Laura, Alida
15 °C
32 °C

Emelkedni fognak a tandíjak az egyetemeken

2011.03.04. 17:16
Az egyetemi költségtérítéses képzések "kivezetése" is szerepel a Széll Kálmán-tervben. Ez nem a fizetős képzések megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy a jövőben a hallgatók valós, 100 százalékos térítést fizessenek, mondta az Indexnek Kósa Lajos a Fidesz alelnöke. Szerinte ma az egyetemek az állami infrastruktúrára támaszkodva hirdetnek nem piacképes szakokat. Az egyetemi vezetők viszont állítják, a fizetős képzések teszik lehetővé az üresen álló kapacitások kihasználását, így fogadhatnak külföldi hallgatókat, és így szerezhet valaki második vagy harmadik diplomát.

A hétfőn megjelent Széll Kálmán-terv szerint a felsőoktatásban az államilag finanszírozott (tandíjmentes) hallgatói létszám csökkentésével és "a költségtérítéses képzés fokozatos kivezetésével" lehet csökkenteni az állam költségvetési terheit. Az anyagban az áll, az egyetemi fizetős képzések jelentősen terhelik az állami intézményrendszert. Ezek többsége ráadásul olyan végzettséget ad, amelyre nincs szükség a munkaerőpiacon.

Ezt a legtöbb egyetemi vezető a költségtérítéses képzések megszüntetéseként értelmezte. Nem véletlenül. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Magyar Nemzet és az MTI kérdésére sem cáfolta, hogy ezek a kitételek ezt jelentenék. A szóvivő a Magyar Nemzetnek még "kitérő választ adott", az MTI-nek pedig annyit mondott: a konzultációk után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tesz javaslatot a felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára. Az elképzelést a Magyar Nemzet pénteki számában kormánypárti szakpolitikusok is "nonszensznek nevezték", s a lap által megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, az tévedésből került a tervezetbe.

Emelkedhetnek a tandíjak

Kósa Lajos a Fidesz alelnöke ezzel szemben egészen mást olvasott ki az anyagból. A politikus az Indexnek hangsúlyozta: a terv nem a költségtérítéses képzések megszüntetésére utal. A fizetős képzések megmaradnának, de az ezekért fizetendő tandíjaknak a képzés valódi költségét kell fedeznie.

"Meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások", mondta a politikus. Ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminiszrációt használják, Kósa szerint ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni. "A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség." Kósa fontosnak tartotta megjegyezni: "Ha nem a közösség pénzének felhasználásáról van szó, saját pénzén ezután is mindenki azt tanulhat, amit szeretne".

A kérdés csak az, mennyiért. A Kósa Lajos által elmondottakból ugyanis egyértelműen az egyetemi tandíjak jelentős emelkedésére lehet következtetni. A tandíjakba ugyanis a jövőben beleszámítanák a terembérletet, az energiaköltséget, az amortizációt és az adminisztrációt is. A megemelt tandíjak miatt várhatóan csökkenni fog a hallgatók száma is, ami érzékenyen érintheti az intézményeket.

Jelenleg a 300 ezer hallgató fele fizet félévente 60-300 ezer forintos tandíjat tanulmányaiért. A költségtérítés kifizetéséhez fel lehet venni diákhitelt, munkát lehet vállalni a tanulmányok mellett, de lehetőség van arra is, hogy aki jól teljesít, az átkerüljön a tandíjmentes képzésekre. Az egyetemek ezekkel a képzésekkel bevételeiket és kihasználtságukat növelik, de a költségtérítés összege jelenleg valóban nem jelenti a képzés teljes költségét.

Jelentős bevétel

Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint nem fogadható el az az érv, hogy a költségtérítéses képzéseket folytató egyetemek az állam infrastruktúráját használják bevételeik növelésére. "Ha ezeket a képzéseket megszüntetnék, kapacitásaink jelentős része kihasználatlan maradna, ami ugyancsak nem lehet az állam érdeke".

A rektori konferencia elnöke szerint azt sem igaz, hogy kizárólag olyan fizetős képzéseket kínálnak, amelyekre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. "Ha egy költségtérítéses képzésen megszerzett diplomával a hallgatók el tudnak helyezkedni, akkor arra a piacnak szüksége van és a kiművelt emberfők számának gyarapítása is nemzeti érdek."

Péntek délelőtt egyébként még a Magyar Rektori Konferencia elnöke is abban bízott, hogy félreértésen alapul a költségtérítéses képzések megszüntetése. "Ez súlyos csapás lenne a hazai felsőoktatásra, vannak ugyanis olyan intézmények, amelyek bevételének akár 30 százaléka is innen származik – mondta az Indexnek Sándorné Dr. Kriszt Éva.

"Ezres nagyságrendben képez Magyarország például külföldi orvostanhallgatókat, állatorvosokat, így ezeket a magas presztízsű és a hazai egyetemek nemzetközi elismertségét növelő képzéseket meg kellene szüntetni. Nem lehetne vállalatok által megrendelt képzéseket sem folytatni, s elképzelhetetlen, hogyan szerezhetné meg így valaki második, harmadik diplomáját, hiszen ezekre ma is csak akkor van lehetőség, ha a hallgató fizet érte" – mondta a rektor.

Bízom benne, hogy ezekről az elképzelésekről még lesznek tárgyalások, amelyekhez a Magyar Rektori Konferencia mindenképpen szeretné felajánlani szakmai segítségét" – mondta Sándorné Dr Kriszt Éva.

Csökkennek az állami pénzek is

Kormányzati oktatáspolitikusok az elmúlt időben többször felvetették: alaposan át kell rostálni azt, milyen képzéseket finanszíroz az állam. A Széll Kálmán-terv is említi, hogy a jövőben kevesebb képzést támogatnak, és ezen belül a műszaki és természettudományi képzéseket részesítik előnyben. Emiatt az egyetemek állami forrásai is csökkenni fognak.

Pokorni Zoltán egy felsőoktatási fórumon arról beszélt: ha a minőségi elven finanszíroznák az egyetemeket, jó, ha a tudományegyetemek és néhány főiskola maradna talpon. Pokorni ugyanakkor kiemelte: a vidéki főiskoláknak fontos gazdasági szerepük van egy-egy városban, így ezeket nem lehet felelőtlenül leépíteni vagy megszüntetni. A politikus szerint a megoldás az lehet, ha ezek a főiskolák monopóliumot kapnak néhány államilag finanszírozott képzésre, azaz csak náluk lehet tanulni egy bizonyos szakot, de emellett be kell szállniuk a felnőttképzésbe is.