Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Tizenkét homályos kérdés az új alkotmányról

2011.02.17. 07:56
Nagyrészt általános és homályos kérdéseket tartalmaz az új alkotmányról az a 12 pontból álló kérdőív, amelyet hamarosan minden háztartásba postáznak. A kormány az államadósság mértéknek korlátozásáról, a gyermeket nevelők szavazati jogáról, a gyermeknevelés költségeinek adómentessé tételéről, a termőföld és a vízkészlet védelméről, sőt a parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatásokról távolmaradók szankcionálásáról is kérdezi az állampolgárokat. A kérdések és a lehetséges válaszok némelyike úgy van megfogalmazva, hogy bármlt is mond a többség, abból semmi nem következik, de felhatalmazásként lehet majd értelmezni.

A nemzeti konzultációs testület kérdőíveket küld minden választópolgárnak az új alkotmányról. Az indoklás szerint ez jóval olcsóbb, mint referendumot tartani, bár Lázár János Fidesz-frakcióvezető most először nem zárta ki, hogy megerősítő népszavazást is tartsanak az új alaptörvényről. A 8 millió levelet két héten belül postázzák. Aki véleményt akar nyilvánítani, az a kérdőív kitöltése után díjmentesen visszaküldheti a levelet a nemzeti konzultációs testületnek, amely kiértékeli a válaszokat, majd elküldi az eredményt minden parlamenti képviselőnek.

Nagy kérdés, hogyan fognak megbirkózni a levéldömpinngel. Az MSZP szerint ha csak minden nyolcadik – azaz egymillió – választópolgár visszaküldi a kérdőívet, és azok feldolgozására egyenként öt percet szánnak, az több mint 83 ezer munkaórát igényel. Vagyis 482 embernek kellene egy hónapon át dolgoznia, hogy március 15-ig, az alkotmánytervezet benyújtásáig hátralévő idő alatt sikerüljön a válaszok tanulságát levonni.

A 12 pontos kérdőív ötletszerűen tesz fel javarészt aktuálpolitikai kérdéseket, néhány vitatatott vagy fontos témát (Isten szerepeltetését az alkotmány preambulumában, vagy az alkotmánybíróság jogállását) pedig nem érint. Több pont is olyan témára vonatkozik, amelyeket nem feltétlenül kell alkotmányban szabályozni. A kérdések egy része olyan általános, hogy népszavazási íven biztosan nem állnák meg a helyüket. Több pontnál bármilyen választ is jelölnek be a polgárok, abból valójában semmi nem következik.

A válaszok nemcsak jogi értelemben nem kötik a Fideszt vagy a kormányt, zömüket úgy fogalmazták, hogy tartalmilag sem lehet belőlük egyenesen következő lépéseket levonni. Bár az alkotmányban amúgy is inkább elveket, irányokat szokás rögzíteni, a mostani felvetések egy része erre sem alkalmas. Arra viszont igen, hogy a "felmérés" eredményébe szinte tetszőlegesen bármit belemagyarázzanak. Jöjjenek a kérdések és a kommentárok.

1. Vannak, akik szerint az új magyar alkotmánynak csak az állampolgárok jogait kellene deklarálnia, kötelezettségeket nem. Mások szerint a jogok biztosítása mellett a legfontosabb, a közösség iránti felelősségünket kifejező állampolgári kötelezettségeknek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is helyt kell adni a dokumentumban. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmánynak csak az állampolgári jogokat kellene deklarálnia.

2. Az új magyar alkotmánynak a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekre is ki kell terjednie.

3. Nem tudom megítélni a kérdést.

Ön mit gondol?

  • 4815
    2.
  • 1498
    1.
  • 790
    3.

A kérdés említ pár új állampolgári kötelezettséget, de nem fejti ki, hogy miért pont ezek szerepelnének az alkotmányban. Ugyanakkor kihagy két olyat, amit a hatályos alkotmány is előír. Az 1989-es alkotmánynak az állampolgárok jogairól és kötelességeiről szóló fejezetében ugyanis három kötelezettség szerepel: a hadkötelezettség, a közteherviselés és a gyerekek taníttatása. Nehéz indokot találni rá, hogy a közteherviselés miért maradjon ki az új alkotmányból: ez ugyanis csak annyit jelent, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően mindenkinek hozzá kell járulnia a közterhekhez.

Hasonló a helyzet a tankötelezettséggel: érthetetlen, hogy ezt miért szüntetnék meg. Felnőtteket tanulásra vagy munkára kényszeríteni viszont diktatórikus rezsimekben szokás: egy felnőtt képes eldönteni, hogy akar-e tanulni vagy dolgozni, ilyesmire kényszeríteni súlyosan sérti az emberi méltóságát. A környezet védelme a hatályos alkotmányban az egészséghez való jog biztosításának egyik módozataként szerepel mint állami feladat. Alkotmányos kötelezettségként való előírása a természeti értékek és az azokkal kapcsolatos tudatosság felértékelődését jelezhetné.

