Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Az utolsó fűszálat is százmilliókra bírságoljuk

2011.03.23. 00:43
Nemrég még a kormányváltás nyerteseinek tűntek a vízügyesek, Illés Zoltán államtitkár januárban ötmilliárdos pluszpénzt ígért az ágazatnak. Most viszont olyan durva megszorítást kaptak a nyakukba, hogy Gyurcsány Ferenc medencetisztítója adja a másikat: a kiadásaik csaknem felét zárolták, egyes helyeken áprilistól a bérek kifizetésével is gondok lehetnek.

A teljes hazai természetvédelmi igazgatás, valamint az ár- és belvíz elleni védekezést végző vízügyi igazgatás összeomlását eredményezheti az idei költségvetésükben szereplő finanszírozás lefelezése. A vidékfejlesztési tárcához tartozó nemzeti parkok, környezetvédelmi felügyelőségek és vízügyi igazgatóságok pénzének negyven-ötven százalékát vonták el átmenetileg.

Plusz 5 helyett mínusz 19

Illés Zoltán, a vidékfejlesztési minisztérium zöldügyi államtitkára januárban, a nagy belvizek idején még büszkén jelentette be egy vidéki túráján, hogy a vízügyi ágazat több mint ötmilliárdos pluszforráshoz jut költségvetési átcsoportosításokkal. A mostani költségvetési intézkedések viszont sokkal nagyobb, sok esetben a működőképességet veszélyeztető elvonásokat jelentenek.

IV0C5075
Amikor még pénzt ígért Illés a vízügynek

A vízügyesek több igazgatóságon év eleje óta csak alapbért kapnak, a túlórákat, benzinpénzt, más költségtérítést nem fizetik ki nekik. A belvíz miatt tavaly novembertől február közepéig-végéig több vízügyi igazgatóság területén – lényegében az egész Alföldön – sokan napi 12 órás műszakban dolgoztak, hétvégén is, így a zárolás miatt a nekik járónál több tízezer forinttal kevesebbet kapnak. Ez a kiesés tartós lesz: több helyen megszüntették a cafeteriákat és a rendelkezésre állási pénzeket is. Ezzel együtt sem elég a pénz: úgy tudjuk, a vízügyi igazgatóságok a minisztériumtól kértek segítséget, különben az egyes helyeken áprilistól-májustól már a béreket sem tudnák kifizetni.

Nemcsak a dolgozók – és az idén felvett közmunkások – fizetésére nincs pénz. Úgy tudjuk, vannak olyan igazgatóságok, ahol február óta a szivattyúk üzemeltetésének költségeit sem tudták kifizetni – az országban még csaknem kétszázezer hektáron van belvíz, de sok helyen már nem is szivattyúzzák –, máshol a belvízvédekezésbe olyan autókat is be kellett vonni, amiknek a műszaki vizsgájára sem volt pénz. Van, ahol néhány ezer forintos számlák kifizetéséhez is vezetői engedélyek kellenek, egyes cégeknél és benzinkutakon már csak készpénzért vásárolhatnak a vízügyek, olyan csúszások vannak a kifizetésekkel.

Az állattartás fontosabb

A természet- és környezetvédelem, illetve a vízügy lényegében az állattenyésztők miatt került ilyen helyzetbe, illetve mert elvileg képes bevételeket generálni. A tárca idén 190 milliárd forintból gazdálkodik, a kormány úgy döntött, hogy ennek 10 százalékát zárolja, ami 19 milliárd forint. Csakhogy a 190-ből 90 milliárd EU-pénz, amiből nem tudnak elvenni, így a 19 a maradék 100 milliárdnak már a 19 százaléka.

A vidékfejlesztési miniszternek az a koncepciója, hogy az állattenyésztési támogatásokból egy fillért sem vesz el, mert ez a terület kínál kitörési lehetőséget – fejtegette Illés. Ezután megnézték, hol van bevételi lehetőség, és ahol ilyet sejtettek, ott dupla annyit zároltak, vagyis azt írták elő, hogy az eddigi bevételeket a duplájukra kell emelni.

Illés Zoltán államtitkár az Indexnek elmondta: a környezetvédelem és a vízügy azért kapott ekkora vágást, mert képes bevételeket termelni, ezeket a pluszbevételeket az államtitkár a hatósági díjak és a bírságok brutális emelésétől várja. "Az utolsó fűszálat is százmilliókra bírságoljuk" – szólt a lendületes Illés-szlogen.

Maroktelefon nélkül is van élet

A politikus az előbbire példaként a nemzeti parkok által bérbe adott földeket említette, ahol előfordulnak hektáronkénti 900 forintos bérleti díjak (nem havi, hanem éves összegekről van szó), miközben a bérlők adott esetben csak támogatásban hektáronként 120 ezret vesznek fel egy évben. Illés több tízezer forintos új bérleti díjakról beszélt a több százasok helyett.

20

Kérdésünkre elismerte ugyanakkor, hogy ezeket legjobb esetben az év vége táján, a szerződések módosítása után lehet először bevasalni. Ráadásul míg a környezetvédelmi területen vannak ilyen érdemi bírságolási lehetőségek, a vízügyi igazgatásban lényegében nincsenek (bár a hivatalos magyarázat szerint miután jogilag a három terület egy közös szervezetbe, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségbe tartozik, ezen belül oszthatják majd szét a bírságbevételeket a különböző ágazatok között).

A bérleti díjak mellett a hatósági díjakat, például a környezethasználati engedély díját is megemelik, és jól rápakolnak a bírságokra. A fő irányokat jól illusztrálja, hogy Illés pozitív példaként az Aggteleki Nemzeti Park általa 2010 őszén kinevezett új igazgatóját említette, aki az igen magas, percenként 32 forintos szerződéses mobiltarifákat látva elvette a munkatársak sim-kártyáit. Telefonálni hónapok óta nem tudnak, a munka hatékonysága természetesen jelentősen romlott, de a havi kiadás közel egymillióval csökkent csak emiatt.

Minden pénzforrást megnéznek

Illés minden pénzforrást megnézne, például azt, hogy az MNV nemzeti vagyonkezelőhöz tartozó cégek egy része eddig egyáltalán nem fizetett szolgáltatási díjakat, például a Hortobágyi Halgazdaság a nemzeti parknak. Szintén a pénzügyi szanálás része, hogy a tárcának dolgozó külső vállalkozásokat csak kilencven napos határidővel fizetik ki és addig sakkoznak a pénzekkel, mondta az államtitkár (a gyakorlatban ez több megyében már most is így működik). A Dunán nem újítják föl a nemzetközi hajózási jelzéseket, mert az is pénzbe kerül.

Illés ugyanakkor leszögezte, hogy a vízügyben mindenkinek garantálják az alapbérét és a munkahelyét, cáfolva a több tíz százalékos kényszerű leépítésekről szóló híreket. Ez alól kivételt az az öt százaléknyi vízügyes jelent, akiket egy korábbi döntés értelmében leépítenek.