Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Hoffmann és Pálinkás is 16 éves korig akar tankötelezettséget

2011.03.24. 17:07

"Személyes véleményem, hogy 16 év alá nem szabad levinni a tankötelezettséget" - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a PISA 2009 címmel tartott csütörtöki budapesti konferencián.

"Fontos érv mellette, hogy az államnak a gyerekek védelméről is gondoskodnia kell", és 16 év a gyerekkor határa - tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a 16 éves tankötelezettség "nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban.

Pálinkás József, az MTA elnöke is elmondta, hogy határozottan a 16 évet javasolja korhatárnak. A kormány tervezett strukturális reformjait tartalmazó, március 1-jén bemutatott Széll Kálmán Tervben az olvasható: fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak, hogy választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja le.

Rengeteg óvodai férőhely kellene

Hoffmann Rózsa a közoktatás reformjáról szólva elmondta, azt szeretnék, hogy 3 éves kortól legyen kötelező bekapcsolódni az oktatási-nevelési rendszerbe. Hangsúlyozta, hogy a kötelezettséget kellő rugalmassággal kívánják értelmezni. Arról, hogy ez a rendszer mikortól vezethető be, most folynak a számítások, mivel a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhely szükséges.

A kistelepülési általános iskolákkal kapcsolatban is azt hangsúlyozta, hogy kerülni akarják a kényszert. Ahol igénylik, és a körülményeket meg tudják teremteni, ott működjön alsó tagozat. A felső tagozat esetében "szükség van arra, hogy az osztálylétszámokat racionalizáljuk. Számítani kell olyanfajta összevonásokra, ahol a racionalitás és minőség összhangba hozható a gyerekek érdekeivel" - tette hozzá.

Pokorni Zoltán a pedagógusok életpályamodelljéről elmondta: "2-4 éven belül nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy a meglévő 170 ezer pedagógus számára érzékelhető bérnövekedést tudjunk finanszírozni". Szerinte vagy átalakítják a bérstruktúrát és a pályakezdőkre fókuszálnak, előnyben részesítik a tanítókat, mint Dél-Koreában, Szingapúrban, vagy "kevesebb, de jobban kiválasztott pedagógus a záloga az oktatásnak". "Szabad-e 170 ezer pedagógussal kalkulálni, vagy tisztességes alkut, megállapodást (kell) kínálni, hogy ennyi embert ez az ország nem tud fenntartani? Szerintem ez utóbbi a tisztességesebb megoldás, semmint várni, hogy lesz pénz, mert az elmúlt 20 évben sem volt" - jelentette ki.

Nem lehet mindent egyszerre

Pokorni Zoltánnal, egyetértve Pálinkás Józseffel, azt mondta, hogy "egyszerre kellene az egész országot megmozdítanunk. Annyi pénz ma Magyarországon nincs, hogy az egészségügy, az oktatás, a tudományos élet, a szociális ellátás, az időskori ellátás kérdéseit egyik napról a másikra megoldjuk."

A "PISA 2009" konferencia címét arról a nemzetközi felmérésről kapta, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban háromévente végeznek, a 15 éves iskolások természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit mérik. Az országok rangsorában Magyarország a középmezőnybe tartozik, 2009-ben a diákok szövegértésében értek el javulást.