A megválaszolandó kérdés maga viszont nagyon pongyolán van megfogalmazva, az alkotmány ugyanis sosem deklarál (kinyilvánít) jogokat, hanem elismeri azokat. Az is lehet, hogy a mögöttes kérdés arra utal, hogy aki nem teljesíti a kötelezettségeit, azt ne illessék meg a többiekhez hasonló jogok, ami viszont paternalista és jogellenes szemléleten alapul. Felmerülhet viszont, hogy mindez a szociális rendszer tervezett átalakításához teremthet hivatkozási alapot: az említett kötelezettségek be nem tartását esetleg jogosultságok szűkítésével szankcionálhatnák.

2. Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmánynak korlátoznia kell az állam mindenkori eladósodásának mértékét, ezzel is felelősséget vállalva a jövő nemzedékekért. Mások szerint az alkotmánynak nem szükséges ilyen garanciát tartalmaznia. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány határozzon meg egy maximális szintet, amely fölé az államadósság nem emelkedhet, azaz ezt a korlátot minden eljövendő kormánynak, minden körülmények között tiszteletben kell tartania.

2. Az új magyar alkotmány határozzon meg egy maximális szintet, amely fölé az államadósság nem emelkedhet, azonban engedélyezzen kivételt gazdasági krízishelyzet esetén a mindenkori kormányok számára.

3. Az új magyar alkotmány ne tartalmazzon az államadósságra vonatkozó korlátot.

4. Nem tudom megítélni a kérdést.

Ön mit gondol?

  • 2234
    1.
  • 2050
    3.
  • 1970
    2.
  • 370
    4.

Világos kérdés világosnak mondható válaszokkal. Úgy tudjuk, a kabinet azon gondolkodik, hogy az euróbevezetéshez szükséges 60 százalékos GDP-arányos szintnél szigorúbb korlátot állapítson meg az új alkotmány az államadósságra. Mivel most nem sokkal 80 százalék alatt van az adósságszint, ezért egy átmeneti szabályt is belevehetnek az alaptörvénybe, amely a 60 százalékhoz felülről közelítő adósságra vonatkozna.

Az alkotmányba foglalt adósságszabályt több ország alkalmaz, a régióból például Lengyelország. Ott háromlépcsős a szabály. Ha az államadósság a GDP 50-55 százaléka között van, akkor a költségvetési hiány a következő évben nem lehet nagyobb az aktuális évinél. Ha az államadósság 55-60 százalék között van, olyan büdzsét kell alkotni, ami legalább az államadósság szinten tartását biztosítja. Magasabb államadósság esetén a költségvetésben többletet kell produkálni, vagy minimum egyensúlyi büdzsét kell csinálni. A pontos megfogalmazásra azonban nem árt majd figyelni.

Szakértők szerint a lengyel adósságszabály rugalmatlan, mert például recessziós helyzetben, amikor az államadósság/GDP-szám a csökkenő GDP miatt nő, akkor kellene költségvetési megszorítást alkalmazni. Ráadásul az adósságszabály nem folyamatosan adósságcsökkentésre ösztönzi a lengyeleket, hanem arra, hogy az 50 vagy 55 százalékos szint közelében ragadjon az adósság.

3. Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány olyan közös értékeket is vegyen védelem alá, mint a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség. Mások szerint ez nem szükséges. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány az emberi jogok védelme mellett törekedjen a közösen elfogadott társadalmi értékek (munka, otthon, család, rend, egészség) védelmére.

2. Az új magyar alkotmányban nem szükséges külön védeni az említett közös értékeket. Elegendő az emberi jogok védelme.

3. Nem tudom megítélni a kérdést.

Ön mit gondol?

  • 3723
    1.
  • 2456
    2.
  • 253
    3.

A kérdés magában hordozza a választ: ugyan ki mondaná, hogy ezeket a "közös értékeket" ne védje az új alkotmány? A felsoroltak közül a család most is védelmet élvez, emellett az alkotmány a munkához, az egészséghez és a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot is elismeri. Egyedül a rend mibenléte és megítélése kevésbé egyértelmű: az alkotmány a közrend védelméről rendelkezve azt rendőrségi feladatként jelöli meg, továbbá elismeri az állampolgárok jogát a személyes biztonsághoz.

A felsoroltakról azért lehet értelme véleményt nyilvánítani, hogy a "rend" az új alkotmányban az eddiginél hangsúlyosabb védelmet kaphasson. Ennek pedig az olyan rendpárti jogszabályváltozások alkotmányosságának a biztosítása miatt lehet szükség, amilyen a szabálysértési törvény fiatalkorúak elzárását lehetővé tévő tavaly nyári módosítása volt.

4. Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány szerint a kiskorú gyermeket nevelő szülők további szavazati jogot gyakorolhassanak a gyermekeik számának megfelelően.

2. Az új magyar alkotmány szerint a kiskorú gyermeket nevelő szülők további egy szavazati jogot kapjanak, függetlenül attól, hogy hány gyermek van a családban.

3. Az új magyar alkotmány szerint ne gyakorolhassanak további szavazati jogot a kiskorú gyermeket nevelő szülők vagy családok.

4. Nem tudom megítélni a kérdést.

Ön mit gondol?

  • 5756
    3.
  • 498
    2.
  • 333
    1.
  • 152
    4.

