Elkezdtek alkotmányozni a parlamentben

A Fidesz frakcióvezetője szól hozzá elsőként az alkotmányjavaslatok vitájához. Formai, politikai kérdések tisztázására és kritikákra adott válaszokra készül.

Expozéja végén Szili a nemzetről és szimbólumairól beszélt. A köztársaság zászlajának a koronás címereset javasolja, a nemzet zászlajának a sima trikolórt. A Himnusz a köztársaság és a nemzet himnusza lehetne, mondta. A cél, hogy a nemzet minden tagja jól érezze magát az átalakítás után "e házban, a hazában".

Szili most a kétkamarás parlamentről beszél, ami szerinte évszázados hagyomány a magyar történelemben. "A delegatív felsőház visszaállítása számos előnnyel járna" – mondta, például lassítaná a "törvénygyárként" működő alsóház működését. A felsőházba a tudomány, az egyházak és a szakszervezetek delegálhatnának képviselőket – akik tehát nem rendelkeznének semmilyen demokratikus, választói felhatalmazással.

Szili Katalin listás szavazati jogot biztosítana a határon túli magyaroknak – illetve lakhelytől függetlenül minden magyar állampolgárnak. A helyben lakók emellett egyéni képviselőre is szavazhatnának.

Szili a lakhatás és az oktatás jogát is alapjoggá tenné. "Egy 21. századi alkotmányos koncepció nem engedheti meg magának", hogy ne rendelkezzen a lakhatás és a munkához való alapjogokról, mondta. A szociális jogok hiánya szerinte a jelenlegi alkotmány régi adóssága. Arról beszél, hogy sokan vannak, akiknek hiába csörög reggel hatkor az órája, nincs hova menniük dolgozni. Szerinte ezért kell biztosítani a munkához való jogot az alaptörvényben. "A köztársaságnak alanyi jogon biztosítania kell minden polgárának a munkalehetőséget" – tette egyértelművé, hogy tényleg teljes foglalkoztatásra gondol. Emellett szerinte az államnak azt is biztosítania kell, hogy mindenkinek legyen lakása.

"Valódi parlamentarizmusra van szükség", aminek "végre elérkezett a várva várt ideje" – mondta Szili. A világháborúhoz fogható közösségi vagyonvesztésnek nevezte a piacgazdasági átalakulást. "Az alkotmány nemcsak elvont jogok gyűjteménye, hanem mindennapjainkat meghatározó fundamentumoké" – mondta, ezért a javaslatnak mindent magában kell foglalnia, amit az elmúlt húsz évben hiányoltunk. Az ökoszociális piacgazdaság, amit ő az alkotmányban rögzítene, szerinte társadalmi igény, ahogy az öregek nyugdíj- és egészségügyi ellátásának alkotmányban rögzítése is.

Szili szerint jogtechnikailag nincs alkotmányozási kényszer, de bénultság van, amiből egy új alaptörvény zökkentheti ki az országot. Saját alkotmányjavaslata az országot demokratikus, ökoszociális országként képzeli el, amely garantálja az elidegeníthetetlen egyéni és közösségi jogokat. A koncepció középpontjában a parlamentarizmus áll, aminek a lényege a hatalmi ágak egymás közti viszonya. "Tarthatatlannak tartjuk azt a hatalomfelfogást, ami az alkotmány jelenlegi szövegéből következik. Új alkotmányunknak a parlamentarizmus szempontjából jobbnak, koherensebbnek kell lennie" – mondta.

Szili szeretné, ha az alkotmányt ügydöntő népszavazás erősítené meg, növelve legitimitását. Szili a Szociális Unió nevében beszél, ellenzéki pártnak minősítve önmagát. Reméli, a kormánytöbbség nyitott a vitára, és azt is, hogy tézisei bekerülhetnek az új alkotmányba.

Szili szerint a jelenlegi alkotmány már nem felel meg a követelményeknek, ezért dolgozta ki saját tervezetét, melynek célja az egyén és a társadalom biztonságérzetének növelése. "Nagy meglepetést okozott a két kamarára vonatkozó javaslatunk" – mondta, pedig "így nyilna esély arra, hogy a demokráciát konszenzuális irányba vigyük". Szili korporativista felsőházat képzel el, azaz ez nem választott testület lenne, hanem társadalmi szervezetek, egyházak delegálhatnának ide tagokat.

