Ez a poszt a következő Percről percre része:

Elkezdtek alkotmányozni a parlamentben

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Alkotmánybíróság elnöke után három országgyűlési biztos szól hozzá az alkotmánytervezetek általános vitájához, ezt követően kezdődik meg a tényleges vita, amikor a képviselők ötperces hozzászólásokban fejthetik ki véleményüket. Ezeket már nem közvetítjük élőben, de a későbbiekben is beszámolunk az alkotmányozás folyamatáról. A javaslat általános vitáját március 28-án, hétfőn zárják le, ekkor jelenti be Orbán Viktor, hogy milyen módosításokat javasolnak a beterjesztett javaslathoz. A részletes vitára április 1-én és 4-én kerül sor, a módosító indítványokról április 11-én döntenek. Az új alkotmány zárószavazása április 18-án lesz, ezután a törvényt megküldik a köztársasági elnöknek, aki valószínűleg rövid időn belül ki is hirdeti.

  • Paczolay megdícsérte a javaslatot, amiért az 12 évre növeli a bírók szolgálati idejét, egyben kizárja újbóli jelölésüket. Ezt, mint mondta, a testület régóta szorgalmazza.

  • Paczolay szerint a Fidesz alkotmányjavaslata fenntartja az Alkotmánybíróság hatáskörének novemberi csökkentését. Reményét fejezte ki, hogy végül az új alkotmány visszaállítja az AB korábbi jogköreit, főleg, mert az új alkotmány kiemelt hangsúlyt helyez a gazdasági alkotmányozásra és a közpénzügyi szabályokra.

  • Paczolay szerint az absztrakt normakontroll eddigi széles körű értelmezésének ellenpontja a jelenlegi szabályozásban a konkrét alkotmányjogi panasz lehetőségének szűkössége. Az új alkotmány javaslata ezt orvosolja azzal, hogy konkrét bírósági ítéletekhez köthetően is indítványozható lesz a döntés alkotmányosságának vizsgálata. Paczolay szerint ugyanakkor ezzel is csínján kell bánni, nem lenne jó, ha az Alkotmánybíróság "szuperbírósággá" válna.

  • Az előzetes normakontroll intézményének szükségességét Paczolay szerint elsőként Kossuth Lajos vetette fel. Szerinte az előzetes normakontroll kérdésében a javaslat kiegészítésre szorul, például nemzetközi szerződések ratifikálása előtt is kötelező lehetne a normakontroll. Újra kell értékelni az utólagos alkotmányossági ellenőrzés szabályait is. A rendszerváltás idején élő félelmek miatt az eredeti szabályozás szerint bárki alkotmányossági kontrollt kérhetett a testülettől. Aminek több eredménye is volt, például állampolgári indítványra törölték el a halálbüntetést is. Az, hogy az új alkotmány tervezetéből kimarad az elvont, utólagos normakontroll lehetősége, helyét pedig az ügyekben konkrétan érintettek kontrollkérelmi joga, akár az ügyek depolitizálását is eredményezheti. Óvott ugyanakkor attól, hogy teljes mértékben kizárják az absztrakt utólagos normakontroll lehetőségét.

  • "Az alkotmány nem egyszeri döntés, hanem folyamatosan megvalósított program", kezdte felszólalását Paczolay Péter, majd ismertette egy alkotmány feltételeit, kezdve az alapjogok katalógusától a betartható és kikényszeríthető szabályokig. Ezeknek a feltételeknek szerinte amúgy a hatályos alkomány is megfelel. Ezután rátért a tervezet Alkotmánybíróságra vonatkozó részeire is. Szerinte az új alkotmány teljesen újraszabályozza az alkotmánybíráskodás eddigi rendszerét. Ez nem feltétlenül probléma, amennyiben ez hozzájárul az alkotmány érvényesítésére képes alkotmánybíráskodásra. Azt például, hogy az alkotmánybíróság hatásköre az alkotmány része legyen, maga az AB követelte.

  • A vezérszónokok után Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is elmondja véleményét a tervezetekről.

    10
  • "Végigolvastam a tervezetet, kerestem az értékeket, és megtaláltam az értékeket", összegezte mondandóját Tarnai Richárd. "Az előttünk lévő alaptörvény-javaslat értékeket hordoz, ha pedig értékeket hordoz, én tisztelni is tudom", fejezte be felszólalását.

