A magyar tyúkkutatás mellett jutott pénz a filozófusoknak

2011.01.14. 15:17 Módosítva: 2011.01.14. 15:19
Szigorítás lesz az állami kutatási támogatások feltételrendszerében - ez az egyik következménye annak a botránynak, amit az elszámoltatási biztos robbantott ki az akadémiai filozófusok öt évvel ezelőtt elnyert pályázati milliói miatt. A másik a rendőrségi nyomozás, ezt is Budai Gyula kezdeményezte, mert szerinte néhány rég lezárt ókortudományi és vallásfilozófiai pályázat úgy kapott pénzt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egyébként meglehetősen heterogén támogatási programjából, hogy nem illett bele a pályázati kiírásba. Az MTA-s szerzők, köztük Heller Ágnes korábbi megnyilvánulásaik alapján egyértelműen nem tartoznak a Fidesz támogatói közé.

Középkori egyházzenei és irodalomtörténeti kutatásra, valamint alkohológiai projektre is adott pénzt az NKTH 2004-es nemzeti kutatási és fejlesztési programja, amelyben több filozófus, Radnóti Sándor, Vajda Mihály és Steiger Kornél pályázatai is a nyertesek közé kerültek. A következő évben, 2005-ben Gábor György sok egyéb mellett vallásfilozófiai munkája meteorológiai, talajtani, színháztörténeti és jogelméleti kutatások társaságában részesült támogatásban. A Jedlik Ányos program keretében akkor szétosztott 11 milliárd forintból 46 millió jutott a Magyaroroszágon őshonos tyúkfajták vizsgálatára, a jó tejhozamú juhokkal foglalkozó pályamunkára pedig 340 milliót ítéltek meg.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció

A filozófusok NKTH-s keretből elnyert pénzei miatt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több évvel a pályázatok lezárulta után rendőrségi feljelentést tett. Budai a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap néhány nappal korábbi cikke után szerdán jelentette be, hogy maga is átfogó vizsgálatot indít Steiger Kornél Határmezsgyék: Filozófia és tudomány az ókorban, Radnóti Sándor Az esztétikai reprezentáció történeti és elméleti aspektusai, valamint Heller Ágnes az Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységességnek kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkáiban című pályaművével kapcsolatban.

A pályázatok három éves futamidőre 70-90 milliós támogatást kaptak az NKTH-tól. Budai azt állította, hogy a beadott pályamunkák tartalmilag nem passzoltak a pályázati kiíráshoz, szerinte nem is nyerhettek volna, ezért jogosulatlan előny megszerzése miatt fordult a hatóságokhoz. Az elszámoltatási biztos álláspontjához csatlakozott Boros János, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója is, aki szerint jogos a feljelentés.

Az ügyet kirobbantó Magyar Nemzet és Magyar Hírlap félmilliárdos pénzszerzésről írtak, és azt is hangsúlyozták, hogy az ügyben a hazai filozófia egy kifejezetten liberális köréről van szó, amely rendszeresen kritizálta a Fidesz tevékenységét.

A kör tagjait azonban nemcsak a jelenlegi kormányétól eltérő nézetei hozták közös nevezőre, hanem az is, hogy részt vettek egy, Boros János, akadémiai intézetigazgatóval szemben indult akcióban. Boros 2010 elején kapott kinevezést az MTA vezetésétől, és hamarosan erőteljes átalakításokba kezdett. Boros 25 munkatársból 15-öt, köztük kandidátusokat, professzorokat, akadémiai doktorokata nyáron alkalmatlannak minősített, és négynek pedig fel is mondott. Radnóti Sándor kezdeményezésére tavaly több mint ezren írták alá azt a nyílt levelet, amely az intézetben eluralkodott szellemiség ellen tiltakozott. Az alkalmatlannak nyilvánítottak között volt Gábor György is, aki az intézet főmunkatársa. A munkaügyi perek februárban indulnak.

Heller Ágnes filozófus és Jürgen Habermas német filozófus, szociológus beszélget a Pécsi Tudományegyetemen, ahol Jürgen Habermas filozófiája címmel nemzetközi konferenciát rendeztek 2009. május 18-án.  (Fotó: Kálmándy Ferenc)
Heller Ágnes filozófus és Jürgen Habermas német filozófus, szociológus beszélget a Pécsi Tudományegyetemen, ahol Jürgen Habermas filozófiája címmel nemzetközi konferenciát rendeztek 2009. május 18-án. (Fotó: Kálmándy Ferenc)

