Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Alkotmányba betonozzák a Makovecz-akadémiát

2011.03.22. 20:43
Makovecz Imre 1992-ben akadémiát alapított jobboldali művészeknek, pedig akkor már megalapították az állami Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. A Fidesz most belevenné az alkotmányba a jobbos szervezetet, amelynek örökös elnöke Orbán Viktor kedvenc építésze.

A Fidesz-KDNP belefoglalná az alkotmányba Makovecz Imre művészeti szervezetét, a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), amely a rang mellett állandó és biztos állami juttatást is jelent. Ha a keretes írásunkban látható passzus bekerül az alaptörvénybe, lényegében Makovecz Imre is örökre az alkotmányunk részévé válik, hiszen ő az MMA „örökös és gyakorló elnöke”.

Szabadság és felelősség, IX. cikkely

„(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát, az állami intézmények bevételeivel és vagyonával, valamint a közpénzből nyújtott támogatásokkal való, felelős gazdálkodás érdekében – törvényben meghatározott keretek között – biztosítja szervezeti önállóságukat.”

A teljes tervezet itt olvasható

Makovecz Imre alkotmányba emelése részben köthető ahhoz, hogy ő az organikus építészet jeles képviselője. Mostanában arról is ismert, hogy a választások előtt interjúkban állt ki Orbán megválasztása mellett, és többek közt ő tervezte a miniszterelnök szülőhelyén, Felcsúton a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc labdarúgó akadémia hatalmas épületét is.

A kormány döntésében mégsem ez a meglepő, hanem hogy Makovecz szervezete mellett létezik egy ugyanilyen feladatokat ellátó állami intézmény is, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia hozott létre. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SzIMA) azonban annak ellenére is kihagynák az alapokmányból, hogy céljai megegyeznek a Makovecz-féle intézményével, de annál korábban alapították. Az MMA-t pedig ellenszervezetként hozták létre a jobboldali beállítottságú művészek összefogására.

Tudott a kormány alkotmánytervezetéről Makovecz Imre. „Nem túl sok megbeszélés előzte meg a döntést” – mondta szűkszavúan az elnök, aki üdvözlendőnek tartotta a Fidesz-KDNP előterjesztését. „Ez a szervezet a rendszerváltás óta létezik, és soha egy rohadt fillér támogatást nem kapott. A legkiválóbb művészek voltak itt összegyűjtve, de senki nem törődött velünk. Ez most szerencsére megváltozik.”

Makovecz azt is elmondta: azt követően, hogy bekerülnek az alkotmányba, és az állandó állami apanázsnak köszönhetően biztossá válik anyagi hátterük, változásokat terveznek a MMA működésében. A változások lényegéről azonban még nem tudott konkrétumokat.

Alkotmányos művészeti klub

Megkerestük az MMA egyik vezetőjét, Kováts Flóriánt is, aki viszont tőlünk hallott először a tervről. "Még nem láttuk a szöveget. Nagy meglepetés, ha ilyen van benne. Ha kiérlelt formában kapjuk majd meg a dokumentumot, átgondoljuk, hogy mit jelent ez." - mondta az irodavezető, miután nyilvánosságra került a tervezet.

Mivel foglalkozik a szervezet, hogy jelentőségét és működését az alapokmányban kell rögzíteni, tettük fel a kérdést. "19 éve egyesületként működünk - válaszolt Kováts - Társadalmi szervezet vagyunk. 166 tagunk van határon innen és túl, kiváló, elismert művészek."

Megtudtuk azt is, hogy az MMA nem a nagyközönségnek szervez programokat, hanem tagjai számára szolgál fórumként. A tagok az MMA keretei közt gyűlhetnek össze, és időnként meghívott előadók előadásait hallgathatják meg. Így érthető, hogy a neten egy nyelvészeti konferenciát és egy bibliafesztivált leszámítva nem találtuk nyomát az egyesület működésének.

