A fő feladat ezek szerint a külső adósság ledolgozása. Ennek érdekében foglalkoztatási reformra, "foglalkoztatási fordulatra" van szükség. Ezen felül az állami kiadásokat is le kell faragni, mert az állam "elviselhetetlenül sokat költ". "Nagyon lemaradtunk a természettudományos és a műszaki mérnökképzés területén" - mondta Matolcsy, ezért van szükség oktatási fordulatra. "Kirívóan magas Magyarországon a rokkantnyugdíjasok aránya" - jelölt meg újabb területek. Segély helyett munkát, "közmunkát, sok fajta közmunkát" kíván felkínálni a kormány.
"Nézzük meg, hogy hogyan adósodtunk el. Kezdtük úgy, hogy eladósodtunk" - mondta Matolcsy. Először a hetvenes évek végi olajválság miatt kellett hiteleket felvenni, majd a rendszerváltás idején, aztán, bár az első Orbán-kormány csökkentette az államadósságot, a szocialisták alatt újra. Matolcsy szerint a cél az államadósság ötven százalékra csökkentése. Az is cél, hogy az államadósságon belül csökkenjen a devizaadósság, mert nagy a kamatteher.
"Hogyan csökkenthető Magyarország államadóssága? Hölgyeim és uraim, tudjuk a receptet" - jelentette ki Matolcsy. Lehetnek egyszeri módszerek, erre fordíthatják az államosított nyugdíjvagyon 60-70 százalék közötti részét, amivel a 82 százalékos szintről 80 százalék alá csökkenthető az államadósság. A következő feladat az államháztartási hiány csökkentése, hogy ne nőjön tovább az adósság. A harmadik lehetőség a Széll Kálmán terv, a strukturális reformok, Matolcsy szerint ez is az államháztartási hiány csökkenéséről szól. Számításai szerint 2011-ben 550, 2012-ben és 2013-ban 902-902 milliárddal csökkenthető az államháztartási hiány. Ennek része az is, hogy a bankadót nem vezetik ki, a harmadik évben is teljes összegű bankadót szednek be.
Bár konkrét számok még a mai bejelentésen sem hangoztak el, a hétfőn kiszivárgott adatok szerint a strukturális reformok hatása 2013-ra 682 milliárd forint lesz (ehhez jön hozzá 220 milliárd forintnyi államosított nyugdíjpénz). Hogy a reformok hogyan érintik az egyes ágazatokat? Így:
Matolcsy a legtöbbet erről beszél, nem véletlenül. Az ország roskadozik az adósságok alatt, ami a befektetők szemében kockázatosabbá teszi a magyar eszközökbe irányuló befektetéseket, drágább a hiteleink finaszírozása, ez rosszul hat a növekedésre, ráadásul rengeteg költségvetési bevétel az adósságteher fizetésére megy, ami szintén óriási teher. Idén több mint 1000 milliárdot költünk kamatfizetésre, ez az idei személyijövedelemadó-bevétel több mint 60 százaléka.
Az iskolák államosításának terve váltotta ki a legélénkebb vitát a Fidesz-frakción belül, különösen a polgármesterek között. A nagyobb önkormányzatok vezetői nem tartják jó ötletnek, hogy átadják a településeiken működő iskolák fenntartói szerepét, a nehéz anyagi helyzetben lévő kistelepülések azonban szívesen megszabadulnának az intézményektől. Kósa Lajos debreceni és Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester is kétségeiket hangoztatták. Országos átlagban 45-50 százalékra jön ki az állami hozzájárulásrész az önkormányzati iskolák fenntartási költségeiben. Ha átveszi az állam a nagyobb települések, városok intézményeit, pont a számára eddig olcsóbb iskolák terheit veszi teljes egészében a nyakába. A kistelepüléseken azonban eddig is 100 százalék közüli volt a költségvetés szerepe, hiszen az önkormányzatok nem tudtak hozzátenni.
Matolcsy bejelentette, hogy bár ötszázmillió forint bevétel alatt marad a kedvezményes, 10 százalékos társasági nyereségadó, de a korábbi ígéretekkel szemben az efeletti részre kivetett adó kulcsát nem csökkentik, marad 19 százalék.
Matolcsy szerint Magyarország 4-6 százalékos növekedési ütemre képes, ezt alapozza meg az új program. Ahogy egy háromszázezer főssel nagyobb foglalkoztatottságot is - a kormány korábban egymillió új munkahelyet ígért. "Sereghajtóból éllovasok, megvert nemzetből Európa egyik éllovasa szeretnénk lenni" - jelentette ki zárásként.
A gyógyszerpapírok mellett az OTP-részvények árfolyamát is megviselte az Orbán-csomag. A bankpapírok 3,1 százalékos mínuszban vannak, 300 forinttal napi csúcsuk alatt, miután Matolcsy bejelentette, hogy három évig teljes marad a bankadó (az FHB csak 0,5 százalékot esett). A gyógyszerkassza kiadásainak lefaragása a gyógyszergyártók költségeit növeli, az Egis 5,8 százalékos, míg a Richter 1,8 százalékos mínuszban van. A rendezvény kezdete óta gyengül a forint is, a svájci frank visszatért 211 forint közelébe, a dollár 197 forintnál jár, a reggel még 269 forint közeli euró 272 forintra drágult.
A miniszterek befejezték a csomagkicsomagolást, a sajtó munkáját megköszönték, a miniszterelnökkel még beszélgetnek keveset a jelenlévők.