Az érintett tudósok közben egymás után tették közzé az elnyert pályázati pénzek felhasználásának leltárját, főként, mert a jobboldali újságokban lényegében letolvajozták őket. Radnóti, aki az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet tanáraként pályázott, egy blog kommentelőit próbálta megóvni attól, hogy „készpénznek vegyék a sajtókampány állításait”, ezért részletesen bemutatta, hogy az általa elnyert 90 millió mire ment el. „A kutatócsoport pályázatot adott be, s meg is nyert három évre, huszonöt-harminc taggal 90 millió Ft-ot. Munkánknak meglett a kézzelfogható eredménye, például Papp Zoltán idén megjelent kiváló Kant-könyve, vagy az én majd 600 oldalas Winckelmann-könyvem. ... A megnyert összegből 40 milliót lehetett személyi kiadásokra fordítani, ezen osztozott három éven keresztül 25–30 ember több ezer oldalnyi tanulmány megírásával, mégpedig úgy, hogy az összegek egy része adó és tb-levonás formájában visszament a költségvetésbe. Különös tekintettel voltunk a fiatal kutatók munkafeltételeinek időleges könnyítésére. Én magam a projektvezetésért nem kaptam pénzt, csak készülő könyvem elkészült fejezeteinek ellenszolgáltatásaképpen, valamint a témába vágó tanulmányokért pár százezer forintot – ugyancsak három év alatt. A teljes összeg fennmaradó részéből számítógépeket, könyveket és egyéb eszközöket vettünk (természetesen a tanszék számára), könyveket adtunk ki, 9 milliót pedig az ELTE nyelt le rezsiköltség címén. Mindez részletesen dokumentálva van, az első évre vonatkozóan az NKTH tartott is ellenőrzést 2005 őszén, és a revizorok mindent rendben találtak, kivéve azt, hogy az ELTE (tehát nem a tanszék és nem is a BTK) túl sokat számolt el magának rezsiköltségként.”

Pálinkás József, az MTA elnöke (Fotó: Kollányi Péter)
Pálinkás József, az MTA elnöke (Fotó: Kollányi Péter)

Az MTA-ban naponta többször sulykolják az intézetek vezetőinek, hogy pályázzanak, mert az akadémia nem tudja eltartani az intézeteket, hiszen báremelés évek óta nem volt, és egy főmunkatárs is csak 150-180 ezret keres havonta – mondta az Indexnek Gábor György. Az MTA filozófiai intézete egyébként 170 milliós éves költségvetésből gazdálkodik. Az akadémiai filozófus durva manipulációnak tartja, hogy első körben úgy tálalták a pályázatokról szóló híreket, mintha a kutatók zsebre tették volna a pénzt, és minden pályázatot egybe számoltak, holott azoknak nem volt köze egymáshoz, minden csoport külön dolgozott. Gábor szerint az ő 70 milliós támogatásából hat-hét nyomtatott könyv született, és az interneten is legalább ennyi nagylélegzetű kiadvány olvasható. A pénzből kellett a publikálást is finanszírozni, de szervztek belőle szeminárium-sorozatokat és külföldi tanulmányutat is. Gábor ebből havi 96 ezret kapott.

Ha egy pályázat arányos, az elvégzett munkával, akkor nincs baj, de itt feltehetőleg hagyott kivánnivalót maga után az arányosság – szögezte le Pálinkás József. Az MTA elnöke az Indexnek azt mondta, meg kell nézni, hogy volt-e hasonló nagyságú pályázat, mint a szóban forgó filozófusoké, és azt is, hogy ezek a pályázatok valóban arra vonatkoztak-e, amire az alapot létrehozták. Az OTKÁ-n 90 milliót még nagy műszerigényű pályázatokkal sem nagyon lehet kapni – állította az MTA-elnök jozzátéve, szerint ezeket a kérdéseket a teljes átvilágítás fogja megválaszolni. Az elnök elmondta, a biztos, hogy a fejlesztési minisztérium illetékes államtitkára már gőzerővel dolgozik azon, hogy átláthatóbbá tegyék a pályázati feltételrendszert.

Kérdéseinkkel megkerestük a január 1-től Nemzeti Innovációs Hivatallá átnevezett NKTH-t is, hiszen a pályázati pénzekért végülis a hivatal volt a felelős. A programokban egyébként független döntőbizottságok válaszották ki azokat, amelyeket megfelelőnek tartottak támogatás elnyerésére. A NIH-nél hétfőre ígértek választ.

Az NKFP és a Jedlik Ányos Program

A 2004-es Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok öt területen hirdettek támogatásokat: élettudomány, információs és kommunikációs technológiák, környezetvédelem és anyagtudomány, agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások, valamint a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása. A célok között "átfogó kutatási, fejlesztési és innovációs projektek szerepelnek, amelyek hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez", euro-atlanti integrációjához, az életminőség javításához és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépüléséhez, illetve a nemzetközi tudományos versenyképességünk javításához.

A program 2005-ben Jedlik Ányos program néven futott tovább hasonló témakörökkel. Az utolsó, a filozófiához leginkább köthető pont itt így hangzik: "technológiai változások társadalmi kihívásai, tanulmányok, elemzések, koncepciók". Ez utóbbi ponthoz a pályázati útmutató szerint a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló alapozó kutatások, valamint műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok és koncepciók készítése tartozik.

A pályázati útmutató ezt részletezi is, de - a pályamű ismerete nélkül - valóban nehéz kapcsolódási pontot találni az Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységességnek kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger műveiben című kutatás és az olyan támogatandó célok között mint "az EU-n belüli versenyképességünk, az integráció társadalmi-, regionális- és etnikai hatásainak vizsgálata", a fenntartható fejlődés gazdasági-társadalmi kérdései, a technológiai változások által kiváltott társadalmi hatások vagy a környezettudatos nevelés.

Mindkét pályázaton nyertek ugyanakkor olyan pályaművek, amelyek látatlanban ugyancsak nehezen ileszkednek a fenti célokhoz. Támogattak például egy Anjou-kori oklevéltárról szóló kutatást, egyházzenei projektet, a magyar színházak műsoradatainak, forrásainak elemzését, de más pályázó filozófia projektjét is, így A szubjektivitás filozófiája és a társadalmi modernizáció címűt is.