Tölgyessy: A Fidesz szabadságharcot folytat

2011.02.17. 07:48 Módosítva: 2011.02.17. 09:47
A Fidesz keletiesen viszonyul a joghoz, jogszolgáltatás helyett bizánci igazságszolgáltatásban gondolkodik, mondta Tölgyessy Péter egy szerda esti konferencián. A politikai elemző szerint a miniszterelnök személyes függőségi viszonyokban gondolkodik. Paczolay Péter szerint az Alkotmánybíróság intézménye bevált. A kormány bővítené az előzetes alkotmányos normakontrollt kérők körét.

Tölgyessy Péter a Mathias Corvinus Collegium-ban tartott, "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" című konferencián kifejtette: a 89-es alkotmányt, ami egy értelmiségi megállapodássorozat eredménye, 20 év eredményei sem legitimálták, ugyanakkor egyetlen komoly politikai erő sem állította soha, hogy ne lett volna működőképes.

A kétharmad csapdája

A koalíció kétharmados többségéből és a politikai hidegháború logikájából következik, hogy az ellenzék biztosítékok híján nem vesz részt az alkotmányozásban, az új alaptörvény a győztesek alkotmánya lesz. A kétharmados többség ugyanis már nem teheti meg, hogy nem fejezi be az alkotmányozást, ugyanakkor az is bizonyos, hogy hiába próbálják becsalogatni, abban az ellenzék nem vesz részt.

Az ellenzék fő iránya és a hozzá kötődő értelmiségi elit szerint ugyanis Magyarországon megszűnt a demokrácia, a sajtószabadság, az európai jogállam. Ez a kétharmados csapdahelyzet, pedig az alkotmány nem játék – fogalmazott Tölgyessy.

Mint mondta, hiába van ultrastabil alkotmánya egy országnak, ha az ellenzék kiszorult a megalkotásából. Ilyenkor az ellenzék nem csak a többség, hanem az új alkotmányos rendszer ellenzékévé is válik, és megismétlődhet a  francia történelem, újabb és újabb rendszerváltásokkal, amikor az alkotmányokat rendre "kettétörik".

Az új alkotmányt a jelenlegi helyzetben Tölgyessy szerint egyedül a kormányzás sikere, a tartós 7 százalékos növekedés a legitimálhatja, amiből "mindenkinek jut". Csakhogy nem valószínű, hogy ez megtörténik.

Eszközként használja a jogot

A politikai elemző szerint a Fidesz – ahogy ki is mondta – szakít húsz év gyakorlatával, szabadságharcot folytat a nyugat ellen, és eszközként használja a jogot. Ilyen lépés a különadók rendszerének bevezetése, amely szerinte "elképesztően alkotmányellenes", és nem normatív alapú, hanem azt tükrözi, hogy a megalkotói felírtak egy számot, hogy mennyi pénzre van szükségük, és ehhez írtak jogszabályt, megcélozva egy-egy céget. Ez jelentősen diszkriminatív, miként a médiatörvény is.

Tölgyessy Péter szerint a Fidesz keletiesen viszonyul a joghoz. Nem normatív jogrendszert szeretne megalkotni, hanem – mint egy török kádi – materiális igazságosságot szolgáltatna konkrét ügyekben, ami ellentétes a hagyományos nyugati gondolkodással.

Az alkotmányjogász azt mondta: a miniszterelnök nem jogban, független intézményekben és tulajdonban, hanem személyes függőségi viszonyokban gondolkodik. "Az intézményes hatalmat akarja, ezért a kulcspozíciókba a saját embereit teszi".

Megítélése szerint az alkotmányt is ezért kellett a kormányváltás óta kilencszer módosítani. Úgy véli, az új alkotmány ezeket a problémákat véglegesítené, emellett szimbolikus dolgokkal foglalkozik, például a preambulummal, de azt, hogy például az Alkotmánybírósággal (Ab) mi lesz, nem tudni.

Miközben a médiatörvény 175 oldalas volt, az új alkotmány koncepciója 15, mert a legtöbb kérdést a "sarkalatos" kétharmados törvényekben rendezné a jogalkotó. Csakhogy minél rövidebb az alkotmány, annál nagyobb lesz az azt értelmező Ab mozgásköre, és ha tényleg magalkotmány lép a jelenlegi helyébe, lényegében az azt értelmező Ab kormányozna.

Valószínűtlen, hogy a Fidesz ezt akarná, így előfordulhat, hogy az Ab hatásköre nem terjed majd ki a kétharmados törvényekre. Hogy a Fidesz mit gondol az alkotmányosságról, az csak az Ab jogkörének a meghatározásakor fog kiderülni, ami "életveszélyes" – fogalmazott Tölgyessy.

A kocka fordulhat

Orbán Viktor szerinte "plebejus demokráciában" gondolkozik, nem pedig a klasszikus hatalommegosztásos jogállamban: abban tehát, hogy "a sok jogi ügyeskedés tűnjön el, és legyen helyette olyan demokrácia, ahol a nép akarata érvényesül". Szerint ez azért is sikeres, mert a miniszterelnök politikája efelé mutat: nincsenek megszorítások és reformok, mert Orbánnak jó érzéke van ahhoz, hogy mit szeretnének hallani a választók. Ha viszont így nem sikerül boldogítani az országot, ami pedig valószínű, annak rettenetes következményei lesznek.

