Kikerülne az alkotmányból a legmagasabb szintű egészség

Az új alkotmány tervezete szerint az alaptörvény szövegéből kikerülne a sokat vitatott “lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészéhez való jog”. Az új szövegben csak az szerepelne, hogy "mindenkinek joga van a testi és lelki egészség megőrzéséhez". Ezt a jogot az állam a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti elő (és nem “valósítja meg”, mint a mostani alkotmány szerint).

Az elmúlt években sok problémát okozott, hogy a magyar alkotmányban nem az egészség védelméhez vagy az egészségügyi ellátáshoz való jog, hanem a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog szerepel. A nem túl szerencsés megfogalmazás irreális követeléseket gerjesztett, és számos alkalommal szorult az Alkotmánybíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság értelmezésére. Egyik esetben a Legfelsőbb Bíróságnak például ki kellett mondani azt, hogy erre a jogra hivatkozva nem lehet kártérítést kérni egy fejlődési rendellenesség miatt születésétől fogva fogyatékos gyermek ügyében.

Ez a megfogalmazás ugyanis eddig sem jelentette azt, hogy mindenki jogosult lenne a teljes egészségre, és az orvostudomány mindenkori legfejlettebb állapotának megfelelő (és drága) ellátásra, ennek ugyanis biológiai és gazdasági korlátai vannak.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot az állam azzal biztosítja, hogy lehetőségeihez mérten olyan gazdasági és jogi környezetet teremt, amely a legkedvezőbb feltételeket nyújtja a polgárok egészséges életmódjához. Ebbe nemcsak a kórházak fenntartása tartozik bele, de a környezet védelme, a sportolási lehetőségek megteremtése vagy éppen egy dohányzásellenes törvény megalkotása is.

A korábbi megfogalmazás teljesíthetetlen maximalizmust tükrözött, az új megfogalmazás reálisabb, nem akar nagyot mondani és kevésbé eredménycentrikus, véli Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet korábbi elnöke. Kovácsy szerint az is közelebb áll a realitásokhoz, hogy az állam az egészség megőrzését nem “megvalósítja”, hanem a maga eszközeivel és a gazdaság lehetőségeihez mérten elősegíti.

A szakember szerint ugyanakkor az egészség megőrzésének joga nem a legkorszerűbb szemléletet tükrözi. A WHO szerint ugyanis ma már nem pusztán a betegségek leküzdése, a meglévő egészségi állapot fenntartása a cél, hanem az egészség fejlesztése (health promotion), a magasabb szintű egészségi állapot elérése.

Az egészség ugyanis nem egyszerűen a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti, hanem teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet. Ezen az alapon az alkotmányban is meg kell adni a lehetőséget az állampolgárnak arra, hogy általában nem tökéletes egészségét tovább javítsa, véli Kovácsy Zsombor.

Kolláth György alkotmányjogász szerint ez a változtatás mérsékli az egészségügy felelősségét és növeli az egyén kiszolgáltatottságát. Kolláth szerint lavinát indíthat el, hogy a szövegben a testi és lelki egészség "mindenkire" vonatkozik, ez a túl általános megfogalmazás ugyanis így nemcsak az egyénre, de akár jogi személyiségű cégekre is utalhat. Az alkotmányjogász szerint átgondolatlanságra utal, hogy a felsorolásban külön szerepel a sport és a testedzés is, holott az egyik épp elegendő lenne. Kolláth szerint a tervezet elmulasztja, hogy tisztázza, mi a bíróság előtt is követelhető, érvényesíthető alanyi jog és mi az állam kötelezettsége ezen a területen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!