Julianna, Lilla
-3 °C
11 °C

Rá volt írva tollal, hogy Gergényi kéri

2011.02.16. 18:07 Módosítva: 2011-02-16 20:14:48
Több száz közlekedési szabálysértés süllyedt el érdemi intézkedés nélkül, derült ki két budapesti rendőr újraindult büntetőperéből. A szabálysértők között volt többek között Deutsch Tamás, Juszt László, Kaszás Attila és Demszky Gábor is. A vád szerint a két rendőr döntött ezekről az ügyekről, ők azonban felfelé mutogatnak.

A szabálysértési eljárást megszüntető határozat - olvasható huszonhárom okiraton, melyek két rendőr büntetőperének középpontjában állnak. A határozatok mindegyike valamilyen közlekedési szabálysértésről, legtöbbször gyorshajtásról szól, ezek közül egyiknek sem lett semmilyen következménye.

A huszonhárom szabálysértő között van például a 2007-ben elhunyt Kaszás Attila színész, aki 2005-ben vezette műszaki engedély nélkül autóját, vagy Gulyás Kálmán egykori egyházügyi államtitkár, aki 2004-ben ment 82 kilométer/órás sebességgel 50 helyett, a legtöbben azonban nem közismertek.

A vád szerint a két rendőr, F. Károly és Sz. Zsolt döntött a jogosulatlan előnyszerzésről ezekben az ügyekben, a megszüntetésről szóló határozatokat pedig valóban ők írták alá. A vádlottak és védőik ugyanakkor felfelé mutogatnak, és azt mondják, a feletteseik utasításait teljesítették, és mindez teljesen megfelelt az akkori rendőrségi szokásoknak.

03

Azt ugyanis a megvádolt rendőrök is beismerik, hogy ennél még sokkal több ügy múlt el végül érdemi intézkedés nélkül. A szabálysértők között, akiknek ügyei végül az irattárban kötött ki, ott van többek között Deutsch Tamás három gyorshajtással, Demszky Gábor kettővel, Juszt László és Lendvai Ildikó is, ezek az ügyek azonban már elévültek.

A szerdán kezdődött tárgyalás az elsőfokú per megismétlése. Az ügyben felmentő ítélet született 2010 januárban, mely szerint a vádlottak „tévedésben voltak cselekményeik társadalomra veszélyes voltának felismerésében”. Ezt az ítéletet azonban Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban az ítélet megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezte, így minden kezdődik elölről.

Lendvai szerint képtelenség

Lendvai Ildikó a tárgyaláson elhangzottakra reagálva közleményt adott ki, mely szerint képtelenség, hogy köze legyen az ügyhöz, mert több évtizede nincs jogosítványa.

Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy szolgálati autója más sofőrrel ne hajthatott volna gyorsan. A tanúként megjelent Gulyás Kálmán is elsőként arról érdeklődött, pontosan mikor történt a gyorshajtás, hogy tudja, ő, vagy sofőrje vezetett akkor. Az időpont alapján elismerte, ő vezetett.

Az ügyek döntően a kétezres évek első feléből származnak. Az elsőrendű vádlott, F. Károly, aki abban az időben a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály Forgalombiztosítási ill. Forgalombiztosítási osztályának vezetőjeként dolgozott, azt mondta, bevett gyakorlat volt, hogy nem minden szabálysértést továbbítanak, a rendőrség ugyanis állampolgárbarátnak akart látszani.

Ennek alapja a védelem szerint a Legfőbb Ügyészség 2002-es állásfoglalása volt, mely szerint az ellenőrzést végző és a szabálysértést rögzítő hatóságnak még akkor sem kötelező feljelentést tennie, ha ismert személy a szabálysértő. F. Károly azt mondja, legalább kétszáz esetben (valamint további több ezer olyan ügyben, ahol a szabálysértés buszsávban haladás volt) nem tettek feljelentést, de ezek mindegyike társadalmilag veszélytelen, jelentéktelen kihágás volt.

04

Bizonyos esetekben pedig feletteseik konkrét utasítására cselekedtek. Juszt László szabálysértési papírjára például Gergényi Péter egykori rendőrfőkapitány neve volt ráírva tollal, hogy ő kérte a megszüntetést. Kaszás Attila szabálysértésének elfelejtését a belügyminisztérium államtitkárhelyettese, Gulyás Kálmánét pedig Kacziba Antal egykori rendőraltábornagy kérte F. Károly szerint.

A vádlottak érvelése szerint fel sem merült, hogy ez nem szabályos, amikor pedig azt kérdezte a bíró, hogy így mégiscsak előnyben részesültek ezek a szabálysértők azokkal szemben, akiknek nem voltak kapcsolataik, F. Károly lényegében kitérő választ adott. Amikor a bíró arról kérdezte a másodrendű vádlottat, hogy miért nem mondták feljebbvalóiknak, hogy ez nem szabályos eljárás, Sz. Zsolt másodrendű vádlott azt mondta, a felettesének legfeljebb annyit mond az ember, hogy igenis. A rendőrségi hierarchiában az utasításokat csak akkor lehet megtagadni, ha a beosztott a parancs pillanatában tudja, hogy az törvényellenes.

Az ügyben beidéztek több olyan tanút, akiknek a szabálysértése elsüllyedt ebben az időben. A tanúk között nem volt sok hasonlóság. Volt köztük rendőrségi dolgozó, volt, aki elismerte, hogy szólt egy barátjának, akinek „sok rendőr ismerőse volt”, hogy nem tud-e segíteni a gyorshajtási ügyben, és volt, aki nem is emlékezett az egészre.

Az elsőrendű vádlott védője felmentő ítéletre számít, és azt mondja, nem ezeknek az embereknek kellene itt ülnie, vagy ha nekik igen, akkor feletteseiknek is. Az ügyben jövő héten születhet ítélet.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!