Adorján, Adrián
3 °C
8 °C

Törvény korlátozná a kamaraelnök fizetését

2011.01.07. 14:42
Hangsúlyos szerepet kapott a kamarai elnökök fizetésének és a kamarai tagdíjak összegének kérdése a kötelező kamarai tagságot visszaállító törvényről szóló egyeztetéseken. Információink szerint a konzultációk megszakadtak, s a nemzetierőforrás-minisztérium olyan törvényjavaslatot terjesztett be, ami az orvosi kamarát is meglepte. Éger István elnök szerint a törvényjavaslat csak korábbi jogosítványaik egy részét adja vissza, s a közpénzt alig felhasználó kamarák gazdasági önállóságát is korlátozná.

Lejárt az új kormánynak járó kegyelmi időszak, sokkal több és komolyabb közérzetjavító, pénzügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna megtenni az egészségügyben – nyitott frontot a kormány ellen egy hétfői Magyar Nemzet-interjúban Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Valószínűleg nemcsak neki van olyan érzése, hogy az egészségügyben nem történt sok látványos intézkedés a kormányalakítás óta. Ezt az időszakot a szakmának tett gesztusértékű lépések, a kórházaknak juttatott pénzügyi injekció (pdf), a Semmelweis-terv, egy salátatörvény és az otthonszülésről szóló törvényjavaslat kidolgozása mellett leginkább a háttérben zajló iszapbirkózás jellemezte.

A 2010-es év utolsó hónapjaiban kemény egyeztetések folytak egy belső, leginkább a szakmát érintő ügyről, nevezetesen az orvosi, a gyógyszerészi és az egészségügyi szakdolgozói kamaráról szóló törvényjavaslatról is. 2007-ben Molnár Lajos egészségügyi miniszter idején megszüntették a kötelező kamarai tagságot, és a testületek jogosítványait jelentősen megnyirbálták.

Az új kamarai törvényről szóló egyeztetések 2010 végén annyira elhúzódtak, sőt meg is szakadtak, hogy az eredeti tervek ellenére nem sikerült az év végéig elfogadni a törvényt. A törvényjavaslatot végül karácsony előtt egy nappal terjesztette be Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter.

Szócska Miklós őszödi beszéde

Érdekes epizódja volt a kamara és az államtitkárság között folyó harcnak, amikor Szócska Miklós államtitkár december 4-én váratlanul megjelent a kamara közgyűlésén. Éger István beszéde közben érkezett, majd miután nem volt hely, egy lépcsőre ült le a műegyetem előadótermében. Az elnök köszöntötte őt, ezután az egyik résztvevő értékelése szerint Szócska megtartotta saját őszödi beszédét.

A beszédre a MOK honlapja is utal eképpen: “Szócska Miklós államtitkár a Nefmi képviseletében őszinte hangnemben előadott helyzetvázlatát nagy tapssal fogadták a küldöttek.” Szócska azt mondta el, hogy  az elrettentő gazdasági kényszerek miatt ma nem is az igazán a kérdés, mekkora a fizetés, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán. Mint mondta:  a jelenlegi világgazdasági környezetben az orvosok hiába követelnének többet, a nincsből nem lehet adni.

A kamarák a törvényjavaslattal több korábbi jogosítványukat visszakapják, de nem mindet. Ismét eljárhatnak etikai ügyekben, beleszólásuk lesz a felvételi és képzési keretszámokba, szakértőként részt vehetnek a máshol szerzett diplomák, oklevelek elismerésében, de - és ez az egyik vitapont - csak véleményezési, nem egyetértési joguk lesz a vezető állású egészségügyi dolgozók kinevezésénél-felmentésénél.

Éger István nem elégedett a benyújtott törvényjavaslat egészével. Lehet, hogy a kamarák 2007-es lenullázásához képest ez a jogszabály néhány jogosítványt visszaad, de ez kevés ahhoz képest, amilyen jogosultságai voltak a kamaráknak 1994-2007 között.