A politológus nem gondolja, hogy megszűnne a magyar jogállam vagy az ország kilépne a nyugati kultúrkörből, de ha az alaptörvény az alkotmánykoncepcióból kivilágló konstrukcióra épül, azt 1989 "antitézisének" tekinti, és ezt – mint hangsúlyozta – nem tartja jónak.

Tölgyessy Péter szerint Magyarország "hihetetlen mértékig rászorulna, hogy fejeződjék be a hideg polgárháború". Konszolidáció kell, ehelyett újabb front nyílt. "Van még másfél hónap, nem hiszem hogy ki lehet lépni a jelenlegi mederből, de meg kell próbálni".

A "politikai kocka" ugyanakkor bármikor megfordulhat, és a miniszterelnököt, ha az ország gazdaságilag nem lesz sikeres, könnyen legyőzheti egy beszédhibás hebrencs nő, mint amilyen Medgyessy volt – fogalmazott kicsit epésen az elemző.

Paczolay: Bevált az alkotmánybíróság

A konferencián Paczolay Péter, az Ab elnöke az új alkotmánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt szeretné, ha az Alkotmánybíróság – a testület szeptemberi állásfoglalásával összhangban – az új alaptörvényben is önálló fejezet maradna, általános jogszabály-felülvizsgálati joggal bírna, a döntések mindenkire nézve kötelezők és megfellebbezhetetlenek lennének. Mint mondta, szerette volna, hogy az új alkotmány kitérjen az Ab hatásköreire, de ez nem látszik megvalósulni.

Véleménye szerint az alkotmánybíráskodás magyar gyakorlata az elmúlt húsz évben bevált, a testület meghatározó szerepet játszott az alkotmány alakításában. Lenne azonban min változtatni: ilyen az előzetes normakontroll intézménye, amitől világszerte menekülni próbálnak az alkotmányvédő intézmények. Mivel a lehetőség bárki számára adott, ez nagyon nagy terhet jelent a testület számára. Paczolay arra is kitért hogy megszüntetné a népszavazási kérdések és az önkormányzati rendeletek feletti Ab-hatáskört.

Paczolay szerint "a levegőben terjengő hírek" alapján az Alkotmánybíróság ezen hatáskörének a bővítése várható. A Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányozási tanácsadó testülete) alelnökeként ugyanis úgy értesült, hogy a kormány változtatna az előzetes és az utólagos normakontroll szabályozásán.

Az Alkotmánybíróság elnöke nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mikor foglalkozik a testület a magánnyugdíjpénztárakkal és a médiatörvénnyel kapcsolatos beadványokkal. Az előbbi témában eddig 190 beadványt kaptak, ám az indítványok szaporítása nem nyomást gyakorol a testületre, hanem lassítja a munkát.

Rétvári: Bővítenék az Ab jogkörét, de nem ez a lényeg

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence a konferencián kijelentette, hogy minden parlamenti pártnak van alkotmánykoncepciója, tehát mindegyik elismerte, hogy szükség van új alkotmányra. Az hogy új alkotmány kell, benne van a jelenlegiben is – utalt a hatályos alaptörvény preambulumának nyitómondatára. Bár a Fidesz-KDNP nem jelezte a kormányprogramban hogy alkotmányozni kíván, előre nem tudták, hogy kétharmados többséget szereznek, ettől függetlenül a közjogi garanciák növelése benne volt a kormányprogramban.

A politikus szerint amikor legitimációról van szó, felmerül az is, hogy növeli-e az alkotmányét, ha népszavazással lenne megerősítve. Az államtitkár szerint erre Magyarországon történelmi okokból soha nem volt példa, nincsenek ilyen magyar hagyományok. De igyekeznek növelni a legitimációt azzal, hogy minden párt nyújthat be javaslatokat (ez amúgy a parlamentarizmus lényege).

Az új alkotmányba beemelik a sztrájkhoz való jogot (a hatályos alkotmány is elismeri a sztrájkjogot, de külön törvényben szabályozták). Az államtitkár szerint a kormánypártok szeretnék, hogy bővüljenek az Ab bizonyos hatáskörei, így újra véleményezési jogot kapna a testület.

Szeretnék bővíteni az előzetes normakontrollt kérők körét is – mondta Rétvári Bence, elismerve Paczolay Péter értesülését. Az államtitkár szerint nem az a lényeg, hogy bővüljön az Ab jogköre, hanem hogy jó minőségű, betartható jogszabályok szülessenek. Emellett vétójoggal bővítenék a költségvetési tanács jogait: nem pusztán véleményezne, vissza is küldhetné a költségvetést.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Húsvét hétfőn a köztársasági elnök aláírja az alkotmány szövegét, nem ér véget az alkotmányozás folyamata, hiszen utána még számtalan sarkalatos törvény áll előttünk, például a bíróságokról, Ab-ről, választójogról, az országgyűlés működéséről és az ügyészségről, melyeket az új alkotmányhoz kell igazítani. Nemcsak a tavaszi, a teljes őszi ülésszak is erről fog szólni – hangsúlyozta.



  • Hírek
  • Bankszámla