Hónapok óta hiába harcol a nigériai–magyar pár

2011.02.19. 16:34
Kilenc hónapja kénytelen egymástól 4300 kilométerre élni egy nigériai–magyar házaspár, miután a férj számára ennyi idő alatt sem sikerült vízumot szerezni, kérelmét hosszas bürokratikus procedúra után elutasították. Dolgukat megnehezítette az is, hogy az abujai nagykövetséget tavaly költségkímélésre és ésszerűsítésre hivatkozva bezárták. A férjnek így Kenyáig kell utaznia, ha intézkedni próbál.

A pár az interneten ismerkedett meg még 2009 januárjában. A nigériai állampolgárságú férfi Olaszországban élt, templomi énekes volt. A nő kedvéért eljött Budapestre. 2009 őszén megtudták, ikreket várnak, szerettek volna összeházasodni, de erre nem volt törvényes lehetőség, mert a férfi akkor illegálisan tartózkodott az országban. Akadt egy ügyvéd, aki felajánlotta, kétezer euró fejében elintézi a házasságkötést, de ebbe nem mentek bele, idézte fel a nő, kérve, nevüket ne említsük a cikkben.

Költségkímélő átalakítás

Apasági nyilatkozatot így is tehetett volna a férfi a születendő gyerekekről. Már megvolt az időpont ehhez, amikor a várandóság hatodik hónapjában megindult a szülés, megszülettek az ikrek, akik mindössze egy napot éltek. A pár abban reménykedett, hogy a gyász feldolgozásában segít a környezetváltozás, a távolság, ezért 2010 tavaszán Nigériába utaztak. Itt megtartották az esküvőt.

Májusban el is mentek az abujai nagykövetségre azzal, hogy összeházasodtak, és vízumot szeretnének kérni a férjnek Magyarországra. A nő ezután hazautazott, a férje pedig Nigériában maradt. Nekiláttak beszerezni a vízumigényléshez szükséges dokumentumokat. Az abujai nagykövetségtől 2010. augusztus 31-ére kapott időpontot a férj.

Ezen a napon jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat az abujai nagykövetség bezárásáról. Ebben az állt: a kormány – „az egységes külképviseleti hálózat költségkímélő átalakítása és a diplomáciai kapcsolattartás ésszerűbb módon való biztosítása érdekében” – egyetért azzal, hogy az abujai nagykövetség augusztus 31-én, a határozat megjelenésének napján bezárjon.

A pár erről csak később szerzett tudomást, augusztus 31-én napközben még csupán annyit mondtak a nagykövetségen a férjnek, hogy rossz a vízumtovábbítási rendszerük, kérjen időpontot a következő hétre. Miután a feleség értesült a bezárásról szóló kormányhatározatról, még aznap újra telefonált, de csak megismételték, amit korábban mondtak. A férj próbálkozott is a következő héten, de addigra ott már csomagoltak.

Utazás Kenyába

A vízumigénylést így már nem lehetett Nigériában elintézni, keresni kellett egy másik külképviseletet. Nigériából az afrikai országok többségébe is csak vízummal lehet utazni, a kivétel ez alól Kenya. A nő felvette a kapcsolatot a kenyai konzullal. Elküldte a dokumentumokat történetük részletes leírásával együtt. Bizonyítandó, hogy nem névházasságról van szó, elküldte a gyerekek születési és halotti anyakönyvi kivonatait, valamint a boncolási jegyzőkönyvet is, mert abban édesapjuk nevén szerepeltek.

Vízumot csak személyesen lehet igényelni, így a férj szeptemberben elutazott Nigériából Kenyába. A feleség október 12-én tudta meg telefonon, hogy férje vízumkérelmét elutasították. Írásos döntést sokáig nem kaptak, végül december 20-án kézbesítették Nigériába a magyar nyelvű elutasító határozatot. A nyomtatványon található egy lista az elutasítás lehetséges indokairól, ezek közül az a pont volt beikszelve, hogy „egy vagy több tagállam úgy tekinti, hogy Ön (…) a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyezteti, illetve nemzetközi kapcsolatait fenyegeti”.