  • A kereszténydemokrata vezérszónok megismételte azokat az érveket, hogy miért is volt elég idő a felkészülésre, kezdve attól, hogy húsz éve mindenki alkotmányozni akar, lezárva azzal, hogy körbeküldték a kérdőíveket.

  • Tarnai annak is kifejezetten örül, hogy "a demográfiai szempont különösen érvényesül" az új alaptörvényben, hiszen "minden problémánk gyökere a demográfiai katasztrófa". A demográfiai szempont jelenik meg szerinte a házasság kiemelt védelmében, a családi adózás és a gyerekkedvezmények alkotmányba foglalásában, illetve a magzati élet védelmében.

  • Tarnai valóban megtalálta az értékeket az alaptörvény-tervezetben, ilyen például a termőföld védelme, illetve az is, hogy a felelősség, ami szerinte "a legfőbb érték", igenis megjelenik benne, a jogok mellett az állampolgárok kötelezettségei is ott vannak, köztük például az is, hogy háború esetén, vagy "nagy bajban" az állam "nyomatékkal megkérheti a polgárait arra, hogy segítsenek". Azaz, adott esetben például sorozhat.

  • A másik kereszténydemokrata vezérszónok Tarnai Richárd volt. Azzal kezdte, hogy nemrég a kezébe került Márai Sándor naplója, amiről megállapította, hogy egy naplóban a naplóíró dátumokra bontva leírja élete történéseit, de ha csak ezt teszi, az jegyzőkönyv marad, a hozzáadott értékek teszik érdekes olvasmánnyá. Ezért ő értékeket keresett az új alkotmányban. A régi alkotmányt mindeközben "használati utasításnak" minősítette, amit ő nem tud tisztelni.

    08
  • A kereszténydemokraták két vezérszónokot állítottak, elsőként frakcióvezetőjük, Harrach Péter szokása szerint elemelkedett a rögvalótól, javarészt a javaslat nemzeti hitvallás nevű bevezető részéről beszélt, kiemelve annak emelkedettségét. Ezután rátért a magzati élet védelmére, elismerve, hogy a KDNP hiába akarna teljes védelmet adni a magzatnak, "a magyar társadalom jelen állásában csak ennyire képes". Mármint a magzati élet védelméről szóló, az abortuszt liberálisan szabályozó törvény megalkotására. Majd rátért a házasságra, ami "egy férfi és egy nő" együttélése. "A számban nem mindig volt következetes, volt hogy nem csak egy férfi és egy nő, de minden esetben férfi és nő", mondta a házasságról. Végül a múlt és a jövő kapcsolatáról beszélt, de csak annyit, hogy az alkotmány szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.

  • Gaudi-Nagy szerint nagyon leszűkült a lehetőség arra, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhasson. Ezzel szerinte a hatalom centralizáltabbá válik, amit tovább erősít az, hogy a parlamentet nem lehet pusztán népakarattal feloszlatni, és az is, hogy a köztársasági elnököt nem közvetlenül választják. Problémának tartja, hogy a tervezet szerint az állam csak védi, de nem biztosítja az alapjogokat. Felszólalását a hiszekeggyel zárta.

  • Gaudi szerint illegitim alapokra épül az alkotmány, hiszen azt a hatályos alkotmány rendelkezéseiből levezetett jogkör alapján alkotják. Szerinte a normaszövegben kéne kimondani, hogy az új alkotmány megteremti az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot, egyben sarkalatos törvényben kéne szembenézni az elmúlt 67 évben történtekkel. Hiányolja a szembenézést a történelmi múlttal. Az új alkotmánynak el kéne számolnia a kommunista múlttal is, és rendelkeznie kéne a kárpótlásról.

  • A Jobbik harmadik vezérszónoka Gaudi-Nagy Tamás. "Alkotmány ez? Nem", kezdte felszólalását. Ezt arra alapozza, hogy a javaslat neve Alaptörvény, tehát nem az alkotmány, hanem az alaptörvény vitája zajlik. Gaudi szerint ha átlátható lesz az alkotányos kérdőívek kihirdetése, akkor abból kiderül, hogy választók százezrei akarnak szentkoronatanon alapuló alkotmányt.

