Börtönbe küldték Geréb Ágnest
További Belföld cikkek
- Elszabadult egy kígyó Miskolc belvárosában
- Újszülött kisbabát hagytak a hatvani kórházban
- „Takarodj el, Viktor bácsi” – újabb tüntetés Budapesten, koncertet remélő turisták is csatlakoztak
- Apránként, darabról darabra loptak el egy házat Miskolcon
- Frontális karambol történt Esztergomnál, teljesen lezárták a 11-es főutat
Két év letöltendő fogházra ítélták Geréb Ágnest, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége, és maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. A fogházbüntetés mellett a szülésznőt öt évre eltiltották a szülész-nőgyógyászi, valamint szülésznői tevékenység gyakorlásától.
Jó magaviselet esetén Geréb Ágnest a büntetés felénél feltételesen szabadlábra helyezhetik, olvasta fel a bíró az ítéletet.
Egy vádlott-társát 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, három vádlottat felmentettek.
Kiss Veronika ügyész a bírói ítéletnél enyhébb büntetést javasolt: próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést és foglalkozástól eltiltást indítványozott Gerébre. A védők a tárgyaláson az összes vádlott felmentését kérték.
Nem az otthonszülés miatt született az ítélet
Az első fokú ítélet kihirdetése során elhangzott: az otthonszülés szabályainak hiánya nem jelenti azt, hogy tiltott lenne az otthonszülés. Így a bíróság ítéletében nem foglalt állást az otthonszüléssel kapcsolatos szakmai vitában.
A Fővárosi Bíróság kimondta: önmagában a tervezett otthonszülés nem minősül olyan foglalkozási szabályszegésnek, amely más, konkrét szabályszegő magatartás nélkül megvalósítaná a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetést.
Gondatlan veszélyeztetés volt a vád
A bíró úgy fogalmazott, hogy nem azzal volt a gond, hogy milyen fogást alkalmazott Geréb, hanem, hogy rosszul alkalmazta azt, és ezzel "kitörte a gyerek nyakát." A bíró három szakmai hibát emelt ki, amelyek miatt a bűnösséget megállapította: a gátmetszés elmaradása, oxytocin helytelen alkalmazása, és a helytelenül alkalmazott fogás.
Geréb ellen az emúlt években többször emeltek már vádat gondatlan veszélyeztetés miatt, 2007-ben pedig 3 évre eltiltották szülész-nőgyógyász hivatása gyakorlásától is.
A mostani büntetőper 2 éve kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az esethez - amelyben egy ikerpár egyik tagja meghalt - később még 2 újabb ügyet egyesítettek. Miután időközben felmerült, hogy az egyik eset a vádtól eltérően súlyosabban, gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősülhet, a pert áttették a Fővárosi Bíróságra, ahol 2010 nyarán indult újra.
A Fővárosi Bíróságon folyó büntetőper még azelőtt elkezdődött, hogy Geréb egy 2010 év végén történt ügy miatt előzetes letartóztatásba, majd onnan házi őrizetbe került. A büntetőpernek Gerében kívül további négy vádlottja van, és összesen négy ügy szerepel a vádiratban. A négy ügyből háromban volt szerepe Gerébnek.
A legsúlyosabb tárgyalt eset 2007 szeptemberében történt az Alma utcai Születésházban. A kisbaba válla elakadt a szülőcsatornában, Geréb hiába próbálta műfogással világra segíteni a gyereket, nem járt sikerrel, és a kihívott mentőorvos sem tudott segíteni.
Ezután bevitték a vajúdó édesanyát a Szent János Kórházba, ahol gátmetszéssel kiszabadították a gyereket a szülőcsatornából, de újraéleszteni már hiába próbálták. A kisbaba belehalt az oxigénhiányos állapotba.
Az ikerpár egyik tagja meghalt
2003 karácsonyán történt otthonszülés miatt vádolják maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel a bábát és társait.
A szülés egy Geréb által kölcsönkért lakásban folyt, ahol az első baba rendben meg is született, ikertestvére azonban nem lélegzett, amikor világra jött. Hiába kísérleteztek az újraélesztésével, ez csak a kiérkező mentőknek sikerült. A baba agykárosodást szenvedett, és fél évvel később, 2004 nyarán meghalt.
A harmadik eset, amely miatt Gerébet a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetével vádolják, 2007 októberében történt az Almai utcai Születésházban. A szülést nem Geréb, hanem egy másik vádlott vezette, de ő is jelen volt. Ebben az ügyben nem a baba, hanem az édesanya forgott veszélyben: kivérzett állapotban vitték kórházba.
