Zelma, Rajmund
7 °C
11 °C

Álruhás betegekkel tesztelnék a hálapénz elfogadását?

2011.01.13. 09:20
Ha a hálapénzt elutasító orvosok dupla bért kapnak, azért pluszfeladatot is kell vállalniuk, például mentőzést vagy a háziorvosok helyettesítését. Kérdéses az is, hogyan ellenőriznék, hogy az orvos a dupla bér mellett nem fogad-e el mégis paraszolvenciát: felmerült olyan elképzelés is, hogy “álruhás betegek” ellenőriznék, hogy a zöld keresztet viselő orvosok tényleg nem esnek-e kísértésbe egy feléjük nyújtott boríték láttán. A bérek megduplázása 2012-től mintegy 60 milliárd forintba kerülne, s ezzel az orvosoknak csak a hálapénzből leginkább részesülő 10-15 százaléka járna rosszul.

Tűzzenek ki köpenyükre zöld keresztet azok az orvosok, akik nem fogadnak el hálapénzt, cserébe dupla bért kapnak, fogalmazta meg már tavaly elképzelését a fiatal orvosokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség. Az ötlet nemcsak a hálapénz visszaszorításáról szól. Ezzel a javaslattal egyrészt jelentős és indokolt béremelést lehetne adni az orvosoknak, másrészt lassítani lehetne külföldre vándorlásukat, amelynek egyre növekvő üteme lassan a hazai ellátást veszélyezteti.

A dupla fizetésért többet kellene dolgozni

Arról kevesebb szó esett eddig, hogy a dupla bérért cserébe az orvosoknak plusz munkát is kellene vállalniuk. Kérdésünkre a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkársága azt közölte: a zöldkeresztes mozgalom alapötlete összhangban áll terveikkel, és lehetőséget ad arra, hogy a rezidensek a rendszeren belül találják meg a kiegészítő kereseti lehetőségeket úgy, hogy többletmunkát vállalnának. A tárca szerint vállalhatnak mentőzést vagy más feladatokat a sürgősségi rendszerben, vagy például helyettesíthetnek háziorvosokat. A fizetésük kiegészítésének a többletmunkán kívül további feltétele lenne, hogy nem vándorolnak ki.

Kérdéses az is, hogyan lehetne ellenőrizni, hogy a zöld keresztet kitűző és dupla bért kapó orvos ezentúl tényleg nem fogad el borítékokat a hálás betegektől. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint az egyik garancia maga a beteg, aki ha látja az orvos köpenyén a hálapénzt elutasító jelet, várhatóan nem akarja majd kényelmetlen helyzetbe hozni orvosát. Nyugat-európai minták alapján felmerült az is, hogy álbetegek ellenőrizzék szúrópróbaszerűen az orvosokat, tényleg nem fogadnak-e el hálapénzt. Papp Magor hangsúlyozta: ez csak egy elképzelés, az ellenőrzésről és a szankciókról jelenleg is folynak a tárgyalások. “Aki vállalja a zöld keresztet, az szerződést köt, aminek a megszegése szankciókkal is járhat, ezeket a szakmával közösen kell kidolgozni” - mondta Papp Magor.

Külföldön ötször annyit keresnek

A Magyar Rezidens Szövetség tavaly nyáron kezdett tárgyalásokat a tárcával az orvosi életpályamodellről. Az egyetemről kilépő, és még a szakvizsgájuk előtt álló fiatal orvosok helyzete valóban azonnali beavatkozást igényel. Az alacsony bérek, a nehéz körülmények, a rossz perspektívák miatt a  fiatal orvosok egyre nagyobb százaléka megy inkább külföldre.

2 milliós fizetésért lobbizott az orvoskamara elnöke

A Magyar Orvosi Kamara a testület elnökének bruttó 2 millió forintos tiszteletdíjat akart meghatározni a kamarai törvényről folyó tárgyalásokon, közölte a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkársága. Mint beszámoltunk róla, a kamarai törvényről folyó egyeztetések egyik hangsúlyos kérdése volt a kamara elnökének tiszteletdíja. A december 23-án benyújtott törvényjavaslatban a kormányzat a helyettes államtitkári bruttó 750 ezer forintos fizetéshez kötné a kamarai tisztségviselők díjazását. A Fővárosi VI–VII. Kerületi Ügyészség közérdekű adat eltitkolása miatt nyomozást indított a Magyar Orvosi Kamara ellen, miután egy vidéki háziorvos kifogásolta, hogy a köztestület több törvényben előírt adatot – köztük Éger István elnöki tiszteletdíját – nem teszi közzé.

