Működésképtelenné válhat a felsőoktatás

A kormány kedden hozta nyilvánosságra a szerkezeti reformokat és megszorításokat tartalmazó Széll Kálmán tervet. A felsőoktatást különösen érzékenyen érinti a tervezet, habár kevés konkrétumot tartalmaz. (Az igazán konkrét lépések majd a 2012 őszén hatályba lépő új felsőoktatási törvényben lesznek  benne.)

Amit már most tudni lehet: a kormány megpróbálja az államilag támogatott felsőoktatásban a természettudományos és a műszaki irányba eltolni a hangsúlyt. Emellett a kiüresedett kapacitásokat, vagyis a nem piacképes képzéseket felszámolná a kabinet. Az sem zárható ki a tervezett megtakarítási összegek láttán (2012-13-14-ben 12-38-38 milliárd forint), hogy összességében csökken az államilag támogatott létszám.

A felsőoktatás már a Széll Kálmán terv nyilvánosságra kerülése előtt is nehéz helyzetben volt. Február elején 250 milliárd forintos stabilitási tartalék felhalmozásáról döntött a kormány, a felsőoktatásra ebből 20 milliárdos zárolási kötelezettség jutott.

Ez súlyosan érintette az intézményeket, a vidéki főiskolákat erőteljesebben, a kutatóegyetemeket kevésbé, de minden intézmény költségvetése szigorítására kényszerült. Béren kívüli juttatásokat (például étkezési jegyek) függesztettek fel, közüzemi számlák kifizetésére kértek halasztást, karbantartási munkák, beruházások álltak le. Több intézményben a napi működés került veszélybe. A Magyar Rektori Konferencia Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében azt írta: Ilyen mértékű zárolás végrehajtása az oktatási alaptevékenység színvonalának csökkenésével jár együtt.

Erre jött a Széll Kálmán terv bejelentése, aminek hatását egyelőre nehéz kiszámítani. Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora egyetért azzal, hogy lehetséges következmény a hallgatói létszám csökkenése. Ez veszélyezteti az Európa Bizottság stratégiájában, az Európa 2020-ban elfogadott vállalásunkkal, miszerint kilenc év múlva 30,3 százalékos lesz a felsőfokú végzettségűek aránya.

Ugyancsak az új felsőoktatási törvényből lehet kikövetkeztetni, hogy milyen perspektíva lesz az állami képzésből kiszorult hallgatók előtt, de várhatóan a felnőtt- vagy a költségtérítéses képzésben találhatnak maguknak helyet.

Kényes pont lehet még az is, hogy a Széll Kálmán terv szerint a kormány dönt a képzés belső összetételéről, vagyis arról, hogy a különböző karokon hány államilag finanszírozott helyet nyit meg. A szövegből nem derül ki, hogy mindezt intézményekre lebontva teszik-e meg. Ha igen, akkor csorbul az intézményi autonómia.

A jövőben a „munkaerőpiacon ma sokkal inkább keresett reál és műszaki ismeretek” nagyobb arányban szerepelnek majd a programokban, azaz több államilag finanszírozott hallgató lesz ezeken a területeken, míg a jogász- vagy bölcsészképzésben részt vevő hallgatók száma várhatóan csökkenni fog.

Sándorné Kriszt Éva szerint valódi igényfelmérés is kellene, de még ezzel együtt is nehezen és nagy hibahatárral lehet prognózist felállítani arról, hogy a következő években, évtizedekben melyik lesz az igazán piacképes diploma. És vigyázni kell arra is, nehogy kilengjen az inga, vagyis jogászok és bölcsészek után nehogy, például, túl sokan legyenek a természettudományos vagy műszaki végzettségűek, csak azért, mert a tervezet megalkotásának pillanatban éppen ilyen szakemberekből hiány a gazdaságban. „A minőségről sem szabad elfeledkezni: jó szakemberekre, legyen az jogász vagy közgazdász, mindig szükség van” – mondta a Magyar Rektori Konferencia elnöke.