Makk és Szeremley fellép a szálloda ellen

2007-ben adta el Demján Sándor magyar magánbefektetőknek az egykori Badacsony-vidéki Pincegazdaság badacsonylábdihegyi pincéjét, hogy a volt mezőgazdasági területen szállodát és konferenciaközpontot húzzanak fel rá 3 milliárd forintból. A volt pincegazdaság lábdihegyi egysége nemcsak azért különleges, mert nagyon szép helyen fekszik, hanem mert igazi ritkaság: az 1886-ban épült Ranolder-püspöki-pincét rejti magában. A terület akkor került a figyelem középpontjába, amikor a község két díszpolgára, Makk Károly és Szeremley Huba tiltakozó bejárást tartott a pincénél. A hotel szerintük tájidegen, túlméretezett, és nem szabad megépíteni.

Kis történelem

A kommunizmus megszűntével Badacsony környékén a nagyüzemi borászatnak is befellegzett. Az akkori szőlőterületeknek a fele maradt csak meg, a magyar szőlő mára hiánycikké vált. Az ország hat szocialista pincegazdaságából a Badacsony-vidéki az egész Észak-Dunántúlt magába foglalta: Győr, Ászár, Mór, Sopron, Szigliget, Zánka, Balatonfüred borvidéke is ide tartozott. A pincegazdaságot a dolgozók privatizálták. Ekkor lett a neve Badacsonyi Pincegazdaság, és ezután már csak a balatonparti szőlők, pincék tartoztak hozzá. A privatizáció után a cég eladósodott, a Külkereskedelmi Bank nem finanszírozta tovább a működést, el kellett adni.

Demján Sándor 1996-ban vette meg az egész Badacsonyi Pincegazdaságot összesen 200 millió forintért, ami potom pénz, tekintve, hogy ebbe beletartozott a tihanyi, a zánkai, a balatonfüredi és a badacsonyi egység is. Csupán a lábdihegyi pince értéke több ennél: Vollmuth Péter polgármester szerint 2007-ben Demján 250 millió forintért adta tovább. Egy egykori dolgozó elmondása szerint a pincegazdaság megvételét megelőző tárgyalásokon Demjánt csak a telkek meg az ingatlanok érdekelték, nem akart borászkodni. “Sosem azt kérdezte, hány hektó, csak hogy hány hektár” - mondták róla.

Pince

A lábdihegyi műemlékpince az ország legszebb pincéje. Fénykorában a kupola alatt állt benne egy 500 hektós jubileumi hordó, amit a Kossuth-díjas Szabó István fafaragása díszített. Ez volt az ország legnagyobb tölthető (azaz nem díszként szolgáló) fahordója.

A bejáráson előttünk is feltárult az építészeti műremek. A falak masszívak, de a pince eléggé elhanyagolt állapotban van, a telken a többi ház düledezik. Az új tulajdonosok három év alatt csak a gazt irtották ki a körülötte lévő három hektáros területről, jelenleg egy helybéli borász bérli raktárnak a csodálatos pincét.

A területet azzal a feltétellel adták el, hogy a pincét felújítják. Az új tulajok teljesen elzárkóztak a médiától. Annyit sikerült megtudni, hogy szerintük nincs ügy, ami miatt beszélniük kellene. Ez megnyugtató. A polgármester elárulta, hogy a tulajdonosok magyarok, és a szállodaipar nem ismeretlen számukra. Ő egy szegedi közétkeztetéssel foglalkozó cég tulajdonosával és egy bizonyos Simay Norberttel szokott tárgyalni.

Tiltakozás

Szeremley Huba szerint a hét elején a tulajdonos hívta őket a területre az éppen aktuális hatósági bejárásra. Ezzel szemben be sem akarták engedni se őt, se a szomszédokat, akiknek még meghívójuk is volt a bejárásra. A pincére ráépülő modern hotel ellen tiltakozók többek közt azt sérelmezik, hogy nincs megfelelő úthálózat ahhoz, hogy lebonyolítsák a leendő 80 szobás szálloda forgalmát, ennek kialakításához körülbelül másfél milliárd forintot kéne elköltenie a falunak.

A Dunántúli Naplóban  megjelent cikk azt írja, eredetileg egy 20-30 szobás panzió tervét hagyták jóvá a területre. A polgármester szerint ez csúsztatás, mert eredetileg 150 szobáról volt szó, azt tornázták le 80-ra, mert ő sem akart olyan nagyot. A polgármester a járulékos költségekről elmondta: a falunak fontos lenne, hogy megépüljön a szálloda, mert munkahelyeket teremtene, és idegenforgalmi adót termelne. “Nem vagyunk eladósodva, nincs hitelünk, az utak kiszélesítését akár saját zsebből is tudjuk finanszírozni” - mondta.

A tiltakozók szerint a szálloda a látványtervek alapján teljesen tájidegen. A Facebookon az „El a kezekkel Badacsonytól” csoport képei közt látható egy összehasonlítás az egykori hajdúszoboszlói SZOT-üdülővel. A szállodát a nyíregyházi László Zoltán tervezte, felfelé a 10,5 méteres korlát miatt három emeletes lenne, és a föld alá 10 méter mélyre húzódna.

