Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Visszakaphatja elvett jogköreit az Alkotmánybíróság

2011.02.22. 13:23 Módosítva: 2011.02.22. 16:11
Teljesülhet az ellenzék egyik, az alkotmányozásban való részvételhez támasztott feltétele: Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság alelnöke szerint az Alkotmánybíróság visszakaphatja az ősszel elvett jogköreit. Információink szerint azonban a költségvetési törvény előzetes normakontrolljának lehetőségét nem adnák vissza a testületnek.

Jó esély van rá, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) visszakapja a tavaly ősszel elvett jogköreit, illetve az új alkotmány módosításához biztosan elég lesz csupán az adott Országgyűlés kétharmados többsége, nem kötik azt két egymást követő parlament jóváhagyásához. Ezzel Gulyás Gergely fideszes politikus szerint két olyan feltétel teljesül, amit ellenzéki pártok támasztottak az alkotmányozásban való részvételhez.

Az elvett hatáskörök

Az Országgyűlés november 16-án döntött az Ab hatásköreinek szűkítéséről. Az alkotmánymódosítás eredményeként az Ab egyáltalán nem vizsgálhatja azokat a törvényeket, melyek ügyében népszavazást sem lehet kiírni. Ilyenek a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények, valamint a nemzetközi szerződések.

A testület csak abban az esetben vizsgálhatja a felsorolt törvények és szerződések alkotmányosságát, ha azok bizonyos alapjogokat – például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogot – sértenek. Mivel a felsorolt alapjogok között nem szerepel a magántulajdon sérthetetlensége, a testület nem vizsgálhatta sem a végkielégítések különadójáról, sem a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt.

Ezzel sikerült elhárítani, hogy egyes, a kormány számára fontos intézkedések alkotmányossági akadályba ütközzenek, ugyanakkor a jogkör szűkítése megalapozta azt a kritikát, hogy a parlamenti többség az Alkotmányt a napi érdekei szerint módosítgatja. Az új parlamenti ciklusban kilencszer módosították az Alkotmányt, ebből nyolc történt hasonló logika szerint.

Orbán: Teljes mellszélességgel

„Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk” – állt ki október végén Orbán Viktor az alkotmánymódosítás mellett. A miniszterelnök azt mondta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert a helyzetet nem tudják másként feloldani.

A képviselő minderről a Duna TV Duna TV-ben beszélt kedd reggel. Az ellenzék többi feltételéről azt mondta: azokat nem teljesítik, de szerinte azokat eleve azzal a céllal jelölték meg, hogy a kormányoldal ne is teljesítse őket.

“Az LMP egy olyan feltételt is szabott az alkotmányozásba való visszatéréséhez, ami szerintem teljesülni is fog: ez pedig az alkotmánybírósági jogkör csorbítás előtti helyzetének visszaállítása. Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott” – fogalmazott Gulyás.

A Jobbik részt vesz az alkotmányozás folyamatában, ám az előzetes bejelentés szerint nem fogják megszavazni az új alaptörvényt. Az LMP az Ab jogköreinek visszaállításához, az elfogadás áprilisi határidejének őszre tolásához és az új alaptörvény népszavazási vagy a következő parlament általi jóváhagyásához köti a részvételt. A szocialisták a következő parlament jóváhagyását, négyötödös szavazatarányt, illetve az új alkotmány előkészítésnek a magyar EU-elnökség júniusi lejárta utáni újrakezdését jelölték meg feltételként.

Bárándy Gergely az Indexnek pozitív fejleménynek nevezte a bejelentést. A szocialista képviselő szerint ugyanakkor sokkal jobb lett volna, ha azt nem az ellenzéknek tett gesztusként állítják be, hanem elismerik, hogy ősszel óriási hibát követtek el.

Bárándy hangsúlyozta, hogy az MSZP három feltele közül egy sem teljesült, így Gulyás bejelentése egyérelműen az LMP felé irányul. "Egyre kétségbeesetteben próbálják az LMP-t visszacsábítani, mert megkérdőjeleződött az alkotmányozás legitimitása" – fogalmazott.

Egy kedd délelőtti sajtóbeszélgetésen (Gulyás bejelentéséről még nem értesülve) az LMP-s Schiffer András frakcióvezető és Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes egyértelműen leszögezték, hogy a párt országos politikai tanácsa és a frakció is az összes feltétel teljesüléséhez kötötte a részvételt az alkotmányozásban.

Az Index úgy tudja, hogy az alkotmányelőkészítő bizottságban egyetértés van a két kérdésben, ám azokra Orbán Viktor még nem bólintott rá. Fideszes forrásunk szerint az Ab jogköreinek visszaadása nem vonatkozik a költségvetései törvény előzetes normakontrolljának lehetőségére.

A jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – ismerte el Gulyás Gergely, hozzátéve, szerinte a magánnyugdíjpénztári törvény teljesen alkotmányos, és ő személy szerint azok közé tartozott, akik azt mondták: az Ab eredeti jogköreinek megléte esetén sem kellene attól tartani, hogy a törvény lényegi részével kapcsolatban az alkotmányossági probléma vetődne fel.

Gulyás szerint nincs rá garancia, de ez a tartalmi ellenzéki felvetés jó eséllyel teljesülni fog. Az LMP és az MSZP összes többi kérését-feltételét ugyanakkor eljárási kérdésnek tartja. Mi ezekre azt mondjuk, hogy az ellenzéknek ezzel egyetlen célja van: hogy ne legyen új alkotmány. Az új alaptörvény eljárási szabályai 1998 június 18-a óta változatlanok”.

Az ellenzék egy másik kifogása viszont – ami kormányoldali elképzelés volt eddig – , hogy miért csak két, egymást követő parlament kétharmada változtathatná meg az új alaptörvényt, ha egyszer az elfogadásához sem kell két egymást követő parlament jóváhagyása mostanra okafogyottá vált – szögezte le Gulyás.

“Pénteken, az alkotmányügyi és az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban elfogadtuk azt az ellenzéki – jobbikos – módosító indítványt, ami ezt a szabályt a koncepcióból kivette. Hogy pontosan hogyan lehet majd az új alkotmányt módosítani, erről még lesz egy parlamenti vita, de egy Országgyűlés kétharmadának a többsége egészen biztosan elég lesz az hozzá” – jelentette ki a politikus.

15%
4290 Ft
3647 Ft
15%
3499 Ft
2975 Ft