Szilárda
0 °C
6 °C

Gulyás: Az ellenzék távolmaradása csak lábjegyzet

2011.03.09. 12:45
Az alkotmányelőkészítő bizottság alelnöke a Duna TV-ben arról beszélt, hogy az ország ezer éve Magyarország és nem ezer éve Magyar Köztársaság, de nem cserélik le a pénzeket és az okmányokat.

"Való igaz, hogy a gyermekek után járó szavazati jog kérdése a jelenlegi demokratikus korlátokat feszegető javaslat. De a demográfiai helyzet alakulása kapcsán erre a kérdésre valamilyen megoldást kell találni, mert egyébként eljutunk oda, hogy az aktívak támogatása jelentéktelen lesz egy kormány fennmaradása vagy egy választási győzelem szempontjából."

Ez pedig a demokráciában nem kívánatos folyamatokhoz vezethet – nyilatkozta Gulyás Gergely, az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság fideszes alelnöke a Duna TV-ben. “Lehet, hogy ezt itt és most nem lehet bevezetni, de azon gondolkodni kell, hogy egy jelentős társadalmi réteg érdekeinek képviselete az Országgyűlésben nem jelenik meg" – tette hozzá.

Mint mondta, a leendő alkotmány tartalmáról folyamatban lévő nemzeti konzultáció egyik kérdése, hogy járjon-e a gyermekek után a szavazati jog vagy sem (a kérdés szerepel a választóknak küldött 12 pontos kérdőíven). “Szeretnénk tekintettel lenni az eredményekre. Ha ez része lesz az alkotmány tervezetének, de az állampolgárok többsége nem ért vele egyet, lesz rá mód, hogy módosító indítvánnyal kivegyük belőle, ahogy az is lehetséges, hogy utólag bekerüljön, amennyiben a többség úgy akarja" – nyilatkozta Gulyás Gergely.

A folyamat rövidségére vonatkozó kritikára válaszolva kifejtette, hogy az alaptörvényt előkészítő eseti parlamenti bizottság tavaly júniusban jött létre, az új alaptörvény elfogadásig tehát több mint tíz hónap telik el, ami megfelel az európai gyakorlatnak. “Németországban 1948-'49-ben nyolc hónap alatt fogadtak el új alkotmányt, Franciaországban kevesebb mint hat hónap alatt, pedig ezek nem kis államok és nem is antidemokratikusak” – érvelt a politikus, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy a bírálatok annak szóltak: elfogadása előtt csak az utolsó öt héten lesz nyilvános a koalíciós alkotmánytervezet.

Az ország hivatalos nevének Magyarországra változtatásával kapcsolatban azt mondta: az országnak ma is Magyarország a neve. “Az más kérdés, hogy számtalan helyen Magyar Köztársaság az elnevezés. De ha bárki figyelemmel kíséri, hogy a kormányváltás óta hivatalos állami rendezvényeken milyen formában használja a kormány az országnevet, akkor láthatja, hogy a saját nevén, Magyarországként” – fogalmazott.

Az államforma természetesen köztársaság marad, de mint mondta, ez az ország ezer éve Magyarország és nem ezer éve Magyar Köztársaság. Ugyanakkor nem tervezik lecserélni azokat a pénzeket, okmányokat, amelyeken ma a Magyar Köztársaság felirat található.

Gulyás reméli, hogy az új alkotmány az Országgyűléshez lesz köthető, és az a “hisztériakeltésre alkalmas távolmaradás”, amit az MSZP már rég bejelentett és amihez az LMP is csatlakozott, csak egy lábjegyzet lesz “az alkotmány elfogadásának rögös útján”.