Vazul
11 °C
25 °C

Gerébék felmentését kérték az ügyvédek

2011.03.17. 15:17
Gyertyagyújtásról, csúsztató médiáról és Ranschburg Jenőről is beszélt az utolsó szó jogán Geréb Ágnes az ellene folyó büntetőper csütörtöki tárgyalásán. A védőbeszédekben az ügyvédek nemcsak a vádlottakat, hanem az otthon szülést is védték. Ítélet március 24-én lesz, de csak akkor, ha addig a köztársassági elnök nem ad kegyelmet Gerébéknek.

Fehérbe öltözve jelent meg Geréb Ágnes és négy vádlott-társa az ellenük folyó büntetőper utolsó előtti, csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon.

A tárgyaláson először – sértetti képviselőként - annak az édesanyának az ügyvédje kapott szót, akinek 2007 szeptemberében a Geréb-kísérte otthon szüléskor meghalt a kisbabája. Az anya az Alma utcai Születésházban szült. A kisbaba feje világra jött, de a válla elakadt, teste nem tudott megszületni. A kihívott mentőorvos sem tudott segíteni. Végül bevitték a vajúdú édesanyát a Szent János Kórházba, ahol kiszabadították a gyereket a szülőcsatornából, de már hiába próbálták újraéleszteni, belehalt az oxigénhiányos állapotba.

Az édesanya ügyvédje a tárgyaláson helyeselte, amit a vádbeszédében az ügyész mondott, hogy a bíróság ebben a perben nem az otthon szülésről fog ítéletet mondnai, hanem szakmai szabályszegésekről. Azt kérte, hogy az ügyészi indítványnak megfelelően döntsön a bíró, felfüggesztett szabadságvesztést és foglalkozástól eltiltást szabjon ki Gerébre. A családnak nem sikerült feldolgoznia a tragédiát, a szülők azóta külön élnek, mondta. Az ügyvéd szerint Geréb Ágnes az eltelt években csak a bíróságon fejezte ki részvétét, bocsánatot pedig nem kért. Az édesanyát az ügyvédje szerint nem a bosszúvágy hajtja, nem az volt a célja, hogy elégtételt vegyen, hanem az, hogy hasonló esetek többé ne fordulhassanak elő.

A tárgyalás a TASZ ügyvédjeinek védőbeszédeivel folytatódott. Pelle Andrea, aki Geréb Ágnest és az ötödrendű vádlottat képviseli, azzal kezdte, hogy bíztak benne, „az otthon szülés nem fog a vádlottak padján ülni”. Azt mondta: mégis kénytelen most védelmébe venni az otthon szülést, mert a vádirat ebben a tekintetben nem változott, ma is az az egyik alapvetése: az otthon szülés Magyarországon nem engedélyezett. Pelle Andrea szerint az, hogy a vádbeli események idején hiányzott az intézeten kívüli szülés szabályozása, még nem jelenti azt, hogy tilos volt otthon szülni. Szerinte egyébként ebben az időszakban mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértő állapot volt Magyarországon a szabályozás hiánya miatt. Az ügyvédnő védőbeszédében többször is hivatkozott a hamarosan hatályba lépő, az otthon szülést szabályozó kormányrendeletre.

Részletekbe menően bírálta a bizonyítékok ügyészi értékelését, a szakértői véleményeket és a vádirati tényállást a vádban szereplő konkrét ügyekben. Szerinte a vádlottak nem követtek el szakmai szabályszegéseket, a rájuk nézve terhelő szakértői vélemények ellentmondásosak, elfogultak. Elfogultság veszélyére figyelmeztetett Pelle a Geréb ellen tanúskodó apa esetében is, mivel a család korábban polgári jogi pert helyezett kilátásba ennek a büntetőpernek a függvényében. Az ügyvéd szerint egyik vádpont sem bizonyítható kétséget kizáróan, ezért a vádlottak felmentését kérte. Pelle Andrea beszéde végén még személyes véleményeként megjegyezte: nincs egyenlő mérce, hiszen a kórházak az intézeten belüli mulasztások esetén nem követelnek feljelentést.

A másik három vádlottat védő ügyvéd, Fazekas Tamás is azzal kezdte a beszédét, hogy az otthon szülés szabályozásának hiánya mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést jelentett. Fazekas is elfogultnak nevezte a perben véleményt adó orvosszakértőket, akik szerinte egyébként sem kompetensek az intézeten kívüli szülésben, hiszen ezen a területen nincs tapasztalatuk. Ő is a vádlottak felmentését kérte a bíróságtól.

Az utolsó szó jogára az öt vádlott közül négy érzelmes beszéddel készült. Elsőként Geréb Ágnest hallgatta meg a bíróság, aki azzal kezdte, hogy mindent elmondott, mindent elmondhatott a perrel kapcsolatban, amit tudott, és ezt köszöni.

Azzal folytatta, hogy ha az utolsó szó joga nem verbális műfaj lenne, gyertyákat gyújtott volna az otthon szülések során meghalt kisbabákért, és azokért az újszülöttekért és édesanyákért is, akik 21 éves bábai tevékenysége ideje alatt tőle függetlenül, nem otthon szülés kapcsán haltak meg. Geréb az utolsó szó jogán bírálta a médiát, amiért az Alma utcai Születésházat a fotókon úgy mutatják be, mintha az egész társasház az övék lenne, nem csak az alagsori lakás.

Azt mondta: ezeket a csúsztatásokat még fájdalom nélkül nyugtázza, de az mélyen érinti, “amikor lépten-nyomon azzal kommentálják az otthon szülést szabályozó rendelet bevezetését, hogy a rendeletre azért volt szükség, mert a rendezetlenségben anyák és újszülöttek estek áldozatul annak, hogy a bábák nem mertek mentőt hívni”. Szerinte ilyesmi sosem fordulhatott elő, mert egyik bába sem helyezné saját érdekét az anyák és gyerekek biztonsága elé.

Geréb Ágnes arról is beszélt, hogy mit szeret a szülésben, az otthon szülésben: azt, hogy szerinte ebben az állapotban minden ember egyenlő, egyenrangú. Végül felolvasott egy levelet, amit az otthon szülés napjára, április 7-re készülve írt neki Ranschburg Jenő, aki előadóként már nem tud részt venni a rendezvényen.

Ítélethirdetés egy hét múlva, március 24-ig lesz, de csak akkor, ha a köztársasági elnök nem ad kegyelmet addig a vádlottaknak. Cserni János bíró a csütörtöki tárgyalás elején jelentette be, hogy Geréb és négy társa eljárási kegyelemért folyamadott Schmitt Pál államfőhöz, részben arra hivatkozva, hogy az otthon szülés hamarosan szabályozva lesz.

Az ügyésznek nem kell szerepelni a Geréb-filmben

A per legutóbbi, február 15-i tárgyalásán kiderült, hogy dokumentfilmet forgatnak Geréb Ágnesről. Az ügyész jelezte, hogy nem akar szerepelni a filmben, a filmesek azonban nem hagyták abba a forgatást. Az alkotók, akik tapasztalt filmesek, de egyelőre nem akarják felfedni kilétüket, munkatársunknak a szünetben azt mondták: ügyvédjük sms-ben jelezte, hogy szerinte a hatályos jogszabályok alapján az ügyész nem tilthatja meg, hogy felvegyék, ugyanis tőle nincs szükség ehhez hozzájárulásra. Cserni János bíró ezzel kapcsolatban csütörtökön azt mondta: ez tévedés, az ügyésznek nincs ilyen kötelezettsége, ha nem akar, nem kell szerepelnie a művészeti alkotásban.