Az adóváltozások miatt egy kezdő orvos alapbére idén 90 ezer forintnál is kevesebb. Az ügyeletekkel együtt a jövedelmük nettó 100 ezer forint körül van. Külföldön ugyanakkor ennek akár 5-7-szeresét is megkaphatják. A 2010-ben végzett évfolyam mintegy 50 százaléka eltűnt, ők valószínűleg más országban próbálnak szerencsét. Ha ez tartósan így marad, néhány év múlva nem lesz szakorvos utánpótlás Magyarországon, figyelmeztetett Papp Magor.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke többször is bírálta a rezidensek elképzelését. Mint az Index elmondta: abban egyetért a rezidensekkel, hogy a hálapénzt meg kell szüntetni, de szerinte a zöldkeresztes mozgalom nem jó módszer erre. “Méltányolható, hogy a rezidensek több pénzt akarnak keresni, de a bérük megduplázása súlyos bérfeszültséget okozna a szakmában” - érvelt a kamara elnöke. Ha egy rezidens nettó 200 ezer forintot fog keresni, egy a szakmában 30-40 éve dolgozó orvos pedig ennél csak 30-40 ezer forinttal többet, az nem jó megoldás, mondta a kamara elnöke.

Az orvosok 10-15 százaléka járna rosszul

“Éger elnök úrnak előbb el kellett volna olvasnia a koncepciót, mert akkor tudná, hogy ez minden orvosra vonatkozna, tehát egy ilyen intézkedés nem okozna bérfeszültséget”-  mondta Papp Magor. Az elképzelések szerint a fiatal orvosok itthon tartására már idén novembertől meg kellene duplázni a béreket. Legkésőbb 2012-től pedig minden orvosét, aki vállalja a hálapénz elutasítását. Ez legfeljebb néhány hónapnyi, a fokozatos forrásbevonás lehetősége miatt keletkező bérkülönbséget eredményezne Papp Magor szerint. A bérek megduplázásával egy pályája elején álló orvos nettó 200 ezer forintot, egy 60 éves orvos pedig nettó 400 ezer forint körül kereshetne.

Ismert, mondta Papp Magor, hogy a hálapénzrendszernek az orvostársdalom felső 10-15 százaléka az igazi haszonélvezője. A rezidensek felmérése szerint a bérek megduplázásának az orvosok közel 70 százaléka a nyertese lenne, mert így valóban emelkedne a jövedelme. “Éger István szavaiból az hallatszik ki, hogy az orvostársadalom kisebbségét képviseli, amikor elutasítja ezt az elképzelést” -  fogalmazott Papp Magor.

A rezidensszövetség hatástanulmánya is rámutat az orvostársadalom megosztottságára a hálapénz-ügyben: a gyermekgyógyászok 90 százaléka azonnal kitűzné a zöld keresztet, leginkább pedig a szülészek utasítják el a zöldkeresztes mozgalmat, de közülük is akadt támogató, főként azok, akiknek magánpraxisuk is van.

60 milliárd kellene

Arról egyébként nem teljesen egyértelműek a nyilatkozatok, hogy a bérek megemelése valóban minden orvosra vonatkozna. Az egészségügyi államtitkárság kérdésünkre azt válaszolta: a béremelés nem okozhat feszültségeket az orvostársadalomban azok között, akik már egy ideje dolgoznak és ennél kevesebb díjazásban részesülnek. “Egy ötletfázisban lévő tárgyalási pontot ragadott fel a média, és úgy tűnik, a társadalom támogatja a kérdés megoldását. Ez a társadalmi támogatás kiindulópontja lehet a bérkérdés egyetértésben történő megoldásának, amelynek csupán első lépése a rezidensek bérének a rendezése.”

Az igazi kérdés persze az, honnan lenne pénz minden orvos bérének megduplázásához. A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének számításai szerint ha 25 ezer orvos csatlakozna a zöldkeresztes mozgalomhoz, a 100 százalékos béremelés járulékokkal együtt évente mintegy 60 milliárd forintba kerülne. Az Index nemrég idézte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár “őszödi beszédét”. Az államtitkár a MOK decemberi közgyűlésén azt mondta az egybegyűlteknek: ma már annak is örülni kell, hogy a béreket egyáltalán ki tudják fizetni, a nincsből pedig nem lehet adni.

Tragikus ápolóhiány

Éger István szerint nem történt előrelépés az orvosi életpályamodell kidolgozásában, pedig annak bevezetése halaszthatatlan lenne, a magyar orvosokat és nővéreket ugyanis igen agresszív módszerekkel toborozzák külföldi munkára. Ha a pedagógusoknak tudnak konkrétumokkal szolgálni, az orvosoknak is kellene mondani valamit, mondta a MOK elnöke A döntéshozóknak be kellene végre látniuk, hogy az egészségügy stratégiai ágazat, s a válságból kivezető úthoz forrásokat kell rendelni, hogy az orvosok itthon találják meg a boldogulásukat.

Vannak olyan vélemények is, hogy az orvosok bérének megemelése nem oldja meg az egészségügy alapvető problémáját, nagy hiány van ugyanis szakképzett ápolóból, asszisztensből. A tárca közleménye szerint az egészségügy irányítása nem csak az egyik életpályacsoportban gondolkodik, ezért foglalkoznak a magyar egészségügyi rendszert egyre tragikusabb helyzetbe hozó szakdolgozói pályaelhagyás kérdésével és a háziorvosok helyzetével is. Áprilistól a háziorvosok esetében újragondolják a teljesítmény-finanszírozást. Erre 2,5 milliárdot különítettek el a költségvetésben. Az év második felében pedig érkezik az alapellátás eszközbeszerzésére elkülönített 1,5 milliárdos összeg.