Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Kilúgozzák az alkotmányból a népet

2011.03.21. 21:38 Módosítva: 2011.03.21. 22:55
Az új alkotmány ugyanolyan mély közjogi átalakulást jelent, mint az 1989-es, csak épp az iránya ellentétes azzal – ami történik, az a rendszerváltás visszacsinálása, állapították meg liberális alkotmányjogászok és filozófusok az Eötvös Károly Intézet hétfői konferenciáján. A "20 évnyi meddő vita" lezárása helyett a válság elharapódzik, de talán pont ez hozhat majd el egyszer egy új társadalmi kiegyezést.

A 89-es alkotmány nem annak tartalma, hanem a főbb társadalmi csoportoknak az alkotmányhoz fűződő viszonya miatt bukott el, mondta nyitó előadásában Miklósi Zoltán. A filozófus a jobboldal bizonyos véleményformáló erőinek a felelősségét nagyobbnak tartja, ők szerinte sosem tudták elfogadni, hogy az alkotmány nem tükrözi a történelmi és kulturális identitásuk kulcselemeit, amit Orbán Viktor híres 2002-es "a haza nem lehet ellenzékben" kijelentése fémjelez a legjobban.

Az Alaptörvény kiterjeszti a válságot

A szocialista párt egyes csoportjai számára ugyanakkor a filozófus szerint azért fájdalmas a hatályos alkotmány, mert forradalmi változást jelentett be a 89 előtti rendszerhez képest, ők pedig a demokratikus átmenetet a saját reformtörekvéseik betetőzéseként szerették volna látni. A 89-es alaptörvény így is sokáig moderáló szerepet játszott a kölcsönös bizalomhiány és gyanakvás által jellemezhető politikai közéletben. Külsődlegesen mindenki elfogadta a tekintélyét, ezért maradhatott hivatkozási alap, ezért lehetett stabil és moderálhatta a konfliktusokat.

A kölcsönös gyanakvás és bizalomhiány mégis oda vezetett, hogy a politika előbb kormányzásképtelen állapotba jutott, majd 2/3-os többsége lett a jobboldalnak, mely a konfliktust most úgy zárná le, hogy a saját kulturális és történelmi identitását tenné a magyar alkotmány ideológiai alapjává – mondja Miklósi. Csakhogy ezzel nem lezárja, hanem épp hogy kiterjeszti a válságot, mert a társadalom egy jelentős, politikailag aktív kisebbsége számára kizárja az azonosulást, ami destabilizálni fogja az alkotmányt. Miklósi szerint ezt a helyzetet csak az oldhatja majd meg, ha az Orbán Viktor utáni jobboldal és az újjászerveződő baloldal között más lesz a viszony, mint ami az elmúlt 20 évet jellemezte.

Ezután egy rövid filmbejátszás következett az 1989-es nemzeti kerekasztal tárgyalásokról, ahol mások közt Orbán Viktor és Pozsgay Imre vitatkozott arról, hogy van-e értelme utalni a készülő új alkotmányban a szocializmusra és a polgári értékekre. Orbán Viktor amellett érvelt, hogy az alkotmánynak ideológiamentesnek kell lennie, de kompromisszumkész volt. (Az elfogadott normaszövegbe végül bekerültek az említett utalások, majd onnan 1990-ben törölték őket.)

A népszavazás, a kérdőív és a grillcsirke viszonya

Majtényi László
Majtényi László

Majtényi László úgy látja, hogy a 89-es jogállami alkotmánynak voltak tartalmi és legitimációs nehézségei, de az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata később megerősítette. "Nem gránitszikla az alapja, ám a Fidesz húsvéti alkotmányával összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy ha ez homokkőre, a Fideszé futóhomokra épült" – fogalmazott az alkotmányjogász. Ezt követően a volt adatvédelmi ombudsman részletesen beszélt arról, miként folytatta a 89-es alaptörvény az 1848-as Áprilisi törvények és az 1946. évi első törvény közjogi hagyományát.

Szerinte 89-ben az alkotmányozók kétségbeesve keresték a lehetőséget, hogy az "istenadta népet" beemeljék az Alkotmányba. Ez tetten érhető az actio popularis (a bárki számára nyitott utólagos alkotmányos normakontroll), és a nép ügyvédjeiként funkcionáló, példaértékű ombudsmani rendszer életbe léptetésén. Az új alaptörvény megszünteti ezeket az intézményeket, amivel véget vet az információszabadságnak és kilúgozza az alkotmányból a népet.

Majtényi szerint közben a társadalom részvételét az alkotók egy nevetséges kérdőív kiküldésével próbálják demonstrálni, azzal az indoklással, hogy az olcsóbb mint egy népszavazás. "A 800 milliós kérdőív lehet hogy olcsóbb, mint egy népszavazás, de drágább, mint egy grillcsirke, amihez pontosan ugyanannyi köze van logikailag."

Tóth Gábor Attila
Tóth Gábor Attila

Rendszervisszaváltás

Bizonyos értelemben új állam születik – mondta a következőként felszólaló Tóth Gábor Attila, aki a húsvéti alkotmány születésének körülményeit vetette össze az 1989-es időszakkal. Az alkotmányjogász szerint a két közjogi átalakulás azonos súlyú, de ellentétes irányú.

A 89-es rendszerváltás fontos jellemzője, hogy megszabadult az előző rendszer monopolisztikus ideológiájától, és a pluralizmus felé mozdult el. Ebből a szempontból az új tervezet visszalépést jelent a többség kizárólagos ideológiájának hivatalossá tétele felé, amit saját vallási szimbólumainak, nemzetfelfogásának és családképének alkotmányos becikkelyezése jelez.

