Rosszul jár, akitől 20 ezernél kevesebbet loptak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot - Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
- Egy 13 éves nevelőotthonos lányt molesztáltak Baranyában
Jobban járhat ma Magyarországon az a meglopott idős ember, akit 50 ezer forinttól fosztottak meg, mint az, akitől csak 15 ezer forintot vittek el a tolvajok. Állami segítségben ugyanis csak az reménykedhet, aki bűncselekmény áldozatának számít. Márpedig a lopás, csalás 20 ezer forintos értékig nem bűncselekménynek, csak szabálysértésnek minősül.
2006 januárjában lépett hatályba az a törvény, amely a bűncselekmények áldozatainak segítéséről rendelkezik. Ez azonban a szabálysértések áldozataival nem foglalkozik. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vasárnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a helyzet nem egyeztethető össze a jogállamiság elvével, sőt a diszkrimináció tilalmát is sérti.
Az ombudsman még 2010-ben indította Méltó Időskor című projektjét, amelyben információt kért az illetékes szervektől, és áttekintette az idősek közbiztonsági helyzetét, áldozattá válásuk okait, gyakoriságát, és azt, hogy ilyen esetben milyen segítségre számíthatnak.
Miért célpontok az idősek?
Az ORFK ombudsmannak adott tájékoztatása szerint a bűnözők részben azért pécézik ki az időseket, mert részükről kisebb ellenállásra számítanak, részben pedig azért, mert feltételezik, hogy életük során viszonylag nagy értéket halmoztak fel, és értékeiket maguknál tartják.
A rendőrség szerint közrejátszhat még az óvatosság hiánya, az öregedéssel járó tompuló érzékek és a vagyonvédelem alacsony foka, a környezet közömbössége. Ugyanakkor az idősek általánosságban kisebb arányban válnak áldozattá, mint az átlaglakosság. Arányuk az áldozatok között kisebb, mint az idősek aránya a népességben. Kivétel Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye.
Szabó Máté az Országos Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy az időskorúak ellen leggyakrabb lopást, trükkös lopást, betöréses lopást, csalást és rablást követnek el. Ezek – a rablás kivételével – mind minősülhetnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek is, attól függ, eléri-e az okozott kár a 20 ezer forintot.
Ha eléri, akkor a sértett idős ember a törvény alapján többféle segítséget kérhet az államtól az áldozatsegítő szolgálaton keresztül: azonnali pénzügyi segélyt, érdekérvényesítése elősegítését, szakjogászi segítségnyújtást.
Az azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekmény elkövetése után öt napon belül lehet folyamodni a megyei, fővárosi igazságügyi szolgálatnál. Összege idén legfeljebb 85 914 forint. A segély nem jár automatikusan. Azokban az esetekben ítélik meg, ha a bűncselekmény miatt – például amikor valakinek ellopták a nyugdíját - , az áldozat olyan helyzetbe került, hogy nem tudja fedezni legalapvetőbb szükségleteit, például nem tudna ételt vagy gyógyszert venni.
Az állami segítség másik fajtája, az érdekérvényesítés elősegítése azt jelenti, hogy az áldozatot a szolgálat jogi tanácsokkal látja el, elmondják neki, milyen szolgáltatásokat, pénzbeli és természetbeni juttatásokat vehet igénybe, és kérésre segítenek az ügyintézésben is. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy az áldozat ügyvédi tanácsadást kapjon, okiratot szerkesszenek neki.
Az Áldozatsegítő Szolgálat legutóbbi, 2009-es statisztikái szerint abban az évben 6369 esetben ítéltek meg azonnali pénzügyi segélyt, 6763-an kértek érdekérvényesítéshez segítséget, 772-pedig szakjogászi segítséget. A segélyt kérők túlnyomó többsége kapott is pénzt. A fővárosban például 2009-ben 1027 ilyen kérés volt, és 854 esetben engedélyezték a pénzügyi segélyt.
A hivatalhoz fordulók körülbelül 30 százaléka 60 év feletti, tájékoztatta a vizsgálódó ombudsmant az áldozatsegítéssel foglalkozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának jogelődje, a Központi Igazságügyi Hivatal főigazgatója. Az idősek legtöbbször a pénzügyi segélyt kérték. A főigazgató szerint körülbelül 90 százalékuk vagyon elleni bűncselekmény áldozata volt.
Az állam akkor járna el helyesen, ha az áldozatsegítő szolgáltatásokat kiterjesztené a szabálysértések áldozataira is, vagyis a fenti lehetőségekkel azok is élhetnének, akiknek a kára 20 ezer forintnál kisebb, állapította meg az ombudsman.
Szabó Máté felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy szüntesse meg a különbségtételt a bűncselekmények és a szabálysértések sértettjei között, és kezdeményezze a szabálysértések áldozatainak kárenyhítéséről rendelkező jogszabály megalkotását.
Hétfőn megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumot azzal a kérdéssel, szándékában áll-e a miniszternek az ombudsman által javasolt jogszabály megalkotása, és ha igen, leghamarabb mikorra kerülhet a tervezet az országgyűlés elé. Megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Szabálysértések számokban
Évi átlagban nagyságrendileg ötezer és tízezer között mozog azoknak a vagyon elleni cselekményeknek a száma, amelyek ugyan a büntetőhatóságok látókörébe kerültek, de a feljelentéseket végül elutasították vagy az eljárásokat megszüntették, mert nem bűncselekmény, csak szabálysértés történt, olvasható a volt Igazságügyi Minisztérium által 2010-ben kiadott, az ezredfordulót követő bűnözési helyzetről szóló elemzésben. Az elemzés megjegyzi, hogy tömegesnek tekinthető a kisebb súlyú vagyon elleni bűnözés, ez a tulajdon elleni szabálysértések közt jelenik meg, de a jelenség mérése nem megoldott.A tulajdon elleni szabálysértések nagyságrendjére lehet következtetni az ORFK tavaly szeptember 22-i közleményéből, melyben az állt, hogy a szabálysértésekről szóló törvény módosításának 2010. augusztus 19-ei hatályba lépése óta – vagyis körülbelül egy hónap leforgása alatt - 3862 feljelentést tettek tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