A vádban szereplő negyedik ügy hasonló ehhez: 2006 őszén egy otthon szülésnél szintén kivérzett, életveszélyes állapotba került az édesanya. Ennél a szülésnél nem Geréb volt jelen, hanem a másodrendű vádlott, K. Ágnes, akire – Gerébhez és a negyedrendű vádlotthoz hasonlóan – halmazati büntetésként próbaidőre felfüggesztett fogház-szabadságvesztést indítványozott az ügyész.
Szokatlanul erős bírói ítélet
A bírósági gyakorlatban szokatlan, hogy a bíró szigorúbb ítéletet hoz, mint amit az ügyész indítványoz. Az ügyész ugyanis próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést és foglalkozástól eltiltást indítványozott, amelyet a bíró két év letöltendőre súlyosbított.
"A gyakorlatom során ilyesmivel még nem találkoztam - mondta erről a Kriminológiai intézet bűnözéskutatási osztályának helyettes vezetője. - Meglehetősen ritka, hogy a bíró szigorúbb ítéletet hoz, mint amit az ügyész indítványoz." Dr. Nagy László Tibor azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bíró nincs kötve az ügyészi indítványhoz, szabadon mérlegelhet, dönthet a törvényi kereteken belül, és akár az indítványtól eltérő büntetési típust is kiszabhat.
"Tudok olyan esetről,amikor az ügyész indítványozta, hogy szüntessék meg a vádlott előzetes letartóztatását. Ez sem kizárt, de az ilyesmik ritkák" - tette hozzá.
A többiekre pénzbüntetést kértek
Foglalkozásától eltiltaná, de csak felfüggesztett szabadságvesztést kért Geréb Ágnesre az ügyész vádbeszédében. A büntetőper egy további vádlottra szintén felfüggesztett börtön, három másikra pedig pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Kiss Veronika ügyész Geréb esetében súlyosító körülményként értékelte, hogy a bába több eset miatt áll a bíróság előtt, valamint azt, hogy büntetőeljárás hatálya alatt volt az egyik esetnél, egy másiknál pedig foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állt. (2007-ben három évre eltiltották szülész-nőgyógyász hivatása gyakorlásától.) Enyhítő körülménynek számít az ügyész szerint Geréb és a többi vádlott esetében is, hogy hosszú idő telt az ügyek óta, és mindannyian több kiskorú gyermeket nevelnek.
Kegyelem
Geréb Ágnes és vádlott társai eljárási kegyelmet kértek március 17-én, az utolsó előtti tárgyalási napon. Cserni János bíró akkor azt mondta, csak akkor hirdet ítéletet a perben március 24-én, ha addig a köztársasági elnök nem ad kegyelmet Geréb Ágnesnek és társainak.
Schmitt Pál államfő eddig nem döntött Geréb Ágnes kegyelmi kérvényéről.
Az Alkotmány értelmében egyéni kegyelmet csak a köztársasági elnök adhat, ehhez azonban először a közigazgatási és igazságügyi miniszternek előterjesztést kell tennie. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi és rendészeti miniszter utólagosan ellenjegyzi.
Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet előterjeszteni, ennek elbírálása a korábbi kérelem elutasításától függetlenül történik.
Az előző köztársasági elnök, Sólyom László hivatali ideje alatt több mint száz embernek adott kegyelmet.
A Születésház egyesület szerint kettős mércét alkalmaztak
"A bábák sajnálattal fogadták, hogy az ítélet kettős mércét alkalmaz: a bíróság eltérően ítéli meg a kórházi és az intézeten kívüli szülést. - írja az otthonszülés elfogadásáért küzdő egyesület közleménye. - Habár az eljárás során nemzetközi szaktekintélyek sora, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt igazgatója azt igazolták: a magyar bábák nem hibáztak, a bíróság mégis a hazai szülész-nőgyógyászat által diktált rendszer fenntartásában érdekelt szakértőkre hagyatkozott."
A szervezet úgy érvel: "A bíróságnak nem sikerült megértenie, hogy az otthonszülés lényege nem a szülés helyszíne, hanem annak a felesleges beavatkozásokat lehetőleg kerülő módja. Ezért utóbbira lehetetlen az előbbi szabályait alkalmazni. Civilizált országokban a bábák nem bíróság, hanem szakmai szervezetek előtt felelnek munkájukról, és nem kizárólag kórházi szülésekben jártas szakértők törnek felettük pálcát, hanem az otthonszülést ismerő szakemberek."
"A bábák döbbenettel fogadták, hogy bár a kormányzat időközben megalkotta az intézeten kívüli szülés szabályrendszerét, a vádhatóság egész egyszerűen nem vett tudomást erről, és továbbra is fenntartotta kőkorszaki álláspontját. A bíróság mai döntésével továbbra is fenntartja az otthonszülés kriminalizációját. "