Másodikként Szili Katalin független képviselő mondja el saját javaslata expozéját. "Sokan mondják, hogy a magyar nyelv milyen finoman strukturált" – kezdte felszólalását, majd a haza-ház hasonlóságból kiindulva jelezte, most otthonunk szabályairól beszélnek. "Sürgetően követelik-e a változások az átépítést" – tette fel a kérdést. Mivel szerinte az alkotmányos rendszer immár gátja az itt élők boldogulásának, igennel felelt saját kérdésére. Az új alkotmány viszont csak akkor lesz legitim, ha nem egy szűk elit alkotmánya lesz, hanem széles támogatottságot élvez, ezért szerinte a kamaráknak, szakmai szervezeteknek, egyházaknak, társadalmi szervezeteknek is joguk van az alkotmányozásra. Az új alkotmány csak akkor tudja betölteni a szerepét, "ha a nemzet, a társadalom alkotmánya lesz" – mondta.

"Komoly méltósággal int az idő elfogulatlan tanácskozásra" – idézte újra Széchenyit Kövér expozéja zárásaként. A házelnök szerint a nemzet hatalmazta fel őket az új alkotmány létrehozására, és ha ennek megfelelnek, akkor a nemzeti hitvallás szavaival büszkén vállalhatják, hogy mindent megtettek Magyarország jövőjéért. A Fidesz tapsolt, a Jobbik nem.

Kövér szerint az alaptörvényt az teszi igazán jövőbe mutatóvá, hogy vállalja a nemzeti kultúra és a természeti környezet védelmét, azaz megjelenik benne a jövő nemzedékek iránti felelősség is. A fenntarthatóság problémáját viszont nemcsak természeti kincseink, hanem a gazdaság és a demográfia felől is közelíti, ennek része az adósságplafon és az adósságnövelés tilalma. Ezzel gátat szabhatnak "a szocialistákra jellemző ámokfutásnak", mondta. Garantálják az állami nyugdíjrendszert is, és kiemelten kezelik a házasság és a család intézményének védelmét is. Garantálja, hogy nem lehet olyan adórendszert létrehozni, ami bünteti a gyerekeseket.

Az alkotmány épít ezeréves múltunkra, a Szentkoronára és az Aranybullára, mondta Kövér. Emellett még Nobel-díjasainkra és az erkölcsi parancsokra, az egymás iránt érzett felelősségünkre és a jogok mellett a kötelezettségekre is. Ez a nemzeti hitvallás. Második részként az alapjogokat sorolja az alkotmány. Kövér szerint nem csupán esztétikai kérdés, hogy az alapjogok megelőzzék az államszervezet szabályait. Ezt az európai Alapjogi Charta mintájára készítették, ezért jelennek meg benne a munkavállalók jogai is. Meg a felnőtt gyermekek rászoruló szüleiről való gondolkodásának kötelezettsége is. A választójog kérdésében nyitva hagyja a kisebbségek és a határon túliak parlamenti képviseletének lehetőségét, mondta Kövér.

Kövér azt javasolta azoknak, "akik a parlamentet a modern média színpadával lecserélhetőnek tartják", hogy adják vissza mandátumukat. Szerinte "nem lehet napirendre térni a felett a botrány felett", amit a szocialisták okoznak, de így a baloldali választópolgárok érdekeit is a Fidesznek kell képviselnie. A nép szerinte nem ideológiai harcokat folytat, csupán normális életet akar élni. "Nincs okunk aggodalmaskodni, nincs okunk szégyenkezni, a javaslat mindenki számára elfogadható, sőt, azonosulásra alkalmas dokumentum. Meggyőződésem, hogy a vita végén elfogadott dokumentum mindannyiunkké lesz" – mondta. Ezt fejezi ki első mondata is, ami a Himnusz első sora.

