Viola
-5 °C
-2 °C

Orbán engedett Európának

2011.01.19. 19:31
Strasbourgban sok EP-képviselő nagyon keményen támadta Orbán Viktort a médiatörvény miatt, de a magyar miniszterelnök megkötötte már a megnyugvást hozó kompromisszumot. Orbán megígérte, hogy az Európai Bizottság javaslatainak gyorsan enged majd, a magyar törvény akár heteken belül megváltozhat. Ezzel van rá esély, hogy a most szerdai strasbourgi vita volt az utolsó nagy nemzetközi felháborodás a magyar médiatörvény miatt.

Orbán Viktor szerdai fellépésének sikere lényegében eldőlt, még mielőtt belépett volna az Európai Parlament üléstermébe. Addigra megígérte ugyanis, hogy az Európai Bizottságra bízza a magyar médiatörvényt.

Megkötetett a kompromisszum

Mint a magyar elnökségről szóló vita utáni sajtótájékoztatóján elmondta, nem várja meg, hogy eljárást indítson a bizottság Magyarország ellen. Ha a bizottság módosítani akar a médiatörvényen, akkor a magyar kormány fenntartások nélkül, gyorsan engedelmeskedni fog.

A bizottság pedig megígérte, hogy gyorsan eldönti, hogy mit akar változtatni, nem húzzák az időt. Így akár már február végére leállhat a magyar médiatörvény körüli hisztéria. Mostantól az Európai Bizottság lesz a hunyó ha valami kifogás éri még a törvényt, hiszen a brüsszeli testületnek lényegében teljes felhatalmazást adott Orbán a módosításokra.

Innentől kezdve Orbán Viktornak lehettek kellemetlen percei a strasbourgi vitában, érhették nagyon durva támadások is, de elviselhetetlen, kiközösítéssel járó égéssel nem kellett számolnia.

Nagyot puhult a magyar álláspont

Ugyan január elején még kizárta, hogy módosítsanak a médiatörvényen, mostanra az EU jelentősen felpuhította Orbán Viktor álláspontját. Január 7-én Barroso bizottsági elnöknek ígérte meg, hogy kész engedni a jogi kifogásoknak, most pedig már azt is megígérte, hogy gyorsan és vita nélkül változtat a kormány a törvényen. Most már azt sem vetette fel, hogy ha Magyarország változtat, akkor változtasson más európai ország is a saját médiatörvényén. A bizottság várhatóan még ezen a héten elküldi a kifogásait a magyar kormánynak.

Martonyi János, Orbán Viktor, Jerzy Buzek, José Manuel Barroso és Matolcsy György (Fotók: Barakonyi Szabolcs)
Martonyi János, Orbán Viktor, Jerzy Buzek, José Manuel Barroso és Matolcsy György (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

Orbán kompromisszumkészségével elérte, hogy az EU három nagy intézményenek vezetője – Van Rompuy a tanácstól, Barroso a bizottságtól és Buzek a parlamenttől – egyaránt bizakodással szóljanak Strasbourgban a magyar elnökségről, és együtt kérjék az EP támogatását. Persze ha nincs médiatörvény, akkor ezért nem is kellett volna küzdenie.

Viszont a három intézményvezető kibékítésével máris elérte, hogy a magyar elnökséget érő kritikák ne merészkedjenek odáig, mint például Litvánia esetében. Az EP-képviselők ugyanis éppen most szerdán szavaztak meg egy határozatot, amelyben azt követelik a litván parlamenttől, hogy ne fogadja el azt a törvénytervezetet, amely pénzbüntetéssel sújtaná a homoszexualitás népszerűsítését. Hasonló felszólítás Magyarországgal kapcsolatban fel sem merült most az EP-ben, a Magyarországot érő kritikák megmaradtak a vita szintjén, senki sem kezdeményezett megbélyegzést jelentő szavazást.

Azért nem volt fáklyásmenet

Persze így is kemény volt a délelőtt. Ahogy Orbán maga is említette strasbourgi sajtótájékoztatóján, a hozzászólások 95 százaléka nem a magyar elnökségi programmal, hanem a médiatörvénnyel foglalkozott. Ez nem normális helyzet, a tanácsi elnökséget átvevő ország vezetőjének parlamenti bemutatkozóját nem szokta ilyen éles kritikai sorozat kísérni.

Utoljára Silvio Berlusconinak kellett hasonló nyomást hasonló helyzetben elviselnie, még 2003-ban. Elhangoztak egészen kemény vádak is, Orbánt hasonlították Hugo Chavezhez és Ceausescuhoz is.

17

Ugyanakkor a legdurvább kirohanásokat ellensúlyozták a néppárti képviselők, akik védelmükbe vedték Orbánt és a magyar demokráciát. Ez tompította a kritikák élét, a legnagyobb frakció kiállása a magyar kormány mellett politikai perpatvarrá szelídítette a magyar demokrácia végéről szóló jóslatokat.

Azonban ehhez is kellett Orbán már említett kompromisszuma. Ugyanis a legtöbb néppárti nem a magyar médiatörvényt védte meg, hanem azt bizonygatta, hogy le lehet szállni a témáról, Orbán megígérte, hogy korrigálja a törvényt, innentől kár tovább vitatkozni.

Orbán új határt jelölt ki

Orbán Viktor ehhez mérten jelezte, hogy kész elviselni a törvényt ért kritikákat, de azt nem tűri, hogy lediktátorozzák. Ezzel igyekezett előre szétválasztani a vita kérdéseit, mintha lenne egy szakpolitikai és egy sajtószabadsággal összefüggő vetülete, és ezeknek közük sem lehetne egymáshoz. Valószínűleg ezzel megkezdte a törvény módosítását indokló, hazai közönségnek szánt kommunikációját is.

Az elnökségre tartozó rész jól ment

A magyar elnökség programja csont nélkül átment a parlamenten, a fő célokat az összes frakció támogatta (az euroszkeptikusokat kivéve, de nekik identitásukból fakadóan semmilyen elnökségi program sem tetszhet, ami nem az EU leépítésére irányul.) Ez persze csak kis részben a magyar kormány sikere, a programról hónapok óta egyeztet a tanács és a bizottság is, a magyar kormányzat nem a kisujjából szopta, hogy az euró megmentése lesz a fő feladata.

06

Figyelemre méltó viszont, hogy a magyarok által erőltetett témák sem keltettek komoly ellenkezést. Az energiabiztonság (új közép-európai gázvezetékrendszer építése), a roma stratégia elkészítése, vagy a balkáni országok integrációnak gyorsítása közül mind simán átment a parlamenten.

Pedig a romakérdést Orbán egy új fenyegetéssel igyekezett eladni a nyugatiaknak: azt jósolta, hogy a Kelet-Európában élő romák elindulnak nyugatra, ha nem oldódik meg a helyzetük belátható időn belül.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!