Gyárfás
19 °C
35 °C

Elnapolták a Mal elleni kártérítési pereket

2011.01.04. 09:53 Módosítva: 2011.01.04. 15:56
Több felperes megrendülten beszélt az iszapkatasztrófáról, a Mal Zrt. képviselője pedig vitatta a cég felelősségét a Fővárosi Bíróságon megkezdődött négy kártérítési perben. A tárgyalásokat márciusra elnapolták. A négy perben hat kolontári, illetve devecseri lakos összesen mintegy 150 millió forintot követel a cégtől.

Az elsőként tárgyalt per két felperese egy 50 év körüli kolontári házaspár volt. A feleség elmondta, hogy október 4-én vonattal tartott hazafelé, mikor férje telefonált neki, hogy "kitört a vörösiszap, (...) a falu negyede odavan".

A házaspár elmondása szerint otthonukat elborította a hordalék, házuk földszintjén minden tönkrement, csak a tetőtérből tudtak kimenteni néhány ingóságot, az ár betonkerítéseket döntött le, fákat csavart ki. A család két földje is teljesen hasznavehetetlenné vált, a háziállatok elpusztultak.

Egy devecseri ház és tulajdonosa
Egy devecseri ház és tulajdonosa

"A következő sokk az volt, amikor hajnalban kitelepítették az egész falut" - mondta az asszony.

Jelenleg a házaspár albérletben lakik, melynek díját fél évig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fizeti.

"Honvágyunk van, de tudjuk, hogy már soha nem térhetünk vissza otthonunkba, a házunkat lebontották. Elveszettnek érezzük magunkat" - mondta a betanított munkásként dolgozó asszony.

A rokkantnyugdíjas, korábban nehézgépkezelőként dolgozó férj arról beszélt, hogy a katasztrófa látványa is borzasztó volt: "mint egy disznóvágás, mintha sűrű vér hömpölygött volna mindenütt a faluban". A házaspár könnyekkel küszködve beszélt a tárgyaláson a férj édesanyjának elvesztéséről, halálának körülményeiről; a 82 éves asszony holttestét a katasztrófa után két nappal találták meg a mentőcsapatok, hatszáz méterre a házától.

Magyar György, a károsultak egyik ügyvédje a tárgyalások után újságíróknak azt mondta: az állam jogi képviselői ígéreteket tesznek, nyilatkozatokat íratnak alá, de semmi nem történik, a károsultak még arra sem kapnak lehetőséget, hogy saját ügyvédjeiktől kérjenek segítséget. Megjegyezte, hogy a Mal Zrt.-vel korábban folytatott, sikerrel kecsegtető egyeztetések azért szakadtak félbe, mert azokat megtiltotta a katasztrófavédelmi biztos, csakúgy, mint a kifizetéseket.

A cég nem ismeri el a felelősségét

A Mal Zrt. ügyvédje, Ruttner György a tárgyalásokon azt hangsúlyozta, hogy a cég nagyon sajnálja a történteket, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival és a károsultakkal, ám a felelősségét nem ismerheti el. Az alperes vitatja a kártérítési igény jogalapját, álláspontjuk szerint a Mal Zrt. az elvárható módon, a szabályok betartásával járt el, a katasztrófát vis maior okozta, elháríthatatlan természeti csapások, a sok csapadék, földrétegek elmozdulása.

A cég jogi képviselője utalt arra, hogy az illetékes környezetvédelmi főfelügyelőség kilenc nappal a katasztrófa előtt helyszíni ellenőrzést tartott a Malnál, és mindent rendben talált. Az ügyvéd kifejtette azt is, hogy a polgári törvénykönyv szerint a vörösiszap nem veszélyes anyag, azoknak a magánszemélyeknek a kárigénye pedig megkérdőjelezhető, akik beléptek az állami kárenyhítési programba, ugyanis ezekben az esetekben már az állam joga a kárigények érvényesítése.

Az első per november 30-án kezdődött a devecseri Konkoly József ügyében, aki húszmillió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést kér a Mal Zrt.-től. Az október 4-i katasztrófa során a férfi háza és annak berendezése teljesen elpusztult, az épületet bontásra ítélték. Konkoly ügyvédje azzal érvelt, hogy a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket a felperesnek felesleges bizonyítania.

Szobabelső Kolontáron
Szobabelső Kolontáron

A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. Az iszap néhol két méter magasan hömpölygött, melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodorva el. Utak, közművek sérültek meg, többek között egy gázvezeték is, és szennyezetté váltak a környező folyók, köztük a Marcal vize is. Becslések szerint a kár 55 milliárd forint lehet.

A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófában tíz ember meghalt, több mint százhúszan megsérültek. Devecserben több mint kétszáz ház vált lakhatatlanná, Kolontáron harmincnégy épület lebontásáról döntöttek.

D  NL20101017010

Pintér Sándor belügyminiszter az év végén azt ígérte, hogy a vörösiszap-katasztrófában érintett települések helyzete június 30-ig rendeződhet.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) négy ember ellen indított eljárást. Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével gyanúsítják. Nyomoznak a cég műszaki szolgáltatási igazgatója, a környezetvédelmi és laborfelelős, valamint egy diszpécser ellen is.

"A Mal bármeddig perelhető"

Az államtól és a Maltól is kaphatnak kártérítést a vörösiszap-katasztrófa károsultjai, ugyanakkor az átfedések kizárása miatt különbséget kell tenni vagyoni és nem vagyoni kár között, mondta Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

A károsultak a Mal Zrt. ellen indított kártérítési perekkel párhuzamosan az államtól is kaphatnak kártérítést. Az állam a károkozó helyett megelőlegezi a kártérítést, amit később jogi úton visszakövetel.

Különbséget kell tenni a vagyoni és nem vagyoni károk között; az előbbi az ingatlanban és az ingóságokban keletkezett károkból áll össze.

A vagyoni károk esetén a károsult a támogatási szerződésben a kifizetett összeghatárig átruházza az államra kártérítési igényt, de az e feletti igény esetén a cég tovább perelhető. A nem vagyonban keletkezett károknál - például haláleset, sérülés - nincs összeghatár, "a Mal bármeddig perelhető" - közölte a szóvivő.