Kövér szerint a hatályos alaptörvényt a felhatalmazással nem bíró Ellenzéki Kerekasztal egyeztette le az utódpárttal, és nem erősítette meg sem népszavazás, sem kétharmados parlamenti többség. "Mondjuk ki bátran, az úgynevezett baloldal célja most sem más, hogyha nem ők határozhatják meg a feltételeket, akkor ne is lehessen új alaptörvény" – mondta Kövér, amit a Jobbik és a Fidesz is megtapsolt. Szerinte a szocialisták mindent megtesznek azért, hogy lejárassák a folyamatot. "Hogy az internacionalista segítségnyújtás lehetőségéről ne is szóljak" – mondta.

"Húsz esztendeje lóg a levegőben az alkotmány kérdése. Alkotmányozási kényszer, ahogy sokan mondják, nem úgy mint 1949-ben, valóban nincs" – mondta Kövér. Szerinte az alkotmány előkészítésére fordított tíz hónap európai összehasonlításban sem kevés, az alkotmányjavaslat készítői pedig rengeteg formában megpróbálták kikérni a választók véleményét. Szerinte arra is lehetőséget adtak, hogy az LMP és az MSZP is letehesse saját javaslatát, és vitában megvédhesse. "Ez a törekvésünk a vita lezárásáig fenn is áll" – mondta. Kövér szerint a választók "testálták rá" a Fideszre az alkotmányozás feladatát, így a választói akarat megtagadása lenne, ha most nem alkotnának új alaptörvényt.

Kövér szerint az SZDSZ eltűnésével nem tűnt el az általa képviselt politika, azt most az MSZP – és részben az LMP – viszi tovább, mondta Kövér. Most azért lehet új alkotmány, mert "húsz év után most először van kétharmados többsége az alkotmányozáshoz elengedhetetlen konszenzusnak".

Az alaptörvény nem csupán államszervezési technikai szabályok gyűjteménye és jogszabályok felett álló alapnorma, hanem közös céljaink és erkölcsi alapvetéseink gyűjteménye is, jelentette ki Kövér. "Ha semmi más javítanivaló nem lett volna hatályos alaptörvényünkön", mint ezen célok szövegbe foglalása, Kövér szerint már akkor is alkotmányozni kéne. Ezután arról beszélt, hogy az elmúlt húsz év összes kormánya alkotmányozni akart. A hatályos alaptörvényt készítői is ideiglenesnek tekintették, mégsem sikerült eddig megváltoztatni. "Az úgynevezett SZDSZ által képviselt, liberálisnak nevezett, destruktív, agresszív, ugyanakkor a mérsékeltség és a tolerancia gúnyájába öltöztetett politika miatt" nem jöhetett létre az az egyetértés, ami alapul szolgálhatott volna az új alaptörvény elfogadásához, mondta.

Kövér szerint az alaptörvény nemcsak címében, tartalmában is megfelel az alkotmányokkal szemben támasztott követelményeknek, hiszen felsorolja az alapjogokat, a kötelezettségeket, és szabályozza az állam működésének kereteit.

A jobbikos és a fideszes képviselők tapssal fogadták, amikor Kövér bejelentette, hogy az új alkotmány érvényteleníteni fogja az 1949-es, "kommunista alkotmányt".

Kövér ezután rátért arra, hogy kell-e alkotmányozni. Ehhez elsőként azt a kérdést tette fel, hogy létezik-e egyáltalán alkotmányunk. Két válasz is van erre, az egyik szerint van a jelenlegi alkotmány, Magyarország első írott alkotmánya. A másik válasz szerint is van, Magyarország ezeréves történeti alkotmánya. Kövér szerint ennek jogfolytonossága helyreállítható az 1949. évi XX. törvény hatályon kívül helyezésével. Az alaptörvénytervezet Q. cikkelyében megteremti a jogfolytonosságot az új alkotmány és a történeti alkotmány között, mondta.

