Vendel
6 °C
19 °C

Számos ponton változott az alkotmánytervezet

2011.03.14. 20:43
A ma beterjesztett koalíciós alkotmányjavaslat több pontban is különbözik a héten nyilvánosságra hozott tervezettől. A közjogi struktúra változatlan maradt, de akad pár fontos változás. A koalíció nem szüntette meg a jogállam-ellenes lehetőséget, mely szerint a Költségvetési Tanács és a köztársasági elnök új választást kényszeríthetnének ki.

Valamennyi koalíciós képviselő aláírásával Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető ma beterjesztette az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot.

A koalíciós törvényjavaslat sokkal pontosabb szöveg, mint a korábban a sajtónak átadott – számos értelemzavaró hibát, pontatlanságot és elírást sikerült kijavítani. A szöveg például már mindenhol Alaptörvényként utal az alkotmányra.

Nagyszerű alkotások, jelnyelv

A Nemzeti Hitvallás című bevezető rész egyetlen fontos dologban különbözik a korábbi verziótól: bekerült az a mondat, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok is a magyar nemzet részei. További változás, hogy immár nem a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire, hanem az alkotásaira vagyunk büszkék.

Az elesettek és a szegények megsegítése a törvényjavaslatban nem parancsként, hanem kötelességként szerepel, vagyis a szöveg nem utal már egy felsőbb instancia létére. A preambulumból a törzsszövegbe került a magyar jelnyelv védelmére vonatkozó passzus, a kisebbségek nyelvét ugyanakkor az alaptörvény továbbra is csupán "tiszteletben tartja", de nem védi.

A Szent Korona mint a nemzet egységének szimbóluma

A korábbi tervezetben a polgár és az állam közös céljai közé tartozott a békesség kiteljesítése, ehelyett most a "jó élet" kitétel szerepel. A Szent Korona az alkotmányos állami folytonosság mellett az új változatban már a nemzet egységét is megtestesíti.

Kikerült a preambulumból az a rész, mely szerint az 1956-os forradalom halálra sebezte a világkommunizmust, bekerült viszont egy mondat arról, hogy 1990 május 2-a (az első szabadon választott országgyűlés megalakulása) az új magyar demokrácia és alkotmányos rend kezdete.

Ez utóbbi változás viszont felveti a kérdést, hogy a például a szabad választásokat lehetővé tévő és az akkor már működő alkotmánybíróságot felállító, vagyis a közjogi átalakulás kereteit megteremtő 1989-es törvényeket még a diktatúra részének tekinti-e a jogalkotó.

Alkotmányos garancia Orbán ígéretére

Az ország neve és államformája között az eddiginél hangsúlyosabb a különbség az alaptörvény törzsszövegében: a "Magyarország köztársaság" kitétel helyett a "Magyarország államformája köztársaság" szerepel, ami így kétségkívül pontosabb.

Újdonság, hogy az R. cikk szerint a köztársasági elnök (a szokásos 15 napos határidővel szemben) az alaptörvényt vagy az alaptörvény módosítását annak kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja és elrendeli kihirdetését a közlönyben.

Ha tehát a terv szerint sikerül a zárószavazásra április 18-án sort keríteni, az öt napos határidővel immár alkotmányos garancia lesz rá, hogy teljesül Orbán Viktor ígérete: a tavalyi választás második fordulójának évfordulójára, az idén hétfőre eső április 25-ére Magyarországnak új, elfogadott és kihirdetett alaptörvénye lesz.

Eltűnt a pártfinanszírozásos utalás

A törvényjavaslatban az M. cikk már úgy szól, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. A korábbi szöveg szerint az ország ezen elv szerint működik, a változás mintha halvány utalás lenne arra, hogy az elvet nem biztos, hogy mindig sikerül a működésben is maradéktalanul érvényre juttatni.

Az S. cikk-be új mondat került, e szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Ezt a kérdést a jogszabályok hierarchiája – a csúcson az alkotmánnyal – amúgy is tisztázza, de így legalább teljesen világos a helyzet.

A "Szabadság és felelősség" című, az alapjogokról szóló fejezetben sokat mondó változás, hogy a VII. cikk szerint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló sarkalatos törvény megalkotására már nem "a tiszta közélet biztosítására való különös tekintet" miatt van szükség. A korábbi szövegverzió e ponton némi egészséges önkritikára engedett következtetni az országban folyó párt- és kampányfinanszírozási gyakorlattal kapcsolatban, mégha az ilyen utalásoknak nem is feltétlenül az alkotmányban van a helyük.

Segített az Index

Sikerült pontosítani a múltkori cikkünkben ismertetett, az adatvédelmi ombudsmant felváltó független hatóság felelősségéről szóló félreérthető kitételt. Az IX. pontba bekerült, hogy tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni, az államszerkezetről szóló részben pedig már országgyűlési hatáskörként van említve a hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés.

Egy – szintén az Index által talált – kodifikációs hiba miatt a korábbi szöveg szerint a bíróktól érkező alkotmánybírósági beadványokat az Ab nem az ősszel leszűkített, hanem a teljes hatáskörével vizsgálhatta volna, és adott esetben válságadóról szóló törvényt is megsemmisíthetett volna. A végleges törvényjavaslatban ez a kiskapu megszűnt.

Ami csak részben változott

A korábbi verzió talán legsúlyosabb közjogi problémája az, hogy a költségvetési törvény elfogadását a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásához köti. Ha ugyanis – például a következő országgyűlés megalakulása utáni évben – a KT március 31-ig folyamatosan megvétózná az adott év költségvetési törvényének elfogadását, a köztársasági elnök feloszlathatná az Országgyűlést. Ez nyilvánvalóan súlyos alkotmányos válsághelyzetet teremtene.

Márpedig e lehetőséget a koalíció a jelek szerint benne kívánja hagyni az alaptörvényben: a KT továbbra is megakadályozhatja a költségvetési törvény elfogadását, ha úgy véli, hogy az az államadósság mértékének növekedését eredményezi, vagy – egy később meghatározandó államadósság-szint elérésének idejéig – azt nem csökkenti.

Közpénzügyi változás

Ettől a költségvetési korláttól viszont el lehet tekinteni, csakhogy a lehetőség  feltételeit a törvényjavaslat nagyon elnagyoltan fogalmazza csak meg. Az alaptörvény tervezete szerint  ugyanis a korlátozástól "az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".

Újdonság ugyanakkor, hogy a Kormány nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amelynek eredményeképpen az államadósság szintje nőne, vagy meghaladná az előző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét.