Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Cigány- és gárdaterror Gyöngyöspatán

2011.03.06. 23:19 Módosítva: 2011.03.07. 07:05
Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt egy hete polgárőrnek nevezett gárdisták járőröznek, vasárnap délután pedig a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén, majd mintegy 2000 ember végigmasírozott a cigánysoron. Vona Gábor "Európába" küldené a Jobbik elvárásainak alkalmazkodni nem tudókat, a romák szerint esélyük sincs dolgozni vagy tanulni.

Itt nem cigányterror, itt gárdaterror van – mondja id. Farkas János, a gyöngyöspatai cigány önkormányzat volt elnöke, miközben kimutat a cigánysoron álló háza ablakán, amely előtt épp a Jobbik-közeli Barikád Tv forgat. A stáb nem először jár itt: két héttel korábban személyesen Vona Gábor küldte a helyszínre, miután Gyöngyösön két falubeli nő arra panaszkodott, hogy Patán lassan kibírhatatlan lesz az életük a romáktól.

Vona Gábor szűk pátriája

Márpedig a gyöngyösi származású Vonának szívügye Gyöngyöspata, gyerekkorában sok időt töltött ott, ismeri a helyieket, a saját stábja által készített, a Youtube-on megtekinthető film pedig meggyőzte, hogy a falunak segítségre van szüksége. Minderről a vasárnapi nagygyűlésen számolt be a bő kétezer résztvevőnek, akiknek a falusiak becslése szerint körülbelül harmada-negyede volt helybeli.

Vona úréknak az a jó, ha minden cigány eltűnik

Az Index vasárnap sok helyivel beszélgetett, és bár a helyzet – a gazdasági, szociális és etnikai problémákkal sújtott országrész többi településéhez hasonlóan – cseppet sem megnyugtató, arról szó sincs, hogy Patán iszonytató dolgok történnének. A 2500 fős faluban 450-500 roma lakik, akik többsége munkanélküli és szegény. Azt a romák is tudják és elismerik, hogy van néhány problémás, bűnözésből élő család, de mint id. Farkas elmondta, hiába próbálták meg kiközösíteni őket, azaz például megvetetni a CKÖ-vel a házukat, nem jártak sikerrel.

Árvízkárosultak és az ingatlanpiac

A helyzet elfajulásában több minden közrejátszott. A legfontosabb a szeptemberi árvíz volt, amelynek nyomán két ház lakhatatlanná vált a patakparti cigánysoron. Pusomáék a faluban egy hete járőröző gárdisták (azaz a Szebb Jövőért Egyesület polgárőrei) elől Budapestre menekültek, az ő házukat nem tudtuk megnézni. Váradiék viszont otthon voltak: a vályogház tönkrement, a tető leszakadt, öklömnyi lyukakon fúj be a szél. A polgármester, mint mondták, némi hypóval és klórmésszel jelent meg, hogy segítsen rajtuk.

Váradiék egyelőre még itt, a Hegyalja utcai soron laknak, de a roma közösség és a Vöröskereszt, valamint Habsburg György között régebb óta fennálló jó kapcsolat révén Pusomáékkal együtt lehetőségük nyílt másik házat venni. Az első választásuk a cigánysoron kívüli Bajcsy-Zsilinszky utcában árult házra esett, és az árról is sikerült megállapodni. Amikor azonban a Bajcsy utcai szomszédok megneszelték a tervet, elkezdték ostromolni a helyi önkormányzaton keresztül a Vöröskeresztet, valamint magát az eladót, hogy az adásvétel ne jöjjön létre.

Az egyik, a Bajcsy utcában lakó idős asszony az Indexnek azt mondta, elég roma (négy család) lakik az utcában, nem akartak még többet, mert elegük van a nehézségekből. Kiderült, hogy tőle ugyan csak egyszer vittek el pár kiló krumplit, de az utcában mindenki járt már pórul. Kis kérdezősködésre azt mondta, a legjobban attól féltek, a lakásaik sokat veszítenek az értékükből az új szomszédság miatt.

A már régóta az utcában lakó, roma származású Csemer Róbert viszont azt mondta, hogy bár nem problémamentes, de elfogadható az utcában az együttélés, beszélő viszonyban vannak a többségiekkel, és nem érti, hogy mitől ijedtek meg annyira. Végül a 14 fős Váradi család a hét kiskorúval nem itt vett lakást, hanem egy rokontól a cigánysor már árvízbiztos részén. A szerződést aláírták, de a Vöröskereszt valamiért szerintük most habozik, így pénz híján egyelőre még nem került sor a tranzakcióra.

Egy öngyilkosság

A helyzet azonban nem javult. A Bajcsy utcában ugyanis mintegy tíz napja öngyilkos lett egy idős férfi, aki pont a Váradiék által kinézett házzal szemben lakott. Juhász Oszkár, a helyi Jobbik-elnök értelmezése szerint azért vetett véget az életének, mert nem bírta elviselni a gondolatot, hogy még több roma költözik a szomszédba. Arról megoszlanak a beszámolók, hogy Józsi bácsi szerette-e romákat, vagy épp szenvedett tőlük, de az tény, hogy nagyon beteg volt, ahogy az is, hogy  Váradiék már jóval korábban letettek a házról. Azt pedig, hogy erről az ott lakók is hetek óta tudtak, a nagygyűlésen az Indexnek megszólaló asszony megerősítette.

Valamennyi roma megszólaló azt mondta, nem annyira a Bajcsy utcában vagy a faluban állítólag elszabadult indulatok állnak a dolog hátterében, hanem egyrészt az, hogy Tábi László polgármester nem túl erélyes, ami abból is látszik, hogy beengedte a faluba a "gárdistákat", másrészt még inkább az, hogy a Juhász Oszkár és a Jobbik politikai lehetőséget látott a helyzetben.