    Fotó: Barakonyi Szabolcs
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • Balczó is beszélt a magzati élet védelméről, de pont azt kifogásolta, hogy az alkotmányjavaslat nem tiltja az abortuszt. Meg azt is, hogy az alkotmány nem garantálja, hogy magyar kézben maradjon a magyar termőföld. Ez egyébként ütközne az uniós tagsággal. Végül kifogásolta, hogy az alkotmány normaszövegének része lesz azon képviselők listája, akik elfogadták az új alkotmányt. "Nagy váltások, rendszerváltás idején nemcsak a jog, hanem a pénznem is megváltozik. Önök úgy vélik, hogy ez az alkotmány egy súlyos színarany pénzérme, pedig ez egy vékony aranyréteggel bevont rézgaras, mely aranybevonatra a saját nevüket vésetik fel", zárta felszólalását.

  • Balczó második problémája, hogy míg "a sztálinista alkotmány" szerint is minden hatalom a népé, a Fidesz javaslata szerint a nép "kivételes esetben" gyakorolhatja közvetlenül hatalmát. Szerinte ez a népszavazási jogkörök szűkítését jelenti. Az pedig, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság elnökét a parlament választja, a testület függetlenségének korlátozása. Ezután arról beszélt, hogy szerinte az ország nem 1990-től, csak 1991-től szabad, mert akkor vonultak ki a szovjet csapatok, akik nélkül szerinte az MSZP nem juthatott volna parlamentbe, a volt MSZMP-sek meg nem menthették volna át hatalmukat.

  • Vona önellentmondásai miatt nehezen követhető beszéde után Balczó Zoltán, a Jobbik házelnökhelyettese következett, ő azt bírálta, hogy a magyar jog automatikusan átveszi az EU jogszabályait. Ez szerinte annak bizonyítéka, hogy Magyarország feladta függetlenségét, kívülről is be lehet avatkozni az ország dolgaiba. Példaként a médiatörvényt hozta fel, amit az ellenzék hiába akart módosítani, az Európai Bizottságnak viszont elég volt egyszer szólni, a kormány máris engedett.

  • A Jobbik három vezérszónokot állít, az első Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető. Vona arról beszélt, hogy az alkotmánynak a szentkoronatanra kéne épülnie, ezután pedig az MSZP-t és az LMP-t bírálta, amiért nem vesznek részt a vitában, nem teljesítik választóik felhatalmazását. Aztán a Fideszt is, mert szerinte alkotmányról csak a Jobbiknak lenne joga beszélni a parlamentben, mert egyedül az ő programjukban szerepelt az alktományozás ígérete, azaz csak és kizárólag ők kaptak erre felhatalmazást. Majd újra az LMP-t és az MSZP-t, aztán újra a Fideszt, az MSZP-t retrónak, az LMP-t neohippinek és a rendszerváltás-nyertesek gyerekeinek minősítette. A Fideszen szerinte csak a hatalom akarása látszik. A bírálatok körforgását megtörve ezután azt mondta, 67 éve alkotmányozási kényszer van, majd azt, hogy 2011 tavaszán nincs alkotmányozási kényszer. A Fidesz kellő felhatalmazás nélkül, önkényesen kezdett alkotmányozásba.

  • Lázár ezután arról beszélt, hogy az alkotmány vitájában "a régi és az újszocialisták" választóit is képviselni fogják, ezért egyeztetnek civil szervezetekkel is. Ezután újra arról beszélt, hogy a távolmaradók nem demokraták.

  • Lázár azt magyarázza, miért is nem jelent abortusztilalmat, ha az alkotmányba foglalják a magzati élet védelmét. Az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozik, amely szerint a magzat jogai nem korlátlanok, tehát a magzati élet védelme nem írhat felül más jogokat. Ezután az Alkotmánybírósággal kapcsolatos változásokról beszél, szerinte az új szabályozás nem fosztja meg jogoktól a testületet, kezdeményezéseikkel inkább erősítik jogosítványait. Így például szélesítik az előzetes normakontrollt, illetve megteremtették a lehetőséget, hogy a testület egyedi bírósági döntések alkotmányosságát is vizsgálhassa. Azt pedig, hogy az AB elnökét a jövőben a parlament választhassa meg, garanciális elemnek, az európai gyakorlatba illőnek nevezte.

  • Lázár már vezérszónoki felszólalásában jelezte, hogy a nemzeti konzultáció eredményeként módosító indítványokat fognak benyújtani a javaslathoz – ezeket Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti jövő hétfőn.