Bár a javaslattal előálló kormánypárti képviselők nem hangsúlyozzák, a gyerekek után a szülőnek, gondviselőnek járó szavazat mellett szóló legfontosabb érv az, hogy az öregedő társadalomban felértékelődhet az aktív, gyereket vállaló családok politikai súlya. Súlyos probléma ugyanis, hogy a nyugdíjas szavazók egyre nagyobb aránya miatt a döntéshozók ciklusok óta nem mernek belevágni a költségvetés ellehetetlenülése miatt szükségessé vált, de a nyugdíjasok érdekeit sértő reformokba.

A gyerekek szavazati jogára sehol nincs példa. Kétmillió potenciális új szavazat teljesen átrajzolná a politikai térképet. A gyerekek után járó szavazati jog ugyanakkor ellentétes a képviseleti demokrácia legfontosabb alapelvével: minden embernek ugyanannyit ér a szavazata. Ha a reform logikája az, hogy a szavazati jog valójában a gyereké, csak azt nagykorúvá válásáig a szülő gyakorolja, az a választójog alapjait kérdőjelezi meg, mivel a gyerekek nem felelősek a döntéseikért, nem tagjai a szavazati joggal bíró politikai közösségnek. Ha a választójog a felnőtté, azaz a gyerekvállalást a nemzet érdekei alapján díjazzuk extravokssal, felmerül, hogy a befizetett adó mértéke vagy a választópolgár munkájának társadalmi hasznossága alapján is súlyozni kéne a szavazatokat.

A választójog reformja gyakorlati problémákat is felvet. Elvált szülők vagy páratlan számú gyermek esetén ki szavazzon? Hát az állami gondozásban lévő gyerekek után? Ha a gyerekek után járjon szavazat, például a szintén cselekvőképtelen értelmi sérültek után miért ne?

5. Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány ne engedélyezze a mindenkori kormányok számára, hogy megadóztathassák a gyermeknevelés költségeit (azaz, a gyermeknevelés költségeit ismerje el a mindenkori adórendszer). Mások szerint erre nincs szükség, a mindenkori kormányok számára meg kell hagyni e költségek megadóztatásának jogát is. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány ne engedélyezze a mindenkori kormányok számára, hogy megadóztathassák a gyermeknevelés költségeit.

2. Az új magyar alkotmány csak a gyermeknevelés elismerésének irányelvét fogalmazza meg, de ne tiltsa meg a mindenkori kormánynak a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását.

3. Az új magyar alkotmánynak nem szükséges kitérnie a gyermeknevelés költségeinek elismerésére.

4. Nem tudom megítélni a kérdést.

Ön mit gondol?

  • 2553
    3.
  • 1921
    1.
  • 1323
    2.
  • 522
    4.

A kérdés meglehetősen nehezen értelmezhető, fordítva közelít ugyanis a családok támogatásához: a felvetés nem az, hogy biztosítson-e kedvezményt az adózásban a családosoknak a kormány, hanem hogy bizonyos költségeket eleve vonjunk ki az adózás alól. A költségek szó is zavarba ejtő: az idén elindított családi adókedvezmény lényege, hogy gyermekeként az adó alapja csökkenthető, azaz a családi bevétel egy nagyobb részét hagyja ott az embereknél a kormány.

Ha a gyermeknevelés költségeit nem kívánják adóztatni, akkor előbb definiálni kéne, mi is tartozik ebbe a körbe: a cumisüvegtől a különórákon át, a ruháktól a nyaralásig mi az (és persze milyen értékben), ami még a gyermeknevelés költségének minősülhet? A költségek elismerésének – csak a felvetés érthetetlenségét jelzendő – egyik módja egyébként az lehetne, ha meghatározott termékeket áfamentessé tennének, azaz a cumisüveg árába már nem épülne forgalmi adó. A nullakulcsos áfát azonban az EU tiltja, a kedvezményes ötszázalékos kulcs jelenti a minimumot, ez viszont csak kedvezményt jelent, nem a gyermeknevelés költségeinek adómentességét.

6. Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány vállaljon kötelezettséget a jövő nemzedékek iránt. Mások szerint nem szükséges az ilyen kötelezettségvállalás. Ön mit gondol?

1. Az új magyar alkotmány tartalmazzon kötelezettségvállalást a jövő nemzedékek iránt.

2. Nem tartom szükségesnek az ilyen kötelezettségvállalást.

3. Nem tudom megítélni a kérdést.

Ön mit gondol?

  • 3830
    1.
  • 1920
    2.
  • 519
    3.

Ez olyan általános kérdés, amelyre a 12 pont más kérdései is utalnak. A jövő nemzedékekért érzett felelősségvállalásba beletartozik az egészséges környezet, az állami eladósodás korlátozása, de akár a gyermeknevelés támogatása is. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa alkotmányozási javaslatában is szerepel a föld, a víz, a levegő, az élővilág védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. Kérdés, hogy az alkotmányban mindez negatív vagy pozitív formában szerepeljen, azaz a környezeti állapot rontását tiltsák meg, vagy a környezet javításának kötelezettségét írják elő.