Jusztin
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Embertelenek a menedékkérők görögországi körülményei

2011.02.07. 13:33
Kínzással egyenértékű körülmények közt tengődnek a menedékkérők Görögországban – mondta ki nemrég az Európai Emberi Jogi Bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság leállíttatná a migránsok jogsértő visszatoloncolását Magyarországról.

Magyarország egyike annak az öt uniós tagállamnak, melyek 2010-ben a legtöbb menedékkérőt küldték vissza Görögországba. Csakhogy a görög menekültügyi rendszer gyakorlatilag összeomlott, a körülmények embertelenek.

Ezt egy január 21-i ítéletében a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is megállapította, jogsértőnek nevezve egy belgiumi albán menekült visszatoloncolását Görögországba. Görögországnak ezer, Belgiumnak 24,900 euró kártérítést kell fizetnie M.S.S.-nek.

A görögországi állapotok

Jelenleg több mint 52.000 függő menedékkérelmet kellene a görög hatóságoknak megvizsgálniuk. Athénban, az ország legfőbb menekültügyi központjában ezzel szemben hetente mindössze körülbelül 20 kérelmet fogadnak be. Szinte senkinek nincs esélye arra, hogy menekültként elismerjék, 2009-ben a kérelmezők 0,3%-a kapott nemzetközi védelmet. Görögországban a menedékkérők töredékének van egyáltalán esélye élhető körülmények között lakni, a többség szociális és egészségügyi segítség nélkül marad, és gyakran lesz rendőrség brutalitás áldozatává.

Az afgán menedékkérőt embertelen körülmények között tartották fogva, majd támogatás és lakhatás hiányában hajléktalanként tengődött a görög utcákon, miközben hosszú hónapokon keresztül nem született döntés menedékkérelméről. A görög menekültügyi hatóságok képtelenek alkalmazni a vonatkozó uniós irányelveket, tolmács és képzett ügyintézők nélkül folytatják le a menekültügyi eljárásokat.

M.S.S.-nek nem volt lehetősége fellebbezni a menedékkérelmét elutasító döntés ellen, hiszen hajléktalanként szabályszerű értesítést sem kapott az eljárás eredményéről. Az unióba érkező menekültekkel kapcsolatos (a Dublin II. rendelet által szabályozott) eljárásrend szerint a menedékkérők ügyét nem a kérelem beadásának helyén, hanem (ha nem egyezik) abban az országban kell elbírálni, ahol az EU területére léptek. A rendszer alapja az a vélekedés, hogy a menedékkérők jogait mindenhol egyaránt tiszteletben tartják.

A strasbourgi bíróság döntése ezt a (peremországokra nehezedő aránytalan nyomás miatt emberi jogi szervezetek által már régóta kritizált) rendszert rendíti meg. Az ítélet összesen több mint hétezer hasonló, a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő kérelem elbírálására lehet hatással – emiatt is indokolt lehet a dublini rendszer felülvizsgálata.

A bíróság megállapította, a görög menekültügyi viszonyok a megalázó és embertelen bánásmód tilalmába ütköznek. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye részeseként az ítélet fényében Magyarország is köteles felfüggeszteni a menedékkérők visszaküldését Görögországba. A jogvédő szervezet levélben hívta fel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH) eddigi gyakorlatának felülvizsgálatára.

A jogvédők szerint Magyarországnak csatlakoznia kéne azokhoz az országokhoz (az időközben váltó Belgiumhoz, Egyesült Királysághoz, Hollandiához, Németországhoz és Norvégiához), amelyek a körülmények miatt nem küldenek vissza Görögországba védelemre szorulókat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!