  • Fontos elemnek tartja a fenntartható költségvetés kérdését, amire szerinte azért van szükség, mert a szocialisták 2006-ban hazudtak a költségvetés helyzetéről, így juthattak hatalomra. Hazugságukért viszont csak morális felelősséget kellett vállalniuk, jogit nem. A fenntarthatóság része az is, hogy a változó gazdasági körülmények között a közösség egyénnel szembeni szolidaritásáról az egyén saját felelősségére helyezze a hangsúlyt, hiszen szükség van az állami elosztó rendszerek reformjára.

  • Tenni akarnak a határon túli magyarokért, de úgy, hogy ne sértsék a szomszédos országok szuverenitását, jelentette ki Lázár. Ezután felvetette, hogy kérdés az 1945-ös választás és a 46-os köztársasági törvény kérdése, hogy azt vajon bele kell-e foglalni az alkotmányba. Egyetértenek az akkori demokratikus pártok törekvéseivel, de Magyarország akkor megszállt ország volt. Így bár imponállóak az akkor elért eredmények, de nem tudnak eltekinteni attól, hogy csak a lakosság hatvan százalékának volt választójoga. Azaz, elismerik a 45-48 között fennállt rendszert, de az nem tudta megvalósítani minden törekvését.

  • A második kritika Lázár szerint a preambulumról szól. Szerinte a hatályos alkotmány preambuluma azért nem tekint ki a történelmi múltra, mert a hatályos alkotmányt ideiglenesnek szánták. Magyarországot meg azért nevezik Magyarországnak, mert már ezer éve így hívják, amúgy viszont köztársaságban gondolkoznak. A Szentkoronát azért kell beemelni az alkotmányba, mert ez fejezte ki ezer évig a magyar államiságot.

  • Lázár szerint most rájuk hárul a feladat, hogy meghalljanak minden kritikát. Az első ilyen kritika a nemzeti hitvallással kapcsolatos, hogy lehet-e egyáltalán ezt a szót használni, hiszen vannak ateisták is az országban. Szerinte ez a hitvallás "civil hitvallás, civil vallás", nem egyházi fogalom.

  • Lázár visszautasítja, hogy a Fidesz – vagy jelen esetben a Jobbik – antidemokratikus lenne, hiszen "itt vagyunk, készen arra, hogy meghallgassuk az expozékat, válaszoljunk a kérdésekre". Szerinte a Fidesz bizonyította, hogy képes felülírni nézeteit, hiszen siófoki frakcióülésük után lehetőséget teremtettek arra, hogy az ellenzék is beterjessze az alaptörvénnyel kapcsolatos elképzeléseit. Ráadásul szerinte a beterjesztett javaslatban semmi önkényes, semmi illegitim, semmi, a demokrácia szabályainak ellentmondó nincs. Beemelték az Alkotmánybíróság húszéves gyakorlatában született ítéleteket, megfelel az európai követelményeknek és a történelmi jogfolytonosságnak. "Akik tagadják lehetőségünket az alkotmányozásra, azok kétségbe vonják a 2010. évi választás eredményeit, lenézik a választóinkat" – jelentette ki.

  • "Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az ellenzéki pártok, legalábbis kettő, a régi szocialisták és az újszocialisták, távol maradtak az alkotmány előkészítésétől" – szúrt oda a távolmaradóknak Lázár, aki szerint már csak azért is szükség van új alkotmányra, mert a régi preamubulumában ott van az ideiglenességi záradék. Ezután arról beszél, hogy minden forradalmat alkotmányozás követ – tehát a Fidesz visszamenőleg, az alkotmányozással próbálja megerősíteni, hogy tavaly valóban forradalom volt, nem választás. Úgy értékelte, hogy a Fideszt a népakarat kötelezi alkotmányozásra, hiszen kétharmados többséget szerzett. Aki pedig nem vesz részt az alkotmányozásban, az elárulja választóit.

  • "Sokan azt mondják, nincs szükség új alkotmányra és nem legitim a folyamat, ahogy készül" – mondta Lázár. A két érv egymást cáfolja, hiszen a hatályos alkotmány szerint a képviselők kétharmada új alkotmányt alkothat. Azaz ha a hatályos alkotmány megfelelő, akkor legitim a folyamat, ha nem legitim a folyamat, akkor a hatályos alkotmány rossz. Az alkotmányjavaslat formailag megfelel a követelményeknek, az előkészítésre elég időt adtak, ráadásul 20 éve folyamatosan mindenki alkotmányozni akar.