Az elutasító határozat ellen fellebbezni nem lehet, de panasz benyújtható. Ezt magyar nyelven kellene megtenni, a nigériai férfi pedig nem tud magyarul, magyarázta a feleség, aki szerint ő meghatalmazottként megírhatná ugyan helyette a panaszt, de azt a nagykövetségen még felül kellene hitelesíteni. A nő úgy tudja, jelenleg ezt lehetetlen megoldani, mert nigériai pecsétminta augusztus 31. óta nincs.

A pecséthiány nem minden

Megkeresésünkre a Külügyminisztérium sajtóosztálya is megerősítette, a nigériai okiratok diplomáciai felülhitelesítése a nagykövetség bezárása óta – jogi és technikai okokból – szünetel, ugyanakkor korlátozott körben vannak olyan okiratok, amelyeket felülhitelesítés nélkül is lehet használni. Hozzátették, dolgoznak a probléma megoldásán, a legnagyobb gondot az okozza, hogy Nigéria nem részese az okiratok diplomáciai felülhitelesítésének mellőzéséről szóló nemzetközi egyezménynek.

Hogy boldogulnak követség nélkül a nigériai magyarok?

A Külügyminisztérium szerint a nagykövetséget gazdasági-pénzügyi okok miatt kellett bezárni, de a nigériai fél felé hangsúlyozták, ideiglenes döntésről van szó, és amint javul az ország gazdasági helyzete, vissza kívánnak térni Nyugat-Afrikába. Most a kenyai magyar nagykövetség látja el a Nyugat-Afrikában tartózkodó magyarok ügyeinek intézését. Ha a térségben tartózkodó magyarok esetleg bajba jutnak, konzuli védelmük most is biztosított a Külügyminisztérium szerint. Hozzátették, a bezárás előtti évben érdekvédelmi ügyben az abujai nagykövetségnek egyáltalán nem kellett eljárnia Nigériában.

A Külügyminisztérium elismerte, hogy a hivatásos konzuli képviselet hiánya egy adott országban valóban megnehezítheti az ott élő magyar állampolgárok egyes közigazgatási ügyeinek intézését. Ugyanakkor – tették hozzá – Nigériában, illetve a környező államokban nagyon kevés magyar állampolgár él, akiknek az ügyeit más külképviseletek (Nairobi, Kairó, Rabat, Algír, Tunisz, Pretoria) segítségével el lehet intézni. A külügy becslései szerint azokban az afrikai országokban, ahol nincs magyar nagykövetség, összesen mintegy száz magyar állampolgár élhet. Pontos adataik nincsenek a Nigériában élő magyar állampolgárokról. Az abujai nagykövetség 2010-ben a bezárásig összesen 8 olyan konzuli ügyet intézett, amely közvetlenül az ott élő magyar állampolgárokhoz kötődik.

A Külügyminisztérium szerint a felülhitelesítés problémája messze túlmutat a nigériai pecsétminták kérdésén, a külföldi hatóságok pecsét-és aláírásmintáinak beszerzése általában soká tart, ez a hatóságok együttműködési készségein is múlik. Ráadásul ha meg is vannak a minták, a felülhitelesítés csak akkor jogszerű, ha annak jogalapja biztosított, például akkreditáció alapján.

Ugyanakkor ezek birtokában is csak akkor lehet jogszerű a felülhitelesítés, ha annak jogalapja például az akkreditáció alapján biztosított. "Jelenleg azonban nincs a Magyar Köztársaságnak Nigériában akkreditált külképviselete” – közölte a Külügyminisztérium.

Kellő mélységben

A teendőkről és lehetőségeikről érdeklődve a feleség többször beszélt az elutasítás után is a konzullal, akivel mostanra feszültté vált a viszonya. „Már csak úgy tudok vele beszélni, ha előtte nyugtatót veszek be” – mondta. Állítása szerint ugyanis egy januári beszélgetés során az derült ki számára, hogy a konzul valószínűleg nem olvasta el alaposan az általa elküldött anyagokat, mivel rácsodálkozott arra, hogy gyerekeik voltak.