A nyugalmukat és a házaik értékét féltő, ezért indulatosan fogalmazó többségiek, egy idős férfi tragikus halála, mindez egy szegény, etnikai feszültségek által sújtott településen, a cigányterroros-cigánybűnözős kártyát bármikor szívesen kijátszó nemzeti radikális párt első emberének szűk pátriájában: minden feltétel adott volt egy sikeres politikai kampányakcióhoz.

Vasárnap délután egy magyarországi faluban

Vasárnap délután a faluban felváltva gárdagyanús polgárőrök és kutyás rendőrök járőröztek, itt is-ott is árpádsávos zászlók voltak kitűzve a "polgárőröket" befogadó házakra, a romák pedig legalább két helyen téglákkal torlaszolták el a bejáratokat félelmükben. A Bajcsy utcában az egyik roma asszony szerint a gárdisták lekamerázták, amikor a férje 2,5 mázsa fát vett, és arról faggatták, hogy honnan van.

A roma gyerekek nem járnak iskolába, különösen mióta a héten a gárdisták ott is megjelentek, úgymond, hogy "átsegítsék" a diákokat az utcán. A falu állapotát jelzi, hogy a romákat az egyetlen árusítóhelyen már jó ideje nem szolgálják  ki, amikor lottót akarnak venni.

Eltérő értelmezések

Vona úréknak az a jó, ha minden cigány eltűnik, azért csinálják ezt az egészet – mondta az Indexnek Farkas János, és ezt a főtéren pár órával később Vona Gábor sem cáfolta, amikor arról beszélt, hogy akik nem képesek itt a szabályokat betartva élni, európai állampolgárként talán keressenek másik országot maguknak Európában. Farkas és Vona szavai más pontokon is jól kiegészítették egymást.

Vona szerint például a nem dolgozó romák segélyből élnek, megélhetési forrásként gyereket csinálnak vagy lopnak, márpedig a pártja mindhárom utat le fogja zárni előttük, hogy tanulásra és munkára szorítsa őket. Farkas viszont azt mondta, hogy az 1-8 osztályos roma gyerekeket egy osztályban tanítják, a tanuszodába pedig jó, ha öt roma gyereket engednek be a 115-ből. A munkahelyzetről szerinte sokat elmond, hogy amikor felvételt hirdettek a közeli Petőfibányán a Samsung gyárban, hiába volt némi protekciójuk, öt méterre se voltak a személyzetistől, amikor az már intett, hogy nem kellenek.

Két nagytakarítás

"Jó, hogy most itt vannak – intett egy 60-körüli férfi a fejével a polgárőrök felé – de mi lesz, amikor majd elmennek?" "Hát mi lenne, élünk, ahogy eddig" – vágta rá mosolyogva egy idősödő nő. "Nem úgy van az, mert majd jönnek a cigányok és bosszút állnak" – mondták erre körbe többen is. Aztán kiderült, hogy mindenki valaki mástól tudta, hogy a járőrözés miatt bosszúval fenyegetőznek a romák, de maga senki nem hallott semmit.

Vona Gábor az emelvényen kitalálhatta, hogy az eseményt oldalról figyelő pataiak miről beszélnek. Beszéde, miképp az egyenruhások felvonultatása, eleve arról szólt, hogy csak a Jobbik és a csendőrök tudnak rendet teremteni, de a retorikai csúcsponton megígérte: ha miután a polgárőrök elmentek, bárkinek a haja szála görbül, azonnal visszajönnek. Ha kell, akár kétszer vagy háromszor.

Az útviszonyokat ismerő helyiek többsége el sem indult

A romák egy csoportja a fekete egyenruhás-sisakos polgárőrök és a vasárnapi demonstráció ellenére azt gondolta, kitesz magáért, ezért szombaton megtisztították az árkot és az út szélét, aztán meggyújtották az összegyűjtött szemetet. Erre azonnal ott termett a rendőrség, mire a romák azzal nyugtatták meg őket, hogy csak kisöpörnek Vona úrnak, hadd lásson egy tiszta falut.

Esti séta a cigánysoron

A demonstráción többek közt a roma bűnelkövetők és a vérfertőzések növekvő számával (egyik adatról sincs hatósági nyilvántartás) riogató Sneider Tamás és a romáknak írt, irtózatosan hosszú és modoros, egyebek közt a napszaknak megfelelő köszönést megkövetelő petíciót felolvasó Juhász Oszkár is felszólalt, majd Vona beszéde után a résztvevők fáklyákkal a közeli romasor felé indultak.

A sok "szebb jövőt!" és a kötelező magyar és székely himnuszok mellett néha "igen-is-van-cigány-bűnö-zés"-t és "fe-kete-maj-mok"-at skandáló tömeg jobbikos és árpádsávos zászlókkal és a sok tucat egyenruhás polgárőrrel, illetve a készenlétis rendőrökkel körítve lassan poroszkált a patak felé mind sarasabbá váló utcácskán.

Az útviszonyokat ismerő helyiek többsége vagy el sem indult, vagy még a cigánysor előtt elszállingózott. Az időközben néhány országos hírű roma politikussal (Kolompár Orbánnal és Száva Vincével) kiegészült Farkasék – feltehetőleg a túlerőtől tartva – fegyelmezetten végighallgatták Juhász Oszkárt, és átvették a petíciót. A sötétben a domboldalon, valamint egy-két tornácon pár roma nézte a bő negyedórán át vonuló embereket, de a többség – már ahol volt – a leengedett redőnyök mögött maradt. A sárban lelassuló menet lassan elbizonytalanodott, majd a kis utcákban szétszéledt, és csak innen-onnan hangzott fel egy-egy "menjetek haza Indiába!"