Eljárási kegyelmet kért Geréb Ágnes vádlott-társaival. Cserni János bíró csütörtökön reggel a Fővárosi Bíróságon a Geréb-ügy tárgyalása elején bejelentette, hogy csak akkor hirdet ítéletet a perben március 24-én, ha addig a köztársasági elnök nem ad kegyelmet Geréb Ágnesnek és társainak.
A védők a csütörtöki tárgyaláson az összes vádlott felmentését kérték.
Gerébre próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést és foglalkozástól eltiltást indítványozott Kiss Veronika ügyész vádbeszédében. Az otthon szülés feltételeinek megteremtéséért küzdő aktivistaként ismertté vált orvosnőt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolják, valamint ennek a bűncselekménynek minősített eseteivel is: halált, illetve maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel.
A Fővárosi Bíróságon folyó büntetőper még azelőtt kezdődött, hogy Geréb ősszel egy másik ügy miatt előzetes letartóztatásba, majd onnan karácsony előtt házi őrizetbe került. A büntetőpernek Gerében kívül további négy vádlottja van, és összesen négy ügy szerepel a vádiratban. A négy ügyből háromban volt szerepe Gerébnek.
Az Alkotmány értelmében egyéni kegyelmet a köztársasági elnök adhat. A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Az elnöki határozathozatal feltétele, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztést tegyen a köztársasági elnök részére. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indokolást. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi és rendészeti miniszter utólagosan ellenjegyzi.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a kegyelmi döntésre tett javaslatát kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján teszi meg, és a köztársasági elnök is ekképpen hoz döntést. A kérelmezőt, illetve védőjét személyes nem hallgatják meg.
A kegyelmi eljárásnak semmi esetre sem célja a bíróság ítéletének értékelése, jogosságának, igazságosságának megalapozottságának vizsgálata. Az elbírálás általában az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélete meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként.
Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet előterjeszteni, ennek elbírálása a korábbi kérelem elutasításától függetlenül történik.
Az előző köztársasági elnök, Sólyom László több mint száz embernek adott kegyelmet, de hivatali ideje alatt egyszer sem fordult elő, hogy az eljárás menete alatt gyakorolta volna ezt a jogát.