A Magyar Hírlap értesülése szerint az alaptörvény neve Magyarország alkotmánya lesz, és a Fidesz szeretné, ha "áprilisi alkotmányként" vonulna be a történelemkönyvekbe. A Szent Koronára és a kereszténységre vonatkozó utalások mellett az is a történelmi jogfolytonosságot hangsúlyozná, hogy a megyéket – miként 1949 előtt – ismét vármegyéknek hívnák – értesült a Magyar Hírlap.
A lap szerint felmerült, hogy az 1949 és 1990 között született jogszabályokra közjogi érvénytelenséget mondjanak ki. A polgármesteri és országgyűlési képviselői poszt összeférhetetlenségét és a határon túliak szavazójogát nem az alkotmányban, hanem a rákövetkező kétharmados (sarkalatos) törvényekben mondanák ki. A Magyar Hírlap úgy tudja, valószínű, hogy a hazai lakhellyel nem rendelkezők a helyi képviselő helyett egy külön, tízfős listára szavazhatnak majd.