Éger István megerősítette, hogy az egyeztetések már karácsony előtt elakadtak az ügyben. Végül a miniszter maga terjesztette be a javaslat szövegét, amelynek tartalma őket is meglepte. "Azt a jogászaink jelenleg tekintik át, hogy ilyen esetben nem lett volna-e szükség közigazgatási egyeztetésre" - mondta Éger István.

Információink szerint igazán éles feszültség két anyagi természetű kérdésben bontakozott ki. A törvényjavaslat egyrészt meghatározná, hogy mekkora tagdíjat szedhetnek be a kamarák. Az éves összeget a mindenkori minimálbér bizonyos százalékában határoznák meg: ez az orvoskamaránál 30 százalék, a gyógyszerészeknél 30-60 százalék, a szakdolgozóknál 18 százalék lenne.

A másik pont személyesen is érinti a kamarai elnököket.  A törvényjavaslat maximálná a fizetésüket, azaz lenne olyan, akinek emiatt csökkenne a javadalmazása. A szöveg szerint a kamarai elnökök fizetése a jövőben nem lehet magasabb a legmagasabb kormánytisztviselői fizetésnél. Ez legfeljebb a helyettes államtitkári díjazásnak felel meg, ami közel havi bruttó 750 ezer forint, de a kamara megállapíthat ennél alacsonyabb díjazást is.

"Nem számoltam utána, hogy ez a pont engem hogy érintene, de itt nem az én fizetésemről van szó - mondta kérdésünkre Éger István. - A kamarák döntő részben nem közpénzből gazdálkodó testületek, ezért ragaszkodunk a gazdasági önállóságunkhoz. Nem értjük, miért van szükség törvényben meghatározni a vezető tisztségviselők fizetését és a tagdíjakat, ezek ugyanis a kamarák belső szabályozását érintő kérdések."

Az egyeztetésen ez a kérdéskör talán az indokoltnál valóban nagyobb szerepet kapott, a szabályozásnak azonban nem ez a hangsúlyos eleme, a cél az egészségügyi dolgozókkal való együttműködés új rendszerének megteremtése, illetve a régi bizalmi viszony mielőbbi helyreállítása - válaszolta kérdésünkre az egészségügyi államtitkárság sajtóirodája.

Az államtitkárság indoklása szerint a szakmai kamarák számos közfeladatot látnak el, amelyek ellentételezésére állami támogatást is kapnak. A tárca álláspontja szerint a kamaráknak mind költségvetési, mind pedig tagdíjbevételeik felhasználásakor a költséghatékonyságra és a célszerűségre kell törekedniük különösen a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben.

“Az elmúlt időszakban bizonyítottuk, hogy a költségvetési szférában a kormányzat a vezetői jövedelmek racionalizálását komolyan gondolja, alapvető célunk egy szerény állam kialakítása, amely a megtakarításokat magán kezdi el, és hasonló magatartást vár el a magánszféra szereplőitől is” - közölte az államtitkárság.

A szakmai kamarák alapvetően önszabályozó köztestületek, amelyek működésének a törvény csak a legszükségesebb kereteit határozza meg. A kamarai tisztségviselők díjazásának kérdése a fenti okoknál fogva ilyen alapvető szabályozási elemnek minősül, válaszolta a tárca.

A törvényjavaslat visszaállítja a kötelező kamarai tagságot, így ha életbe lép, hivatása gyakorlásához minden orvosnak, gyógyszerésznek, szakdolgozónak ismét kamarai tagnak kell lennie. A tárca szerint a kamarai tagdíjak összegének korlátozására a sajnálatosan alacsony jövedelmű egészségügyi dolgozók miatt van szükség, s a szabályozás az ő érdekeiket védi. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy  a kötelező tagság visszaállítása ne jelentsen súlyos terhet azoknak, akik most nem tagjai a kamaráknak.