egy tisztán listás rendszerre tettek javaslatot - pillanatnyi politikai érdekeiket ez szolgálta volna leginkább. A tisztán listás választás a legarányosabb a képviselet, a mandátum- és a szavazatarány - egyéni körzetben választott képviselők híján - nagyjából azonos lenne. A tisztán listás rendszerben is szokott lenni bejutási küszöb, ez némileg módosítja a mandátumok eloszlásának arányát.

Fidesz területi listás eredményei hány százalékponttal jobbak a 2006-osaknál

Ilyen választási rendszerben a Fidesz a vasárnapi választásokon a képviselői helyek  52,5-55 százalékát szerezte volna meg, és így esélye sem lenne a kétharmados többségre. 200 fős parlamenttel számolva ekkor a Fidesznek 105-109 képviselője lenne. A szocialistáknak 39-42, a Jobbiknak 31-33, az LMP-nek 15-16 mandátum jutna. A tisztán arányos választási rendszerek hátránya, hogy nagyon ritkán lenne képes egy párt önállóan kormányalakításra. 1990 óta egyedül a Fidesz volt képes ötven százalék feletti eredmény elérésére, éppen a mostani választáskor. Tisztán listás választási rendszer működik például Szlovákiában és Hollandiában. Gyakori kritika, hogy a tisztán listás rendszerekben egyéni képviselet híján megszűnik a pártok és a választók közvetlen kapcsolata.

Egyfős ellenzék

A másik véglet a tisztán egyéni képviseleten alapuló rendszer - ez a világban az angolszász országokra jellemző. Így választanak Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. A modell kedvez a kétpárti rendszerek kialakulásának, az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok, Nagy-Britanniában a konzervatívok és a Munkáspárt váltják egymást a hatalomban. E rendszerrel könnyű nagy többséget szerezni, Nagy-Britanniában legutóbb az 1974-es választásokon nem szerezte meg egyik párt sem az abszolút többséget. A választások tisztán egyéni rendszerben általában egyfordulósak, és nincs győzelmi küszöb.

terkep legend 1.png

A tisztán egyéni rendszerek hátránya, hogy általában nagy túlhatalmat ad a választások nyertesének, és rengeteg az elveszett szavazat. A most vasárnapi eredményeket egy kétszáz fős parlamentre vetítve a Fidesz 199 helyet szerzett volna. A parlamentben annak ellenére csak egy ellenzéki képviselő jutna, hogy a választók 47,27 százaléka nem a Fideszre szavazott.

Elcsúszott arányok

A Fideszből származó értesüléseink szerint bár konkrét tervek még nem készültek a választási törvények módosítására, alapvetően a jelenlegi rendszer arányos csökkentésére készülnek. Kétszáz fős parlamentre modellezve ez 92 egyéni, 79 területi  és 29 országos listás mandátumot jelentene - a területi listán ki nem osztható mandátumok a mostanihoz hasonlóan az országos listára csúsznának át.

graf becsles.png

Az egyéni és a listás szavazat kombinációja arányosabb képviseletet biztosít a tisztán egyéni rendszernél, de a választások győztesét bónusszal jutalmazza - így a stabil kormányzást szolgálja. 1994-ben így nyerhette el az MSZP a szavazatok 32 százalékával a mandátumok 54 százalékát, és így lehet esélye a Fidesznek 52,7 százalékos szavazataránnyal a kétharmados többségre. Mandátumbecslésünk szerint a vasárnapi választások után a Fidesz 263, az MSZP 58, a Jobbik 48, az LMP 17 mandátumot szerezhet a mostani, 386 fős parlamentben.

Egy 200 fős modellparlamentben már más lenne a helyzet. A területi listás mandátumok megfelezésével ugyanis a megyék többségében 30 százalék körüli szavazatarányra lenne szükség a listás mandátumszerzéshez - az országosan 15-25 százalék között teljesítő pártok így ugyan juthatnának területi listás mandátumokhoz, de csak a kompenzációs lista kárára.

A kompenzációs (vagy más néven országos) lista szerepe viszont nagyon megnőne: sok két-három mandátumot osztó megye esetében töredékszavazatok tömege csúszna át az országos listára. Mivel a középpártok a területi listákon sok szavazatot buknának, az országos lista a legfeljebb 10-12 százalékot szerző pártoknak aránytalanul kedvezne.

A vasárnapi eredményekkel számolva ez az LMP-nek kedvezne a leginkább, ha úgy csökkenetnék a képviselők számát, hogy marad a mostani rendszer, csak éppen kevesebb lenne a mandátum. Egy kétszáz fős parlamentben a Fidesz 130, az MSZP 31, a Jobbik 23, az LMP viszont 16 mandátumot szerezhetne, azaz míg a Fidesz és a Jobbik arányaiban ugyanannyit, az MSZP kicsivel több, az LMP pedig  kétszer annyi képviselői helyhez juthatna.

A vegyes rendszer tehát szimplán arányosítva súlyosan torzítaná a választások eredményét. Ezen segíthetne, ha területi listák helyett csak egy országos lista lenne, amire közvetlenül szavaznának a választók, és ez egészülne ki az egyéni körzetekben leadott töredékszavazatokkal.