A tiltakozók élén a környék ismert borásza, Szeremley Huba áll, akinek már a dédnagyszülei is itt éltek. Szeremley szerint felül kéne bírálni a szálloda tervét. “A baj az, hogy ide sosem a Balaton kéksége miatt jöttek. Itt a turisták mindig az embert keresték, ma meg az már alig van” - mesélte. “Meddig engedhető meg, hogy ilyen épületek épüljenek?” - kérdezte ezután, és utalt a környéken nemrég nagy felháborodást kiváltó (másrészt viszont díjjal elismert) Laposa-pincészet új épületeire. Ez egy kultúrtáj, de lehet, hogy holnaputánra már Kanári-szigetekké változik. Még az építési engedély kiadása előtt kéne megakadályozni a projektet” - mondta.

Ott jártunkkor a faluházban hivatalosan megalakították az Élhető Badacsonyért Társaságot Szeremley Huba elnökletével olyan emberekből, akiknek a beruházás sértheti a jogos érdekeit. A tiltakozókat képviselő Bősze Ferenc ügyvéd farizeus magatartásnak nevezte, hogy a pincét csak akkor mentik meg, ha ráépíthetnek egy ormótlan monstrumot. Szerinte veszélyes, hogy a beruházó céget nem lehet elérni, csak egy strómannal tudnak tárgyalni. Furcsállják, hogy a polgármester miért támogatja ennyire az építkezést, és állítólag az önkormányzat újonnan megválasztott testülete sem nagyon tudott a tervekről, mert ennek nem volt nyoma a község hivatalos irataiban.

Ecce homo

Szeremley Huba elmondta, párbeszédet akarnak indítani arról, hogy az itt élő embereknek van-e védettsége. „Ma már mindennek van védettsége, csak az embernek nem” - vélte. „Hol van ma már egy badacsonyi vincellér vagy egy pákász, azt se tudják, mi az. Már parasztot is alig találni, ma az emberek vállalkozók, nyugdíjasok, közalkalmazottak vagy betörők” - sóhajtott fel.

Szeremley szerint ide nem tömegturizmus kéne, hanem vissza kell adni a föld értékét, mert az emberek eltűnnek vagy elvesztik identitásukat. “Az egész ország ment csődbe, szét lett verve. 1990-ben még az össznemzeti vagyon 86 százaléka érintetlen volt, mára már csak egy-két Duna-híd maradt. Kérdem én, hová lett az a sok pénz?! Az itteni helyzet csak egy példa, hozzám naponta jönnek kérni, hogy vegyem meg a földjeiket” - mondta.

A másik fő tiltakozó, Makk Károly az mesélte el, hogy ő már az egyik első filmjét, a Liliomfit itt forgatta 1954-ben, de a környék sokat adott hozzá a Ház a sziklák alatt című munkájához is. Mindig is vonzotta valami ehhez a tájhoz, házat ugyan csak 2007-ben vásárolt itt, miután paloznaki háza mellé lakóparkot húztak fel.

Most sikerült pont a leendő szálloda feletti telket megvennie. “Nem az építés ellen vagyunk, csak az a bajunk, hogy csúnya a tervezett szálloda, és nem tesz hozzá semmit a tájhoz” - magyarázta. A filmrendező-legenda szerint Ceusescu ledózerolta a falvakat, ami most itt folyik, az végül is humánusabb módja a közösségek szétverésének. Szeremley Huba ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte például Toscanában nem lehetne felépíteni egy ilyen csúnya hotelt, nem engedélyeznék.

A polgármester a turizmus felé indul

A polgármester szerint - aki már aláírásgyűjtést is szervezett a szálloda mellett -  a tiltakozók száma kevés, és főleg olyanokból áll, akik nem  laknak a településen. Ezzel szemben mi olyan szomszédokkal is találkoztunk, akik félnek attól, hogy lakókörnyezetük nyugalma elveszik a hotel miatt. Vollmuth szerint máshogy nem lehetne megmenteni a pince épületét, mert az kizárt, hogy rendeltetésének megfelelően használni tudják.

“A szőlők lefogytak a hegyről, csak a turizmus felé lehet elmozdulni” - magyarázta. A beruházók a szomszédos telkekből 40-40 méternyi védősávot vettek meg, az ellentétes hírekkel szemben pedig a polgármester szerint ez nem wellness, hanem kimondottan borhotel lesz, a régi pincének pedig kifejezetten borral kapcsolatos funkciókat szánnak majd: értékesítés, múzeum. Szerinte ez jó lehetőség, hogy egy épület megmaradjon, és ha kivonulnának a beruházók, akkor lenne nagy baj. Erre azért nem lát sok esélyt, mert így is körülbelül félmilliárd forintjukba belekerült már a beruházóknak a lábdihegyi projekt.