Háttéralku kezdődhet a Sziget új sarcáról

Két és fél milliárd forintot kérne a főváros a Szigettől területhasználati díjnak, miközben a tizennyolc év alatt Európa jelentős könnyűzenei fesztiváljává növő rendezvény költségvetése a szervező kft. szerint tavaly 2,65 milliárd forint volt. Tarlós István főpolgármester friss bejelentése szerint a két és félből egy-másfél milliárd forintot kaphat vissza a Sziget támogatás formájában. A városvezető azt mondta, hogy ezentúl az rendezzen Budapesten eseményt, aki képes kigazdálkodni annak költségeit.

A Sziget szervezői bíznak benne, hogy meg tudnak állapodni a fővárossal. Azzal érvelnek, hogy a hatalmas díjjal mindenki rosszul járna: ha emiatt nem lenne fesztivál, az önkormányzat a területfoglalási díj mellett elesne az esemény után fizetett 1,4 milliárd forintnyi egyéb adóbevétel Budapestre eső részétől is.

A megállapodás lehetőségére utalt az is, hogy György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes kedden már azt mondta, a közterület-használati díj mértékét egyedileg fogják kialakítani, vagyis vélhetően jóval kedvezőbb ajánlatot adnak a Szigetnek, mint a fővárosi tarifatáblázat alapján számolt két és fél milliárd. Már csak azért is, mert ez az összeg úgy jött ki, hogy a Hajógyári-sziget minden egyes négyzetméterét olyan áron számolták ki, mintha mindenhol kereskedelmi tevékenység folyna.

Atkári mindenkivel fizettetne

Atkári János egykori főpolgármester-helyettes, Tarlós főpolgármester tanácsadója elismerte, hogy az ő felvetése volt, hogy – nemcsak a Szigettel, de minden kedvezményt kapó rendezvény, például a Nemzeti Vágta szervezőivel is – fizettessék ki a teljes, szokásos területfoglalási díjat, mert ez teremt tiszta helyzetet. „Ha a főváros valami miatt támogatni akarja az adott eseményt, akkor ezt majd pénzbeli támogatás formájában megteszi” – vázolta fel Atkári a mutyizást szerinte kizáró rendszer lényegét.

A Sziget szervezői szerint egy ekkora fesztiváltól Nyugat-Európában nem szokás pénzt kérni, hiszen nőnek a turisztikai bevételek, és a fesztivál növeli a város ismertségét is.

Ha megnézzük a tényleges helyzetet, Európa egyetlen más nagy fesztiválját sem rendezik valamely nagyváros belterületén, önkormányzati földön. Így bár igaz, hogy nem szokás területfoglalási díjjal sújtani a nagy fesztiválok szervezőit, a szituációk általában nehezen hasoníthatók össze a budapestivel. Talán Belgrád esete állítható ide, a szerb főváros annyira szívesen csábítaná át az újvidéki Exit fesztivált, hogy sarcolás helyett jelentős pénzügyi támogatást is felajánlottak a szervezőknek. Ráadásul a Forma-1-et például milliárdokkal támogatja a magyar állam.

A bűvös egy százalék

„Szívesen tárgyalunk bérleti díjról piaci viszonyok alapján. Jelen esetben egy pőre földterületről van szó, aminek piaci értéke jóval alulmúlja a hírekben megjelent összeget, de még annak egy  százalékát is” – mondta Marinka Csaba, a Sziget kommunikációs vezetője.

Atkári szerint 2010-ben összesen négy és fél milliárd forint értékben adott a Fővárosi Önkormányzat kedvezményeket a területén rendezett fesztiváloknak, ebből két és fél milliárd forintot a Szigetnek. „Ez a döntés a Nemzeti Vágtától az állami ünnepeken keresztül minden eseményre vonatkozik, vagyis nagyjából két-három tucat fesztivált érint évente” – tette hozzá Atkári, majd elmondta, hogy a kiemelten közhasznú eseményeket a város ezentúl is biztosan támogatni fogja.

Tarlós hivatala dönt

Azt, hogy mely eseményeket rendezhetik meg ezentúl a főváros területén, és hogy kik kapnak támogatást, ezentúl nem az eddig alkalmazott bizottság fogja eldönteni, hanem a főpolgármester.

„Ezt természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy Tarlós István kimegy, és felméri a terepet, majd dönt. A kérelmeket egy hivatal fogja elbírálni helyette. Én személy szerint azt gondolom, helyes, hogy mostantól egy semleges szerv fog dönteni ezekben az ügyekben, mert ez megakadályozza egyes rendezvények favorizálását” – magyarázta Atkári.