Kövér szerint a tavalyi választás után a szocialisták megpróbálták elvitatni a Fidesztől, hogy joga van rendbe tenni az országot. "A gyermeknek kél káromkodni kedve" – mondta. "Nem húsz konszolidált év, hanem a rendszerváltás húsz éve után vagyunk, gyakorlatilag újjá kell építeni az országot. Mindezek után tabuk és mismásolások nélkül felül kell vizsgálnunk azt, amit a rendszerváltás után hoztunk létre. Felül kell vizsgálnunk gazdaságunk egész rendszerét, az egészségügyet, oktatást, nyugdíjrendszert, a bűnüldözést, az igazságszolgáltatást, a parlament működését és az ezt létrehozó választási rendszert. Akkor pont az alkotmányhoz nem kéne hozzányulni, ahogy ezt lépten-nyomon hallani?" – kérdezte.

Kövér most "úgynevezett alkotmányról" beszél, szerinte a jelenlegi alaptörvény a kommunista diktatúrának adott keretet, és hiába toldozgatták-foldozgatták. Ezután azt mondja, a szocialisták 2002-ben elcsalták a választást, majd 2006-ban titkosszolgálati módszerekkel zavargásokat provokáltak, hogy aztán karhatalommal verethessék meg az ellenzéket.

Kövér "úgynevezett rendszerváltozásról" beszél, hazugságnak minősítve az elmúlt húsz évet. A hazugság az volt, hogy "lehet jövőt építeni olyanokkal, akik egész egzisztenciája arra épült, hogy eltaposták a szabadságot". "Hogy miután kényszerűségből átadták az országot, az utolsó éveikben el is zálogosították" – mondta Kövér. A szocialisták szerinte lenéznek mindenkit, aki nem úgy gondolkodik, mint ők.

"Nekünk, politikusoknak, akik az ország sorsa iránt felelősséget viselünk, választ kell adnunk arra, miként tudunk részt venni az elöttünk álló feladatok megoldásában" – mondta Kövér, aki szerint ezek a gondolatok nem most hangoztak el először a házban, hiszen ezeket Szájer József mondta el még 1996-ban az akkori alkotmányozási kísérlet általános vitájában, a Fidesz vezérszónokaként. Szájer most is részt vett az alaptörvény-tervezet megszövegezésében. Kövér szerint akkor éppen egy "utódpárti kormányzás félidejében" voltunk, hat évvel a szocializmus zsákutcája után, de két évvel később "újra szabadok lehettünk". Ezt azonban újabb nyolc olyan év követte, ami "biológiailag is tönkretette az országot". A szocialisták most is "itt ágálnak ellenünk, oktatnak minket jó modorból, miközben ott tesznek keresztbe nekünk, ahol tudnak".

"Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, ez és nem kevés forog most kérdésben" – kezdte Széchenyi Istvánt idézve Kövér László az előterjesztői expozét. "Az ügy, amiben járunk, a nemzet megmaradásának ügye" – mondta. Szerinte Magyarország történelmének legsúlyosabb kérdésében járnak el, most dől el, hogy csatalakozunk-e a harmadik évezredhez, vagy lecsúszunk a világ vegetáló nagy részéhez. "Gátat tudunk-e vetni a társadalom kettészakadásának?" – kérdezte. Választ kell adni arra, képesek leszünk-e megteremteni az öncselekvő polgárok társadalmát.

Előterjesztőként Kövér László házelnök tartja az alaptörvény-javaslat expozéját.

Az expozék és a vezérszónoki felszólalások után a parlament állandó meghívottjai, a közjogi méltóságok is elmondhatják véleményüket a javaslatokról.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság és Baka István, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is megérkezett a közjogi méltóságok páholyába. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Kövér László házelnök is beült a patkóba.

Ujhelyi István azzal adta át az ülés vezetését Lezsák Sándornak, hogy ő ugyan vállalta a vita elnöklését, de méltányolja Lezsák kérését, és átadja neki a tisztet. Nyakó István jegyzőként tovább végzi a munkáját, egyedüli szocialistaként így jelen lesz az általános vita kezdetekor. Közben újabb kormánytag érkezett az ülésterembe, Kontrát Károly belügyi államtitkár. Megérkezett Orbán Viktor, visszatért Navracsics Tibor.