Szerettük volna erről megkérdezni magát a konzult, de – bár telefonon elértük – kérdéseinkkel csak a Külügyminisztérium sajtóosztályához fordulhattunk. “Biztosíthatom ugyanakkor önt és a hölgyet is afelől, hogy kenyai konzulunk kellő mélységben és a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően jár el az ügyben” – válaszolta a sajtóosztály. A feleség azt is említette panaszként, hogy sokszor nehéz volt elérni a konzult, nehézkes és lassú volt a kommunikáció. A Külügyminisztérium szerint elképzelhető, hogy a kommunikáció "nem mindig olyan gyorsaságú volt, mint ahogy azt a hölgy szerette volna", szerintük ez részben a telekommunikációs rendszer "nem mindig tökéletes" minőségének, másrészt az "alapos háttérmunkának" tudható be. A sajtóosztály elismerte azt is, hogy az abujai nagykövetség bezárásával megnövekedett a kenyai nagykövetség munkaterhelése, de szerintük a külképviseletek mindent megtesznek azért, hogy ez ne menjen a minőség rovására.

Nigériába csak végső esetben

A pár ügyintézését az is nehezíti, hogy információt egyedi vízumügyről kizárólag az ügyfélnek adhatnak, és ebben az esetben a feleség a férje ügyében nem számít ügyfélnek, ha nem csatol hiteles meghatalmazást. A Külügyminisztérium megjegyezte: volt már esetük, amikor a jó szándékú tájékoztatás után feljelentést kaptak személyes adatok jogosulatlan kiadásáért.

A házaspárt legjobban a bizonytalanság zavarja, nem tudják, van-e a férjnek valódi esélye az első elutasítás után mégis megkapni a vízumot. A feleség ügyvédi irodában dolgozik titkárnőként, az ügyintézésben több ügyvéd is segíti, megnyugtató választ azonban így sem kapott erre a kérdésre. Ügyével már az állampolgári jogok országgyűlési biztosát is megkereste, de hasznos segítséget eddig onnan sem kapott. A kapcsolattartás a férjével nehézkes, Nigériában nem könnyű internethez jutni, 50-60 ezer forintos telefonszámlái vannak.

Azt mondta: ha biztossá válna, hogy nincs esély vízumra, kiköltözne Nigériába, de ezt csak végső megoldásnak tartaná fenn, mivel ott a megélhetése és a munkája sem lenne biztosított. Aggódik amiatt is, hogy ha újra teherbe esne, megkapná-e a szükséges orvosi ellátást az afrikai országban.

A Külügyminisztériumtól az Index általánosságban azt a tájékoztatást kapta, hogy a vízumeljárás az adott ügyben megismert tényeken alapul, valamint a biztonsági ellenőrzéseken és a kockázatértékelésen, a korábbi elutasítás pedig nem jelenti automatikusan az új kérelem elutasítását is.

A férj a napokban kapott időpontot március 1-jére újabb kérelem beterjesztésére a kenyai konzulátustól. Igaz, azt most sem tudják, pontosan milyen dokumentumokat kell magával vinnie. A feleség szerint válasz nélkül maradt az erre vonatkozó kérdésük.

Nigériaiak Magyarországon

2009. szeptemberében 786 nigériai élt legálisan Magyarországon, 19 százalékuk azért, hogy együtt élhessen családtagjaival, derült ki abból a nigériai bevándorlókkal foglalkozó, januárban közzétett tanulmányból, melyet Urbán Ferenc, a Bevándorlási és Állampolgársági hivatalnál dolgozó migrációs elemző készített. A hivatal statisztikái szerint 2008-ban 116, 2009-ben 101 olyan nigériai ember kérelmezett magyarországi tartózkodást, akiknek magyar állampolgár a családtagja.


  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön