Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Orbán évtizedes, dédelgetett álma az iskolaállamosítás

2011.03.09. 13:30
Néhány homályos mondat került csupán az általános iskolák állami kézbe vételéről a Széll Kálmán-terv vázlatába, de Orbán Viktor ezzel sikeresen elintézte, hogy a frakcióban ez a téma legyen az érdemi viták fő csapásiránya. A miniszterelnök azonban nemcsak taktikai alapon dobta be az ügyet, régóta tervezi a „rendteremtést” az iskolák önkormányzati zűrzavarában. Orbán a kistelepülési vezetők támogatására biztosan számíthat. Fideszes forrásaink szerint a teljesen állami iskolarendszer szervezetének felállítása százmilliárd forintos nagyságrendű összegbe kerülhet.
Orbán Viktor miniszterelnök
Orbán Viktor miniszterelnök

Nem hirtelen ötletként bukkant fel a Fideszben az általános iskolák államosítása. A központosított közoktatás megvalósítása már az első kormányzása idején erősen foglalkoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt, és azóta sem tett le a tervről.

Az Index forrásai szerint az általános iskolák finanszírozásának átalakításáról szóló néhány mondat is azért váltott ki akkora visszhangot a Fidesz-frakcióban a Széll Kálmán-terv tárgyalásakor, mert a pártelnökségben ülő polgármesterek közül sokan tisztában voltak azzal, hogy a semmitmondó sorok mögött Orbán grandiózus elgondolása rejtőzik, amellyel "végre rendet akar tenni" a zavaros önkormányzati iskoláztatásban. A miniszterelnök szerint ugyanis az elmúlt húsz év elég bizonyíték arra, hogy a közoktatás ebben a formában sikertelen és újratermeli a területi egyenlőtlenségeket. Információink szerint Orbán megnyilatkozásaiból az tűnik ki, hogy még a Tervben elhelyezett - egyébként súlyos - megállapításoknál is sötétebb színekben látja a hazai közoktatás helyzetét. A Széll Kálmán-terv szerint az alapfokú oktatás „súlyos gondokkal küzd”, és gyakori, hogy „az alapvető írás-olvasási készségek is hiányoznak az általános iskolát végzettek körében”.

A képviselőcsoportban Széll Kálmán-terv nyilvános ismertetésének előestéjén, február 28-án robbant ki a vita. Az ügy Kósa Lajos debreceni és Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester beszállásával az állam és az önkormányzat viszonyának kérdésévé nőtte ki magát. Kiderült, hogy a frakcióban nincs remény az egységes álláspont kialakítására, mert még az is előfordult, hogy ugyanazon önkormányzatból érkezett képviselők is homlokegyenest mást mondtak felszólalásaikban. A kisebb települések képviselői viszont szíves-örömest beálltak Orbán terve mögé.

Pokorni és Kósa is beszálltak
Pokorni és Kósa is beszálltak

A vita középpontjában az állt, hogy ha elveszik a feladatkörök nagy részét az önkormányzatoktól, és állami irányítás alá helyezik az oktatással együtt az egészségügyet is, akkor a polgármesterek súlytalan figurákká válnak, az intézmények pedig az eddigi rendszertől teljesen eltérő módon, egy fővárosi központ irányítása alá kerülnek. A fővárosi kerületek és a nagyobb vidéki városok vezetői jelezték, nem örülnének, ha ki kellene adni a kezükből a helyi intézményrendszert, a folyamatos csődveszélyben élő kistelepülési vezetők viszont ezt egyáltalán nem bánnák, sőt nekik nagy könnyebbség lenne, ha a megszabadulnának az intézményfenntartói terhektől.

A zárt ajtók mögött lezajlott szócsata után a Tervben mindössze két jelzésértékű mondat maradt: „Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni.” Az Indexnek nyilatkozó fideszes képviselők azt állították, mindenki tisztában van vele, hogy a miniszterelnök itt nem fog megállni. Egyelőre annyi biztos, hogy egy vegyes rendszerű modell kiépítését Orbán sem akarja, azaz egyelőre az 5-10 ezer fős települések általános iskolái sem kerülnek át az államhoz.

Az orbáni vízió méreteire jellemző, hogy az ország 3200 településének közel kétharmadát érintené. Mintegy kétezer önkormányzat között oszlik meg a 8000 oktatási intézmény és azok további 3000 kihelyezett részlege. Az önkormányzatokban országosan mintegy 15-20 ezren foglakoznak az intézményhálózat technikai működtetésével.

Hoffmann Rózsa
Hoffmann Rózsa

A magyar közoktatási rendszer költségeinek többségét korábban az állam állta, ám a központi költségvetés által biztosított normatívák súlya az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2008-ban a másik oldal, az önkormányzatok által biztosított fenntartási költségek aránya a rendszerváltás óta először meghaladta az 50 százalékot, és mára becslések szerint 55-re növekedett. Ez azt jelenti, hogy a teljes finanszírozáshoz szükséges, évi 880 milliárd forintból 450 milliárd érkezik a helyi adók, ingatlaneladások, hitelfelvételek megcsapolásával a települési önkormányzatoktól, 430 az államkasszából.

A pártban azt mondják, hogy Orbán tervéhez első körben elő kellene teremteni a költségvetésből a jelenleg hiányzó 450 milliárdot, és ráadásként legalább 100 milliárd forintra lenne szükség az új központi irányítás megszervezéséhez. Az előteremtést ebben az esetben azért nem úgy kell elképzelni, hogy innentől évente 450 milliárddal növekednének a költségvetés kiadásai, hiszen a kormány megteheti, hogy a csökkenő feladatok miatt egyszerűen csökkenti a helyhatóságoknak átutalt támogatást is. A központi szervezet felállításának egyszeri költségei ettől persze még nem úszhatók meg.

A közoktatási mellékhadszíntér százmilliárdos tételekkel

A pártelnök-miniszterelnök grandiózus tervei miatt mellékhadszíntérré vált a Fidesz és a KDNP között zajló, Hoffmann Rózsa terveinek realitását firtató vita. Az újabb fordulóban a szakállamtitkár közoktatási koncepciójának közgazdasági megalapozottságát vonták kétségbe.

Ha nem változna a közoktatási törvény, és nem vezetnék be Hoffmann életpályaterveit, és egyéb elképzeléseit, de államosítják valamennyi közoktatási intézményt, csak az önkormányzati támogatás kiváltása meghaladná az 500 milliárd forintot.

Ha viszont belépnek Hoffmann javaslatai, az legalább 5-600 milliárd többletforrást igényel. Hoffman 300 milliárdos költségbecslést tett közzé, de a fideszesek szerint ezzel erősen „félrevezette” a közvéleményt és a kormányt is. A terveket először Pokorni Zoltán támadta meg egy akadémiai konferencián, majd a Fidesz siófoki frakcióülésén is napirendre került a finanszírozhatóság kérdése. Siófokon kiméletlenül sarokba is szorították Hoffmannt, amikor megpróbálta tagadni, hogy valótlanok a pedagógusok foglalkoztatásának bővítésére, illetve ennek költségeire vonatkozó adatok. Miután zárt ajtók mögött Orbán is a fideszes kritikusoknak adott igazat, Hoffmann egy új verzióval állt elő, amit viszont a Magyar Nemzet szedett ízekre. A lap szerint ugyanazokra a paraméterekre vonatkozóan egész más számok szerepelnek az újban, mint a régiben. Az államtitkár által tervezett változások hatását első körben 52 ezer új álláshelyre taksálták, az új változat viszont már csak 9 ezer fős férőhelybővüléssel számolt, költségek arányai azonban furcsán alakultak. A korábbi 440,5 milliárd nem csökkent a hatodára, hanem "csak" 325,9 milliárdra "mérséklődött". Azóta több, milliárdos tételről is bebizonyosodott, hogy azok nagyvonalúan kimaradtak a mellékelt számításokból.