Aladár, Álmos
2 °C
12 °C

A jogvédők szerint egypárti alkotmány lesz

2011.03.16. 16:25

Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg – ez az összefoglaló megállapítása annak az értékelésnek, amit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen készített az alkotmányozás folyamatáról.

A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is.

A kifogások szerint az alkotmányozás céljai ismeretlenek, a folyamat szükségességét nem támasztották alá világos és meggyőző indokolással. A politikai közösségnek pedig nem volt módja kinyilvánítani, hogy akar-e új alkotmányt. Sem az alkotmányozás szükségességéről, sem módjáról, sem pedig az új alkotmány tartalmáról nincs politikai, szakmai vagy társadalmi konszenzus.

Ugyanakkor az alkotmányozás tempója lehetetlenné is teszi az alkotmánytervezet érdemi megvitatását.

Illegitim előkészítés

Mi az az Európa Tanács?

Szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával nem uniós szervezetről van szó, hanem egy lazább, az európai államokat tömörítő, alapvetően általános emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államközi intézményről. Magyarország a rendszerváltás után csatlakozott a jelenleg 47 államot tömörítő ET-hez, melynek legfontosabb aktusa az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása volt 1950-ben, az ebben foglaltak betartását ellenőrzi az Emberi Jogok Európai Bírósága. Mindkét szervezet székhelye Strasbourg.

A tervezet ráadásul titokban készült, nem ismert, hogy mely testületek mely tagjai szövegezték az alkotmányt. Az Országgyűlés által felhatalmazott bizottság koncepcióját nem használták, később pedig a hírek szerint három politikus, Szájer József, Gulyás Gergely és Salamon László írták az alkotmányt, akiket erre országgyűlési aktus soha nem hatalmazott fel. Így az új alkotmány megszövegezését kétes demokratikus legitimációval rendelkező személyek végezték.

Miután a kormánytöbbség indokolás nélkül hatályon kívül helyezte azt az alaptörvényi rendelkezést, amely konszenzusra kényszerítette volna az alkotmányozás során, Magyarország új alkotmánya egypárti alkotmányozás eredménye.

Elmaradt a szakmai és a társadalmi vita

Bár 2010 végén és 2011 elején számos tudományos és közéleti konferencia foglalkozott az alkotmányozással, mivel úgy az alkotmányozás céljai és elvei, mint az új alkotmány normaszövege is ismeretlen maradt, tartalmi kérdésekről, az egymástól eltérő szabályozási megoldásokról nem folyhatott szakmai vita.

Az új alkotmány társadalmi vitája is elmaradt. Ezt elvileg két intézkedés szolgálta volna, az alkotmányblog elindítása, valamint a nyolcmillió állampolgárnak megküldött 12 kérdés. Azonban sem az alkotmányblog magányos látogatói, sem a kérdőívet lelkiismeretesen kitöltők nem kapcsolódnak be érdemben az alkotmányozás folyamatába. Ahogy nem tudható, hogy a blogon közzétett hozzászólásoknak mi lesz a sorsuk, úgy az sem ismeretes, hogy a kitöltött és visszaküldött kérdőíveket feldolgozzák-e, ki teszi ezt meg, és mindezek miképpen befolyásolják az alkotmányozás menetét. Mivel két héttel a kérdőívek postázása után már be is nyújtották a Parlamentnek az új alkotmány tervezetét, a visszaküldött válaszokat nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a szöveg véglegesítésénél. Ráadásul a kérdések között olyan alapvető fontosságú dilemmák nem szerepelnek, mint az Alkotmánybíróság hatásköre vagy az állam és az egyház viszonyának szabályai.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!