Göncz Kinga is tudott a moszkvai ingatlanügyletről

2011.02.11. 07:08 Módosítva: 2011.02.11. 07:14
Egy, a Magyar Nemzet birtokába került okirat tanúsága szerint Göncz Kinga volt külügyminiszter is aktívan közreműködött a magyar államnak hétmilliárdos kárt okozó moszkvai ingatlanügylet tető alá hozásában. Az ÁSZ igazgatóhelyettese szerint az ügylet lebonyolításában biztosan több, mint három ember vett részt.

Göncz Kinga, a Gyurcsány-kormány külügyminisztere is érintett lehet a moszkvai kereskedelmi kirendeltség gyanús értékesítésében.

Legalábbis ez derül ki abból a Magyar Nemzet birtokába került, 2006. november 15-i keltezésű okiratból, amelyben Göncz saját kezű aláírásával tanúsítja, hogy "a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságai felhatalmazták" Székely Árpád moszkvai nagykövetet a kereskedelmi kirendeltség épületének eladásáról szóló szerződés aláírására.

"Nem volt okom feltételezni, és nem is volt tudomásom róla, hogy bármelyik adásvétel során szabálytalanságok történtek volna. A tényeket politikai befolyásolástól mentes, független vizsgálatnak kell kiderítenie" - hangsúlyozta a volt magyar külügyminiszter.

A jelenleg európa parlamenti képviselőként dolgozó Göncz azt mondta: a kereskedelmi képviselet épületének eladásáról már külügyminiszteri kinevezésem előtt megszületett az érdemi döntés.

A volt külügyminiszter hozzátette: az eladás egy hosszú és bonyolult folyamat vége volt, mivel a telek az orosz államé, az ingatlan a magyar államé volt, a külügyminisztérium pedig használója volt az épületnek. Az ingatlan eladását mindkét kormánynak jóvá kellett hagynia, az adásvétel részleteit az akkori vagyonkezelő intézte - mondta.

"Soha nem jártam a moszkvai kereskedelmi kirendeltségen, nem tudom, hogy az ingatlan mennyit ért. Külügyminiszterként nem foglalkoztam értékbecsléssel. Úgy gondolom, hogy ez sehol a világon nem a külügyminiszter feladata" - jelentette ki Göncz Kinga.

A moszkvai ingatlanügy gyanúsítottjait - Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet - csütörtökön szabadlábra helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A nyomozóhatóság szerint az árfolyamveszteséget is beleszámolva az elkövetők csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar államnak.

Több ember kellett az ügy lebonyolításához

Az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese szerint a moszkvai ingatlan értékesítéséhez magasabb szinten, oldalági szinten és ügyintézői szinten is nagyobb létszám kellett. Podonyi László erről péntek reggel, a tv2 Mokka című műsorában beszélt.

Podonyi arra a kérdésre, kinek kellett volna észrevennie, hogy az értékesítésnél valami nem volt rendben, azt válaszolta: a vagyontörvény egyértelműen azt mondja, az állami vagyonért a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menedzsmentje felel.

"A tulajdonosi igazgatóság ellenőrzése meg is állapította, hogy tudtak ezekről a dolgokról. Nehéz tehát megmagyarázni azt, amit a számvevőszékkel szemben is fenntartottak: nem tudtak arról, hogy befolyt a pénz" - fűzte hozzá.

Podonyi szerint a banki visszajelzésekből tudják, hogy már 2005-ben is történtek ügyletek. Véleménye szerint,  ha 2007 őszén nem változott volna a vagyontörvény, akkor ezeket az ügyleteket nem tudták volna megvalósítani.Korábban ugyanis a pénzügyminiszter egyértelmű jóváhagyása kellett volna minden 250 millió forintos vagyon kikerüléshez.

"Nem szeretném azt sugallni, hogy ezért történt a vagyontörvény bevezetése - hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, de hozzátette: a vagyontörvény bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy ilyen dolgok történhessenek".

Az ügy háttere

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb összeg az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke szerdán jelentette be, hogy hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése ügyében.