"A mi szervezetünket se nevesítsék az alkotmányban"

Az állami Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke is tőlünk értesült először az alkotmánytervezet ezen passzusáról, a megjelenése után. „Semmiféle egyeztetés nem volt az Akadémiával erről a tervről – mondta Ferencz Győző. – Politikai okai lehetnek annak, hogy nem minket nevesítettek. A SzIMA soha nem foglalt állást aktuális kérdésekben. Nem tartjuk feladatunknak, hogy napi ügyekben megnyilvánuljunk. A Magyar Művészeti Akadémia viszont szándékosan pozicionálta magát ezen a téren, ők rendszeresen adtak ki politikailag is értelmezhető nyilatkozatokat.”

Ferencz azt is világossá tette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) említése nem jelenti egyúttal az ő szervezetük alkotmányba foglalását is. A SzIMA ugyanis önálló intézmény, külön alapszabállyal, és csak társult szervezete az MTA-nak.

Kérdésünkre, hogy milyen lépéseket terveznek, Ferencz Győző bizonytalanságának adott hangot. „Tűnődünk, hogy mi lenne a helyes lépés. Az alkotmánynak véleményem szerint általánosan kellene rögzítenie, hogy biztosítja a tudományos és művészeti intézmények szabadságát. Nem indokolt, hogy ezt az elvet szervezetekre szűkítsék. Már csak azért sem, mert a szervezetek átalakulnak, megszűnnek. Tehát én azzal sem értek egyet, hogy akár a mi szervezetünket nevesítsék az alkotmányban, de erről még konzultálunk jogászokkal, alkotmányjogászokkal.”

Az ügyvezető elnök ugyanakkor nem volt optimista az alkotmánytervezet felülbírálásával kapcsolatban. „Ahogy az alkotmányozási folyamatot látjuk, nem életszerű, hogy az érveink bármit is megváltoztatnának.”

Ellenakadémia

DVETT20050629060

Az állami művészeti akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, és a Magyar Művészeti Akadémia alapítási kálváriája még a rendszerváltás utáni szervezetalapítási láz idejére esik, amikor aki nem pártot alapított, az ligát, kört, összefogást vagy akadémiát hozott létre. Az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos az MTA reformjának keretében szerette volna, ha az Akadémia képviselné a különböző művészeti ágakat is. A Széptudományi Alosztály 1949-es megszüntetése után a szervezet csak az egzakt tudományokkal foglalkozott.

A Széchenyi István Művészeti Akadémia tervét hosszú, a művészeti élet ismert alakjait is bevonó előkészítés után 1991 szeptemberében terjesztették az Akadémia elé, az első sajtóhírek novemberben jelentek meg, a szervező bizottság 1992 január 7-én ült össze először. Január 31-én Makovecz Imre váratlanul bejelentette, hogy ők viszont megalapították a Magyar Művészeti Akadémiát.

A szervezet jellemzően a jobboldali beállítottságú művészeket hívta meg soraiba: Makovecz Imre mellett a vezetőségben kapott helyett többek közt Finta József, a jobboldali kormányzatok és Demján Sándor kedvelt építésze, Fekete György, MDF-es majd KDNP-s képviselő és belsőépítész, vagy Jankovics Marcell, akit a Fidesz most másodszor juttatott a Nemzeti Kulturális Alap élére.

Az MTA szervezete a kilencvenes években nyilatkozatokban határolódott el az ellenakadémiától. Kosáry Domokos elmondta, hogy a SzIMA már két ülést is tartott, és  közben nem kapott semmiféle megkeresést, és csak sajtóhírekből értesült a Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról.

A Pesti Hírlap 1992. február 20-án pedig azt írta: „Miközben az Akadémián a szerveződés stádiumában van a Széchenyi Művészeti Akadémia, egy kis csoport, persze igazán neves művészekkel az élén, életre hívta a Magyar Művészeti Akadémiát. ... Vajon mi vezérelte az ellen-akadémia életre hívóit? Mert nem hiszem, hogy ok lenne a szépítgetésre, itt bizony írjuk le csak nyugodtan még egyszer, ellen-akadémiáról van szó.”