Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Kommunikációs csőd az első próbatételnél

2011.01.05. 13:04
Hiába sorozza Orbán Viktor miniszterelnököt hetek óta a nyugati sajtó, a kormányzati kommunikáció egyetlen ellenakciót sem tudott összehozni, hogy megfékezze a médiatörvény elfogadása után elindult lavinát. A támadások felkészületlenül érték a kormányt, a választási győzelem után kialakított, három részre osztott kommunikációs szisztémában mindenki a másikra várt, és abban reménykedett, hogy a téma magától kikopik a külföldi újságokból. Mostanra fideszes körökben is elismerik, az új kormány karácsony óta példátlan tekintélyvesztést szenvedett el.

A médiatörvény elfogadásának másnapján, december 22-én német újságok cikkei indították el a magyar kormányt PR-katasztrófába sodró sajtóhullámot. A Die Welt „Führerstaat”-ként írta le az Orbán Viktor vezette Magyarországot, amire a luxemburgi külügyminiszter Orbán Viktor lediktátorozásával még rákontrázott.

Azóta szinte nem volt nap, hogy valamelyik nagy tekintélyű európai napilap vagy magazin ne foglalkozott volna az új magyar vezetéssel, amely éppen a napokban foglalhatja el az EU soros elnöki székét. Az írások egyre extrémebb jelzőket használtak és egyre negatívabb képet festettek a kormányról, a magyar vezetés azonban lebénult. Két hét sem volt elég ahhoz, hogy a kormány tagjai közül bárki bekerüljön valamelyik lapba, nemhogy arra, hogy összehangolt akcióval megpróbálják megfordítani a trendet.

Elsőként Lázár János frakcióvezető pedzegette a „kormányzati kommunikációért felelős személyek” felelősségét
Elsőként Lázár János frakcióvezető pedzegette a „kormányzati kommunikációért felelős személyek” felelősségét

A párton belül elsőként Lázár János frakcióvezető pedzegette a „kormányzati kommunikációért felelős személyek” felelősségét a Magyar Hírlap december 27-ei számában megjelent interjúban, amikor az ügy kezelése körüli hiányosságokról kérdezték. Lázár a rossz külföldi fogadtatással kapcsolatos kérdésre először elismételte a belföldi használatra készült magyarázkodást, amely szerint a törvényt nyugat-európai és uniós modellek alapján fogalmazták, a példát többek között francia, olasz, német, brit szabályozások adták, majd finoman jelezte, hogy a PR-hibák miatt hol kéne érdeklődnie a lap munkatársának.

Lázárhoz hasonlóan az Indexnek nyilatkozó fideszesek is a kormányzati kommunikációt okolják az elfajult helyzetért, de hozzáteszik, az igazi probléma az, hogy a pártban sem tudja senki, valójában melyik részleget hibáztassa: a miniszterelnöki kabinetet vagy a sok tekintetben párhuzamos feladatokat ellátó kommunikációs államtitkárságot. Az KIM-hez tartozó államtitkárságon a frakcióra vártak, mert szerintük az egész ügy egyéni képviselői indítvány, a megalakuló médiahatóság sem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik. A külföldi országkép alakításáért általában felelős külügy pedig azért volt ideges, mert egy szakterületén kívüli ügyet kellett kezelnie úgy, hogy nem kapott hozzá szakmai támogatást.

A törvény rossz fogadtatásának előjeleire már a parlamenti vita idején felfigyelhettek volna a kormány PR-osai. Martonyi János külügyminiszter szerdán azt nyilatkozta, a kormány számított a kritikákra, de „ilyen túlzó megfogalmazásokra nem”. Az EBESZ negyedéves jelentése egy héttel korábban, december közepén sajtószabadság-ellenesnek minősítette a parlament előtt lévő médiatörvényt. Akkor Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár válaszolt az EBESZ képviselőjének, azt állítva, hogy a törvények célja a szólásszabadság erősítése.

Az államtitkár véleménye a jelek szerint nem nyugtatott meg mindenkit, mert néhány nap múlva megkezdődött az össztűz. Első körben Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője reagált a kritikákra, megszólalása inkább rontott, mint javított a helyzeten. A kormányfő környezete nem vette komolyan a külföldi kritikákat, és kizárólag a magyar választóknak próbálta magyarázni a bizonyítványt. A luxemburgi külügyminiszter leszocialistázása és a Németországból érkező első diplomáciai jelzés elbagatellizálása kínos diplomáciai malőrré vált.

Szijjártó Péter megszólalása inkább rontott, mint javított a helyzeten
Szijjártó Péter megszólalása inkább rontott, mint javított a helyzeten

A Kovács Zoltán-féle államtitkárságon az ünnepek alatt sem születtek tervek a kormány tekintélyének visszaszerzésére. Az egyetlen szakmai dokumentum, amely az elmúlt hetekben az áttételes magyar források helyett világnyelven is eljuthatott a témával foglalkozó újságírókhoz, köztük a legkritikusabb németekhez, egy angol nyelvű hírlevél volt. A dokumentumot a külügy tette elérhetővé többek között a berlini magyar nagykövetség honlapján.

A százhetven oldalas törvény hivatalos fordítása azonban csak most készült el. Nagy Anna kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy az angol nyelvű változatot elküldték az Európai Bizottságnak, a Budapesten működő külképviseleteknek és Magyarország külföldi nagykövetségeinek, bár úgy néz ki, ez sem tökéletes. Német fordítás nem készült.

A támadások ellenére a törvényt tető alá hozó Szalai Annamária és csapata sem szólalt meg, hogy védje a mundér becsületét. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság információink szerint az események hatására a napokban állt neki, hogy saját szóvivőt keressen, és kommunikációs szakemberek tanácsai alapján tegye áramvonalasabbá a már hatályba lépett jogszabályt.

Az első Orbán-kormány idején a nagy pénzekből működtetett Országimázsközpont felelt a Magyarországról és a kormányzatról alkotott kép befolyásolásáért. 2001-ben például huszonhárommillió forintot fordítottak egy rövid tévéreklám elkészítésére, hogy ellensúlyozzák a szlovén Amnesty International egyik emberjogi klipjében szereplő „brutális magyar rendőr” képe által okozott károkat. Akkor a lábkampányfilmet négy szlovén tévében is levetíttették.

Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár egyébként októberben azt nyilatkozta, az országkép javítására jó alkalmat adó lehetőségként tekintenek az Európai Unió soros elnökségére is. Martonyi János külügyminiszter pedig augusztusban úgy fogalmazott: "A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy az elveszített presztízs országa". Hozzáfűzte: "A jövőben a nagykövetek teljesítményét többi között az alapján mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő Magyarországot becsmérlő hírekre miként reagálnak."