Ivett, Frida
7 °C
16 °C

Fidesz: a médiatörvénynél fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden

Index, MTI
2011.01.09. 09:56
A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az elkövetkező félévben mi oldjuk meg az unió gazdasági gondjait, az ivóvízkérdést, kidolgozzuk a közös agrárpolitikát és a romastratégiát is. Emellett segítjük Horvátország csatlakozását, a médiatörvényt pedig nem minden uniós állam támadja, így van a ennél fajsúlyosabb kérdés is most.

A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a médiatörvénynél sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden az elkövetkező időszakban a magyar EU-elnökség alatt. Balla Mihály a pártja által a legfontosabbnak tartott témák közül kiemelte az Európai Unió bővítését és a Duna-stratégiát.

A Fidesz politikusa szerint nehéz elnökségi időszak vár Magyarországra, hiszen az Európai Unió egészét egy gazdasági átrendeződés határozza meg. Úgy látja, Magyarország egyik legfontosabb dolga az lesz, hogy a vitás kérdésekben kompromisszumot teremtsen a tagállamok között.

Balla Mihály a kiemelt témák közé sorolta a növekedés beindítását és a foglalkoztatáspolitikát. Ezek mind Magyarország, mind pedig az unió számára fontosak.

Magyarország mindemellett különösen érdekelt abban, hogy Horvátország EU-csatlakozásának utolsó szakasza a magyar elnökség időszakára essen, valamint hogy Románia és Bulgária minél hamarabb a schengeni övezet tagja legyen - fejtette ki a politikus. Beszámolt arról is, hogy a kiemelt témák között szerepel a Duna-stratégia, amely részben egy közép-európai program, részben pedig lehetőség több más ügy, így például az ivóvízkérdés, az európai vízpolitika megvitatására.

A külügyi bizottság elnöke úgy véli, ezeken felül olyan nehéz kérdések is várnak a magyar EU-elnökségre, mint a közös agrárpolitika felülvizsgálata, a közös energiapolitika megteremtése, valamint a romastratégia kialakítása.

Fajsúlyosabb

A magyar médiatörvényt ért nemzetközi visszhanggal kapcsolatos felvetésre azt mondta: a médiatörvénynél sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdések várnak a magyar EU-elnökségre az elkövetkező időszakban.

Megerősítette, a magyar álláspont világos: a jogszabályban megfogalmazottak alapvetően megtalálhatók több más EU-tagállam hasonló törvényeinek passzusaiban. Rámutatott arra is, hogy nem mindegyik tagország kritizálja a magyar médiatörvényt, tehát vannak államok, amelyek teljesen elfogadóak. A bírálók szerinte sok esetben egyszerűen hangulatot keltettek anélkül, hogy ismerték volna a jogszabály részleteit.

Balla Mihály emlékeztetett: az elmúlt időszak elnökségei mindig egy-egy probléma felütésével kezdődtek. Úgy véli, ez természetes, hiszen a soros elnökséget adó ország mindig nagyobb figyelmet kap. A fideszes képviselő ugyanakkor bízik abban, hogy a médiatörvény körüli negatív hangok csendesedni fognak azzal, hogy immár angol nyelven is elérhető a jogszabály szövege.

Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban többen is megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az elnökségre, a kormánypárti szakpolitikus a belga miniszterelnök csütörtöki szavait nevezte mérvadónak. Yves Leterme, mielőtt a Parlamentben tartott ceremónián átadta az elnökségi zászlót Orbán Viktor kormányfőnek, azt mondta: Magyarország a történelem során már többször bizonyította erős kötődését a szabadsághoz, ezért bizakodva adja át a stafétát.

Mi is az elnökség?

2011. január 1-jétől Magyarország viszi az Európai Unió Tanácsának hathavonta rotáló soros elnökségét. Bár az elnökség valójában a Tanács intézményének a vezetését jelenti, a Bizottságot és a Parlamentet pedig intézményesen nem befolyásolja, hogy ki viszi az elnökséget, ezt az időszakot gyakran nevezik „EU-elnökségnek”.

Az elnökségi feladatok központi eleme az EU csúcstalálkozóinak megszervezése (Európai Tanács ülések), illetve a soros elnökséget vivő tagállam képviselőjének kell ellátnia az elnöki feladatokat a Miniszterek Tanácsának minden ülésén.