A tanácsadó szerint a két és fél milliárd forintnyi díj sem az ő agyából pattant ki, hanem az illetékes hivatal számolta ki. „A hivatal a törvény szó szerinti értelmezése és a kerületi árkategória alapján ezt az összeget hozta ki, ez adta ki a végleges árat. Ebbe én egyáltalán nem szóltam bele.”

Marinka sokallja

A Sziget azzal is érvel, hogy a piaci árakhoz képest is irreálisan magas a főváros követelése. Marinka szerint ha a Papp László Sporarénát teljes infrastruktúrával, áramszolgáltatással, rendezők biztosításával kevesebb mint tízmillió forintért lehet kibérelni egy napra, akkor az infrastruktúra nélküli Szigetért nem lehet kétszázötvenszer ennyit kérni egy hétre.

Amellett hogy évente harminc–negyvenmillió forintot költenek a fesztivál után a terület helyrehozatalára, az elmúlt években további kétszázmilliót költöttek olyan fejlesztésekre, amelyeket valójában a fővárosnak kellett volna finanszíroznia, állította Marinka, példaként hozva fel, hogy fejlesztették a közvilágítást, gátat építettek a sziget egyes szakaszain, vagy éppen, hogy évek óta ők irtják a szúnyogokat és a kullancsokat a területen.

„Ha valakinek kölcsönadjuk a kocsinkat, és ő fizet ezért, de később karambolozik vele, akkor nyilvánvalóan neki kell kifizetnie az okozott kárt. Ugyanígy van ez a Szigettel is” – mondja Atkári a terület utólagos helyreállításáról.

Vidéken örömmel veszik

A Sziget vidéki fesztiváljai más helyzetben vannak. A soproni Voltot egy olyan kempingben tartják, amelyiket egész évre a Sziget Kft. bérel és üzemeltet, így értelemszerűen nincs plusz díj.

Zamárdi félmillió forintot kér a Balaton Soundnak helyet adó kempingért, a település ugyanis inkább az idegenforgalmi és egyéb adóbevételekre hajt. Ebből ugyanis csak a  fesztivál miatt több mint 10 millió forint haszna van.

Másokra is hatással lesz a módosítás

A Szigeten kívül Atkári szerint nagyjából három tucat rendezvényt érint a változás, becslések szerint ezek fele kerülne nehéz helyzetbe, ha ezentúl a fővárosi tarifatáblázat szerint kéne fizetniük területfoglalási díjat. A Sziget mellett az utóbbi években a budapesti Városház tér vált a kisebb fesztiválok egyik állandó helyszínévé. Itt tartják többek közt az évente megrendezett pálinkafesztivált is, amelyet a Magyar Pálinkamarketing Nonprofit Kft. szokott szervezni.

Többféle díjat számolnak egyszerre

Maros Róbert ügyvezető szerint mindig a terület egészéért kell fizetniük, a vendéglátó területen kereskedelmi díjtételt, a többi részen kulturális díjtételt. Bár idén májusra is terveznek rendezvényt, egyelőre nem tudják, hogyan intézzék a területbérlést.

„Őszintén szólva fogalmunk sincs a díjak alakulásáról, illetve az ügyintézés módjáról. Eddig a főváros és az V. kerület társulásából született Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulásnak kellett beterjeszteni a kérvényt, és ők adták tovább a fővárosnak. Most viszont azt hallottam, hogy maga a főpolgármester fogja kiadni az engedélyt” – mondta az ügyvezető.

Maros szerint egyébként más városokban általában kevesebb szokott lenni a területbérlés díja. „Itt mindig az a fő kérdés, egy-egy fesztivált hogyan ítél meg az adott város vezetése. Bizonyos turisztikai vagy kulturális rendezvényeknél a város érdeke is, hogy legyen vállalkozó, aki megrendezi a fesztivált. A Sziget esetében nemcsak, hogy ingyen kéne adni a területet, de akár még jutalékot is kéne fizetnie az adónövekményéből, a BKV pluszbevételéből.”

Kalmár Tibor, a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás közterületi előadója szerint az elszámolásban használt díjtáblázat három övezetet különböztet meg, kiemelt, minősített és normál övezeteket.

Ezenkívül számít az is, hogy milyen rendezvényről van szó, ami azt jelenti, hogy egy kulturális rendezvény esetében január elsejétől kiemelt területen naponta 104 forintot és huszonöt százalék áfát kell fizetni négyzetméterenként.

Minősített esetben ez az összeg 77 forintra csökken, átlagos esetben csak 64 forint, kereskedelmi célú felhasználásnál viszont a legmagasabb kategóriában például már 1545 Ft + áfa a négyzetméterenkénti napi ár.