Szélesre tárják az alkotmányozás kapuját

2011.03.06. 20:08
Fontos kérdésekben születhet döntés hétfőn a parlamentben: például elfogadják az alkotmányozás alapelveit, illetve végrehajtják az Európai Bizottság által kért módosításokat a médiatörvényen, továbbá a szocialisták sajátos szerepfelfogásának köszönhetően név szerint szavazhatnak a semmisségi törvényről. Ez azokat a 2006 őszén született bírósági ítéleteket érinti, amelyek kizárólag rendőri jelentéseken és tanúvallomásokon alapultak.

Szabad a koncepciógyártás

A parlament hétfői ülésén elsőként az Országos Választási Bizottság, illetve a közigazgatási minisztérium önkormányzati és kisebbségi választásokról szóló beszámolóiról szavaznak, majd az alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatról döntenek. Ennek lényege, hogy a koncepciót, amin egy parlamenti különbizottság hónapokig dolgozott, az utolsó pillanatokban munkaanyaggá minősítették vissza, és megnyitották a lehetőségét, hogy március 15-ig valamennyi párt beterjessze saját alkotmányjavaslatát; nem mintha esély lenne rá, hogy ne a Fidesz javaslatából legyen végül alkotmány.

A Fidesz új koncepcióval áll elő, amit a kormány részéről Szájer József, a Fidesz részéről Gulyás Gergely, a KDNP képviseletében Salamon László készít elő. Ez várhatóan nagymértékben hasonlítani fog a jelenleg is hatályos alkotmányra, viszont a szabályozási alapelvek arra utalnak, hogy kiegészülhet egy, a Szent Korona jogfolytonosságára is hivatkozó preambulummal.

Ezután kihirdetik a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia létrehozásáról szóló megállapodást, illetve az EU és Tádzsikisztán közötti partnerségi és együttműködési megállapodást, az EU és Jordánia közötti légiközlekedési megállapodást, valamint két, gáz és olaj témájú nemzetközi szerződést Horvátországgal.

Napirenden a napirend előttiek

A nemzetközi blokk után módosítják az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényt. Ez alapján újra kötelező lesz a kamarai tagság, ami ellen annak ellenére tiltakozás indult az orvostársadalomban, hogy az érintettek több mint 80 százaléka akkor is kamarai tag maradt, amikor ez nem volt kötelező.

Szavazhatnak a Jobbik házszabály-módosító javaslatáról is. Balczó Zoltán és Farkas Gergely javaslata alapján a képviselőcsoportoknak joguk lenne öt percben felszólalni a parlamenti ülés első két napján közelebbről meg nem határozott, "országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben", már ha szándékukat az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban bejelentik. Indoklásuk szerint ezzel csak a parlamenti gyakorlathoz igazítják a házszabályt, amely szerint most a napirend előtti felszólalásoknak kapcsolódniuk kéne a napirendhez, amit ezek szerint még a napirend előtti felszólalások előtt el kéne fogadni. Ez a gyakorlatban nem így működött, az ülés a napirend előtti, a később elfogadott napirendhez legfeljebb véletlenszerűen kapcsolódó felszólalásokkal kezdődik.

Ezután szavaznak a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról szóló törvény technikai jellegű módosításáról, amire azért van szükség, mert a külhoni állampolgárság bevezetésével a lakcím alapú nyilvántartás nem a legmegfelelőbb, lesznek ugyanis magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok is. Elfogadják a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását is, ennek lényege, hogy újra bevezetik a kötelező közigazgatási alapvizsgát. Hogy miért, az nem derül ki a törvényjavaslat indoklásából.

Megteszik, amire az EU kötelez

Még hétfőn elfogadhatják az új médiatörvény európai alapjogokat sértő passzusait felülíró módosítását is, ennek feltétele, hogy a javaslathoz ne fogadjanak el módosító javaslatot. A módosítással a médiatörvény három legkritikusabb hibáját kijavítják, azaz a jövőben a lekérhető tartalmakra és a nyomtatott sajtóra nem fog vonatkozni a kiegyensúlyozottság követelménye, nem kell regisztrálni a blogokat, és a Nemzeti Médiahatóság nem gyakorolhat felügyeletet külföldi szolgáltatók felett. Az Európai Bizottság vizsgálata nem terjedt ki a médiahatóság összetételére, ezért az kizárólag a kormánypártok delegáltjaiból áll majd ezentúl is.

Törvény szabályozhatja hétfőtől a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erők tagjainak nyilvántartását és módosítják az államhatárról szóló törvényt is, konkrétan a határvízi hajózás szabályait.

Elfogadják a lex West Balkánt, azaz a tűz elleni védekezésről, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények módosítását, amit a szórakozóhelyen januárban történt, 3 halálos áldozatot követelő katasztrófa után terjesztett be a kormány.

Stabilitás és forráskezelés

Módosítják a 2011. évi költségvetést - a központi költségvetési szervek támogatása egy részének zárolásával létrehozzák a 250 milliárd forintos stabilitási alapot -, valamint az államháztartási törvényt, ez alapján a jövőben a kormány nem csak a költségvetési tartalékból, hanem a fejezetekben felsorolt forrásokból fedezzék az év közben felmerült többletkiadásokat.

Bányai Gábor fideszes képviselő önálló indítványát is elfogadhatják. A képviselő több törvényt módosítana egyszerre a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételéért. A javaslat értelmében a jövőben nem lehetne építési engedélyt adni a folyók nagyvízi medrének a területére, a vízügyi igazgatóságok felügyelete alá kerülnének a vízi társulások, valamint az egész országra kiterjedően szabályozná az árvízvédelmi tározók létesítését. Jelenleg ez csak a Tisza-völgy területén van szabályozva.

Amnesztia a sajátosan elítélteknek

Hétfőn szavazzák meg a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló semmisségi törvényt is. A szocialisták név szerinti szavazást kezdeményeztek a javaslatról, sejtésünk sincs róla, hogy milyen politikai hasznot remélnek ettől. A javaslat szerint semmisnek mondanák ki azokat a 2006 őszén született ítéleteket, amelyek kizárólag rendőri jelentéseken és rendőri tanúvallomásokon alapultak. Anélkül, hogy minősítenénk az akkor született ítéletek jogosságát, kijelenthetjük, hogy a jogállamiság egyik fontos garanciája, hogy senkit se ítélhessenek el kizárólag az ügyben hatóságként is eljáró rendőrség munkatársainak vallomása alapján.

A hétfői ülésnap két utolsó határozathozatalával június 30-ig meghosszabbítják a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az árvizek, Devecser térségében pedig az októberi iszapkatasztrófa miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

Sürgető szükség

Hétfőn megkezdik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fellállításáról, illetve a kis- és középvállakozások támogatásáról szóló törvényjavaslatok vitáját. Ez utóbbi lényege: a nem vállalkozóként működő agrárgazdálkodók is részesülhessenek a Széchenyi-kártya program támogatásaiból.

Kedden a Jobbik kezdeményezésére parlamenti vitanapot tartanak "a magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége" címmel, illetve lefolytatják a dohányzási tilalmat kiterjesztő törvénymódosítási javaslat részletes vitáját.