A roma gyerekek tömeges leminősítése miatt perelnek

Kedden elkezdődött a Heves Megyei Bíróságon az a per, amelyet roma gyerekek indokolatlan és tömeges fogyatékossá nyilvánítása miatt indított az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) közösen az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC).

Ma Magyarországon körülbelül 770 ezer az általános iskolás diákok száma. 53 ezer gyerek minősül speciális nevelési igényűnek (SNI). Arányuk körülbelül 6,9 százalék, ami négyszerese az uniós átlagnak, mondta Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója. A szegregált speciális iskolákban túlreprezentáltak a romák, arányuk országos átlagban 70-80 százalék, de Heves megyében még az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, a megye speciális iskolában 98 az arányuk, tette hozzá.

Ezért döntöttek úgy, hogy elsőként Heves megyében indítják meg a közérdekű pert. A pernek három alperese van. Az első a megyei szakértői bizottság, mert rajtuk múlik, hova utalják a gyerekeket.

A második alperes a vizsgálóbizottságot és az iskolákat fenntartó megyei önkormányzat. A harmadik alperes a nemzetierőforrás-minisztérium, amely az oktatás felelőseként az alapítvány szerint mulasztásával fenntartja a diszkriminációt. Mohácsi szerint évtizedek óta húzódó problémáról van szó, az egész rendszert kellene megváltoztatni, de évek óta mindig csak azt hallják, hogy a munka éppen folyamatban van.

A Heves Megyei Bíróságon kezdődött perben a CFCF igazgatója szerint azt szeretnék elérni, hogy a bíróság állapítsa meg a rendszerhibát, továbbá szabjon ki 50 millió forint közérdekű bírságot. Ez utóbbinak csak jelképes jelentősége lenne, hiszen ez az összeg állami zsebből állami zsebbe vándorolna.

Mohácsi elmondta: még két másik megyében fognak hasonló eljárást indítani, az egyik biztosan Tolna megye lesz. Azt még nem döntötték el, hogy Tolna megye esetében is bírósághoz fordulnak-e vagy pedig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

A CFCF igazgatója emlékeztetett arra a tavalyi legfelsőbb bírósági döntésre, amely két nyíregyházi roma diáknak ítélt meg 1-1 millió forintos kártérítést. Mohácsi szerint nemcsak az a baj, hogy az alkalmazott mérési eljárások kultúrafüggőek és hátrányba hozzák a roma gyerekeket, hanem az is, hogy a bizottságok sokszor az előírt minimum három óránál jóval kevesebbet szánnak a vizsgálatra, és gyakran elmulasztják tájékoztatni a szülőket arról, hogy nem kötelesek elfogadni gyerekük minősítését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!