Erik, Alexandra
9 °C
18 °C

A tanítás szabadságába is belepiszkálna a KDNP

2011.03.23. 17:36
Az oktatási törvények most is szűk korlátok közé szorítják a tanítás szabadságát, így a pedagógus érdekképviseletek szerint fölöslegese lenne tovább szűkíteni a hatályos alkotmányban is szereplő alapjogot. A KDNP azonban az erre vonatkozó pont módosítását javasolja az alkotmány-tervezet normaszövegében. Harrach Péter szerint a magyar iskolák világában nagy zűrzavart okozna, ha bármit korlátozás nélkül lehetne tanítani.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője a Magyar Nemzetnek hétfőn adott interjúban elmondta, pontosításra szorul az alkotmány-tervezet azon fejezete, amely védi a tanítás szabadságát. A KDNP-s frakcióvezető szerint zűrzavart okozhat, ha korlátozás nélkül bármit lehetne tanítani a magyar iskolákban. Ezért szerinte az alkotmányban csak utalni kellene erre, és az oktatási törvényekben kellene meghatározni a kereteket.

A hatályos alkotmány szerint: „A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.” Az új alaptörvény-tervezet IX. cikkében ez a pont a következőképpen szerepel: „Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.”

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke nem látja szükségesnek a tanítás szabadságának szűkítését. „Eddig sem lehetett korlátozás nélkül tanítani, hiszen meg vannak határozva a szigorú keretek. A közoktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv mind tartalmilag, mind pedig az óraszámokkal szabályozza, hogy mit és mennyit kell tanítani.” A PDSZ elnöke szerint a szülőktől sem szabad elvenni azt a lehetőséget, hogy megválasszák gyermekük számára a legmegfelelőbb iskolát, vagy az oktatási intézmények közötti átjárást sem lenne szabad korlátozni.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is megerősítette, hogy a tanítás szabadságát eddig is szabályozták. „A pedagógus nem taníthat azt, amit akar. A tantervek kijelölik a határokat, ugyanakkor a tanítás módszereinek megválasztásában lehet szabadsága egy pedagógusnak” – mondta Galló Istvánné.

„A tanszabadságot alapvetően két oldalról lehet megközelíteni. Egyfelől azt jelenti, hogy alkotmányos keretek között bárki alapíthat iskolát, képző intézményt, másfelől minden ember számára lehetőséget kell adni arra, hogy megválassza a tanulás módját. Ezeket a jogokat az alkotmányos keretek és a rendelkezésre álló erőforrások is korlátozzák” – mondta Halász Gábor, az ELTE egyetemi tanára. Hozzátette: ha például egy tanár olyat tanít a gyerekeknek, ami bizonyos normákba, jogokba ütközik, akkor felelősségre lehet vonni. „Az oktatás során nem lehet mások jogát megsérteni, így nem lehet elmondani, hogy a tanítás most is teljesen korlátlan és szabad lenne” – tette hozzá.

A KDNP javaslatáról megkérdeztük Aáry-Tamás Lajost az oktatási jogok biztosát is, ő azonban nem kívánta kommentálni Harrach Péter nyilatkozatát.

Az alkotmány szerdai általános vitájában a tanulás szabadsága is szóba került. A fidesze Pósán László szerinte ezt a területet is részletesebben kell szabályozni. A fideszes politikus leszögezte: nem szabad, hogy ez azzal járjon, hogy a tehetséges fiatalok külföldre költöznek. Erre szerinte jó megoldás lehet a tanulói szerződések megkötése.