Tóth Gábor Attila ugyanilyen visszalépésnek tartja, hogy a határon túliaknak és a gyerekek után juttatott szavazatokkal megszűnne az egyenlő választójog, és szerinte nincs rá garancia, hogy a sarkalatos törvényekkel a kormánytöbbség később ne a saját érdekei szerint alakítsa át még jobban a közjogi rendszert.

"Most az új szabályokkal próbálják lehetetlenné tenni a leváltásukat, míg a rendszerváltás épp a pártok esélyegyenlőségének, a nyílt és demokratikus politikai verseny, a legitim hatalomgyakorlás kereteinek megteremtéséről szólt." Tóth szerint a rükvercbe tett közjogi átalakulásra nem annak elfogadásával és nem is kivonulással, hanem a jogvédelem megmaradó intézményeinek és lehetőségeinek intenzív használatával kell reagálni. (Ez a megközelítés egyébként emlékeztet a hajdani demokratikus ellenzék stratégiájára: saját törvényei betartását próbálták számonkérni a pártállamon.)

Közjogi burjánzás az autoriter rendszer felé

Fleck Zoltán jogszociológus arról beszélt, hogy valódi helyett most egy "homlokzatalkotmány" születik. "Az új alaptörvényt nem tartjuk érvényesnek, nincs mögötte konszenzus, ezért állandó konfliktusok származnak majd belőle, az intézmények folyamatos harci tereppé válnak, állandó átmenetben és alkotmányozási kényszerben leszünk".

A szimbolikus közjogi burjánzás Fleck szerint alkalmatlan a közösség identitásának megerősítésére, pláne arra, hogy az alapjain jogosultság-alapú társadalmi kultúra alakuljon ki. A jog nem tud önfejlesztő rendszerként működni, mert eszközként használják a voluntarista célok érdekében – az ország a jogszociológus szerint optimális esetben is egy féldemokratikus berendezkedés, de leginkább egy autoriter rendszer kialakulása felé halad.

Az állampolgársági törvény hatása messze túlmutat a merő szimbolizmuson, és a – Paczolay Péter által a napokban emlegetett – archaizálási hóborton is. Erről a jogász Körtvélyesi Zsolt beszélt, aki szerint a státusztörvénnyel megkezdődött jelképes igazságtétel kezdetben szabad indentitásválasztáson alapuló folyamata a lakóhelyi korlát eltörlésével – azaz hogy az állandó lakhellyel nem rendelkezők is kaphatnak magyar állampolgárságot – egy fontos határt tört át.

Hiányzó alapjogok, etnikai nemzetépítés

Az állampolgárság újraszabályozása az etnikai nemzetépítést szolgálja, ami Európában csak egyes balkáni országokra jellemző. Az állampolgársághoz fűződő jogok azonban csak akkor kényszeríthetők ki, ha azokhoz valós kapcsolat is társul. A lakóhely szerinti állam területén nem lehet diplomáciai védelmet nyújtani, mert ehhez a nemzetközi jog nem biztosít eszközt, ezért sem számít az állampolgárság kiterjesztése hagyományos kisebbségpolitikai eszköznek. Ráadásul egyirányú utcát jelent, mert a már megadott állampolgárságot nem lehet visszavenni, és az az utódokat is megilleti.

Sólyom Péter az állam határairól és a tervezet alapjogi katalógusáról beszélt. Az alkotmányjogász szerint nagyon fontos, hogy az Unió Alapjogi Chartájából ígéretéhez képest mit vett át az alkotmányozó, mit nem, és mivel egészítette ki. Hiányzó védendő értékként említette a média pluralizmusát, a tartalomfüggetlen gyülekezési és a véleménynyilvánítási jog gyakorlását. A tulajdonjog védelméhez hozzá van rendelve, hogy az társadalmi felelősséggel jár, a tervezet lehetővé teszi a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést – ezek szerinte olyan pontok, ahol az alkotmánytervezet pontosan szembe megy a Chartával.

Sólyom szerint a tervezetben az alapjog-korlátozás módja sokkal egyszerűbb, mint bármelyik korábbi alkotmánykoncepcióban. Az Alkotmánybíróság elvett jogköreiről pedig azt mondta, hogy azokat a legdrámaibban akkor fogjuk érzeni, amikor az Ab már nem tud majd például diszkriminatív adójogszabályokat megsemmisíteni.

Tartós lehet, de legitim nem

A jogász Majtényi Balázs egyebek között arról beszélt, hogy zavarossága miatt nem tudja értelmezni a kormányzati alkotmánykoncepciót. Mint mondta, attól, hogy nem tekinthető jogállami alaptörvénynek, nem felel meg a jogállami kívánalmaknak, még egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz tartós.

Az utolsóként felszólaló Kis János részben megismételte az általa március 15-én elmondottakat, de pár új észrevételt is tett. Megerősítette, hogy a jóhiszemű olvasatokkal szemben biztos benne, hogy a tervezetnek a magzatok jogairól szóló mondata az abortusz szabályozásának szigorítását készíti elő. Ellenkező esetben a kitétel máshol, és más megfogalmazásban szerepelne a szövegben.

A fiozófus felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy ha a tervezet preambuluma szerint nincs jogfolytonosság a jelenlegi és az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i megalakulását megelőző időszak között, akkor bizonytalanná válik, hogy az 1989-es Alkotmány vonatkozó szabályai szerint megalkotott Alaptörvény legitimnek tekinthető-e majd.