Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Szócska: Kevesebb kórházigazgató lesz

2011.03.01. 07:33
Kórházakat nem szüntetnek meg, legfeljebb átalakul a funkciójuk, a társulások miatt azonban jövőre kevesebb igazgató lesz, mondta az Indexnek Szócska Miklós. Az egészségügy államtitkár január közepe óta a megyékben ismertette a terveit, ma budapesti kórházvezetőkkel és önkormányzati vezetőkkel találkozik.

Január közepe óta járja az országot, fórumokat tart az egészségügy 2012-től esedékes átalakításáról. Miért akarják kilenc nagytérségre osztani az egészségügyi ellátást, amiben majd több megye kapcsolódik össze?

Fotók: Barakonyi Szabolcs
Fotók: Barakonyi Szabolcs

Komplex egészségügyi ellátást a háziorvostól a legmagasabb szintű klinikákig 1-1,5 milliós lakosságra van értelme tervezni. Ilyen egységen belül van olyan esetszám, amivel hatékonyan és biztonságosan lehet működtetni a rendszert. Arra nincs pénz, hogy minden megyében legyen csúcsszintű onkológiai központ, szövvetani és radiológiai diagnosztika vagy transzplantációs központ. A cél az, hogy ezeken a nagytérségeken belül a beteg kisebb problémáit a lehető legalacsonyabb ellátási szinten és kevés költséggel kezelni tudják, a bonyolult esetek pedig időben eljussanak a megfelelő helyre és megkapják a megfelelő kezelést. 

Újraosztják megint a kórházak között a szerepeket. Ez nagyon nagy zűrzavart okozott már 2007-ben is.

Ésszerüsíteni, nem pedig mindenáron átalakítani akarjuk a rendszert. A átalakításnál figyelembe vesszük a már most kialakult munkamegosztást. Nyugat-Magyarországon például mindenkinek egyértelmű, hogy Zalaegerszegre megy a szívsebészetre, Szombathelyre sugárterápiára. Ezt nem fogjuk megváltoztatni, csak a betegutak rendezésével megerősítjük a már kialakult rendet. A cél az, hogy a beteget irányítsák a megfelelő helyre, ne küldözgessék ide-oda, és ne végezzenek költséges, párhuzamos ellátásokat.

Az átszervezés azt jelenti, hogy kevesebb kórházra  és kevesebb orvosra is lesz szükség? Lesznek leépítések és kórházbezárások?

Orvosokból, kórházi kisegítő személyzetből ma is hiány van, így ilyen értelmű leépítésekre nem lehet számítani. Az ellátórendszer viszont karcsúbb lesz. Lehet, hogy bizonyos  kórházi osztályok bezárnak, de az alapelvünk az, hogy gyógyhely nem fog megszűnni, legfeljebb funkciót vált.

Akkor úgy kérdezem: jövőre kevesebb kórházigazgató lesz az országban, mint most?

Szinte biztos, hogy kevesebben lesznek. Ez együtt jár a funkcionális integrációval.

Ki is cserélődnek? Miért írtak ki pályázatokat szinte az összes országos intézet élére?

Ezek a pályázatok nem feltétlenül jelentenek cserét. Biztos vagyok benne, hogy sok helyről nagyon erős pályázatot kapunk a jelenlegi kórházvezetéstől, így ők folytathatják munkájukat, ezért ezek csak megerősítő tisztújítások lesznek. Ezekre azért van szükség, hogy egy új rendszerben minden vezető tiszta lappal induljon a következő öt évre.

Az átalakítással néhány eddig vezető szerepet játszó megyei kórház is rosszul járhat. A több megyét összefogó nagytérségeken belül a legmagasabb szintű ellátásokra a pénzt, a szakembereket és a műszereket egy helyre koncentrálnák. Itt főként az orvosegyetemek klinikái kapnak szerepet.

A nagytérségi központ nem azt jelenti, hogy minden csúcsellátás egyetlen helyen koncentrálódik. Lehet, hogy  egy nagytérségen belül az onkológiai központ az egyik megye kórháza lesz, de a mellkassebészetet egy másik megyei kórház vagy egyetemi klinika végzi a nagytérségen belül. A cél az, hogy ne legyen különbség egy budapesti és egy észak-magyarországi beteg esélyei között: a diagnosztikát csak a megfelelő helyen végezzék, hogy aztán megkaphassa a megfelelő terápiát.

Többet kell emiatt utaznia a betegnek, mint most?

Lehet, hogy többet kell utazni bizonyos magasabb szintű ellátásokért, de ez a garancia arra, hogy a beteg a legmegfelelőbb ellátást kapja meg.

05

Honnan lesz több pénz az egészségügyben? Folyamatosan beszél arról, hogy a kórházak fogjanak össze, közösen szerezzék be a gyógyszert, a műszert, a vizet, a villanyt. Ezekkel a funkcionális integrációkkal mennyi pénzt lehet megspórólni?

Úgy számolunk, hogy ebben országos szinten legalább 10 milliárd forint tartalék van. Ha figyelembe vesszük, hogy a kórházak adóssága ma 20-30 milliárd körül van, amiből egyébként hét felelős az adósság 50 százalékáért, a fennmaradó rész pedig az összes többi kórház között oszlik el, akkor az ilyen társulások jelentősen konszolidálhatják is az ellátórendszert.

Ezek csak megtakarítások. Honnan jön pluszpénz az egészségügybe?

Uniós fejlesztésekből lesz lehetőség az infrastruktúra korszerűsítésére. Van kórház, ami már most jelezte, átalakulnak rendelőintézetté vagy krónikus betegek ellátására szakosodnak, ehhez kaphatnak támogatást. Az új finanszírozási rendszer ösztönözni fogja azokat a fejlesztéseket, például az egynapos sebészeteket, amelyekkel a kórházak és rendelőintézetek a nem bonyolult eseteket maguk is el tudják látni. Ezzel nem terhelik a többi kórházat és az egészségbiztosító kiadásait sem.

Milyen javaslatokat kapott eddigi országjárásán?

A Semmelweis-tervhez már most több mint 2000 oldalnyi javaslat érkezett. Sok jó példát láttam a kórházak közötti munkamegosztásra, de láttam azt is, hol vannak egymással rivalizáló intézmények, olyanok, amelyek párhuzamosan ugyanazokat az ellátásokat végzik. Volt, aki azt javasolta, ismét térjünk vissza 2007 előtti kórházi kapacitásokhoz, ágyszámokhoz. Mi azonban egy jövőbeni ellátórendszer kialakításán dolgozunk, így a korábbi álllapotokat már nem tudjuk restaurálni, a 2007-es lovasberényi kormányülés döntéseit egy új osztogatással nem tudjuk eltörölni. Felmérjük a kórházak felszereltségét, szakember-ellátottságát. Így végre készül egy egészségügyi kataszter, ami tervezhetővé teszi az átalakítást. A kórházakat nem akarjuk ésszerűtlen és értelmetlen döntésekre kényszeríteni. Azért tartottuk ezeket a fórumokat megyéről megyére, hogy figyelembe vegyük a helyi sajátosságokat.

Kedden a budapesti egészségügy átalakításáról tárgyal. Itt mennyiben más a helyzet, mint a megyékben?

Budapest a hazai egészségügy ellátáson belül is nagyon speciális: itt koncentrálódik az egészségügyi ellátás 40 százaléka, a kórházak pedig hétféle fenntartó, köztük az állam, az önkormányzatok vagy az egyházak kezében vannak. Ahhoz, hogy itt is tervezhető átalakítást lehessen végrehajtani, először szükség van a fenntartói rendszer egyszerűsítésére.