Medinán épülhet a 3D lokátor

A Honvédelmi Minisztérium (HM) a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét javasolja az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátor helyszínéül, közölte a tárca.

A HM erről szerdán, ötpárti egyeztetésen tájékoztatja a parlamenti pártok képviselőit.

A rendszert alkotó másik két lokátor már terv szerint elkészült, és működik Bánkúton és Békéscsabán. "A harmadik radarállomás helyének kijelölésekor a honvédelmi tárca körültekintően, megfontoltan és felelősségteljesen készítette elő javaslatát", olvasható a közleményben.

Medina és a környék polgármestereivel megkezdték az egyeztetéseket.

View Untitled in a larger map

Vén Attila, a település fideszes polgármestere annyit mondott, hogy a HM korábban megkereste az önkormányzatot ezzel kapcsolatban, és a község vezetése "egy kirándulás keretében megszemlélte a Békéscsabán működő háromdimenziós radart".

A lokátor Medinára telepítésére utal a község képviselőtestületének tavaly december 23-i jegyzőkönyve, amely szerint az egyik képviselő arról érdeklődik a polgármesternél, hogy mikor tájékoztatják a lakosságot a radar építéséről.

Több mint egy évtizede húzódik

A bánkúti és a békéscsabai légtérfigyelő radar a NATO biztonsági beruházási programja keretében épült. A harmadik beruházás jelentősen csúszott, mert az eredetileg a Zengőre tervezett lokátor ellen sokan tiltakoztak, köztük Sólyom László akkori államfő is.

Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. Ilyen megoldásnak végül 2005. november 23-án a Nagy-Tubes hegy mellett döntöttek.

Érvénytelen lett a pécsi népszavazás

A NATO 2006 májusában katonai-szakmai szempontból elfogadta a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. Pécsen a döntés tiltakozásokat váltott ki, és december 1-jére összegyűlt az elegendő számú pécsi aláírás népszavazás kiírásához. A 2007. március 4-én megtartott referendum azonban az elégtelen részvétel miatt érvénytelen lett, bár a szavazók többsége elutasította a beruházást.

2007. április 21-én a Honvédelmi Minisztérium kiadta az építési engedélyt, ezt Pécs város megfellebbezte. Júniusban Szekeres Imre honvédelmi miniszter aláírta a másodfokú, jogerős építési engedélyt. Decemberben Pécs város képviselőtestülete módosította építési szabályozási tervét, hogy megakadályozzák a NATO-radar felépítését, és felfüggesztették a miniszter által kiadott építési engedélyt, az ügy a Legfelsőbb Bíróságra került.

2009. május 11-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a pécsi városi önkormányzat által 2006 és 2008 között alkotott tiltó módosító rendeleteket, továbbá megsemmisítette a város építési szabályzatáról, illetve annak módosításáról szóló önkormányzati rendeleteket is. November 27-én a Fővárosi Bíróság felülvizsgálati eljárásában jogerősen elutasította a Tubes tetején lévő katonai híradóobjektum korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését engedélyező miniszteri határozatot támadó beadványokat.

Az utat is lezárták

2009. december 17-én a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat. Páva Zsolt polgármester bejelentette: megakadályozzák a hegyre tervezett katonai radarállomás építését, amelyre egyébként a Honvédelmi Minisztériumnak jogerős engedélye van. A civilek és Pécs önkormányzata a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a döntés felülvizsgálatát kérve.

2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium (HM) építési hatósági osztályát.

2010. július 16-án a Honvédelmi Minisztérium megszüntette a Tubesre tervezett radarállomás építésügyi hatósági eljárását. Így a minisztérium hivatalosan is elállt attól, hogy a NATO-lokátort a Tubesen épüljön fel.