Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Így módosítják az új alkotmányt

2011.03.28. 16:08
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A jobbikos Ferenczi Gábor interpellációjára már nem jutott idő, áttértek az azonnali kérdések órájára. Ezzel befejezzük közvetítésünket. Hétfőn még megkezdik a jogalkotási törvény technikai módosításának általános vitáját, az alkotmány részletes vitája április 1-én, pénteken kezdődik meg, és ez nem tréfa.

  • Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár szerint a közmorált rombolja az illegális fakitermelés, ezért is szigorították a szabálysértési törvényt, mely alapján elzárással sújthatják a kisértékű falopások elkövetőit.

    A konkrét ügyben elmondta, hogy a nyírmihálydi melletti 33 hektáros erdő 90 százalékát valóban illegálisan vágták ki, eljárást is indítottak, és az illegálisan kitermelt fa értékének harmada megtérült. Emellett megkezdték a faanyag-eredetigazolási rendszer kidolgozását, melynek értelmében csak olyan fával lehetne kereskedni, amelynek eredetét igazolni tudja a kereskedő.

    Felállítják továbbá az erdővédelmi szolgálatot is. A kormány elszánt, közölte. Kiss nem fogadta el a választ, a parlament igen.

    34
  • A jobbikos Kiss Sándor interpellációjában azt vélelmezi, hogy az erdészeti hatóság, még ha akaratán kívül is, de biztosítja "a fatolvajoknak a lopnivalót" Nyírmihálydiban. Felszólalása elején földrajzilag definiálta Nyírmihálydit, majd hibának nevezte, hogy "elsősorban cigány lakosságú" települések közelébe fát ültettek. Pedig, mint felszólalásából kiderült, az igazi problémája az, hogy a fafeldolgozók csak akkor vághatnák ki a fát, ha vállalnák az erdő újratelepítését, az erdőterületet nem alakíthatják át szántóvá.

    33
  • A kormány nevében Czomba Sándor gazdasági államtitkár válaszolt. Szerinte idén több pénz jut közmunkára mint tavaly, mert akkor csak 52 milliárdot terveztek költeni rá. Végül mégis 90 milliárdot fordítottak rá. Ráadásul szerinte az összességében 150 milliárdot felemésztő közmunkaprogramok összesen ezer ember elhelyezkedését jelentették a tényleges munkapiacon.

    Czomba szerint amúgy most is csak öt százalékot kell hozzátennie az önkormányzatoknak a közmunkások fizetéséhez, és jelenleg is legalább húszezren dolgoznak napi nyolc órában közmunkában, összesen pedig hatvanezren kapnak munkalehetőséget közmunkaprogramokban. A cél, hogy segély helyett munkalehetőséget adjanak az embereknek. Gúr nem fogadta el a választ, a parlament igen.

    32
  • A szocialisták állandó interpellálója egyik állandó témájában kérdez, az érdekli, hogy miért nem szán több pénzt közfoglalkoztatásra a kormány. Mint mondta, a tervezett 86 milliárd forint helyett a kormány végül csak 64 milliárd forintot szán idén közmunkára. Míg régebben az önkormányzatoknak csak öt százalékot kellett hozzátenni a közmunkások béréhez, most már majdhogynem jobban megéri segélyezni az embereket, mint foglalkoztatni őket, mondta. A kormány szerinte nem az emberekért, hanem az emberek ellen dolgozik.

    31
  • A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. Szerinte a korkedvezményes nyugdíjt csak 2011-től kell a munkáltatóknak megfizetniük. Ezután arról beszélt, hogy a biztonságos munkakörülmények megteremtése a munkáltató feladata, az egészségügyi kockázatok kivédése is, a munkavállaló egészségi kockázata pedig nem váltható meg pénzen.

    Cséfalvay szerint a rendszer velejéig romlott, mert nem ösztönzi a biztonságos, egészségre nem veszélyes munkakörülmények megteremtését. Európával példálózott, ahol cél, hogy eltöröljék a korkedvezményt. Idézte a Széll Kálmán-programot, amiben korkedvezmény helyett életpályamodellt nyújtanának a veszélyeztetett munkavállalóknak.

    Varga nem fogadta el a választ, a parlament igen.

  • A szocialista Varga Zoltán úgy véli, a kormány a korkedvezményes nyugdíj eltörlésével akarja visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Felszólalása elején az új adórendszert bírálta, ami szerinte egyrészt igazságtalan, másrészt lyukat ütött a költségvetésen, amit válságadókkal és a magánnyugdíjpénztári einstanddal próbáltak betömni.

    De ez is kevés volt, úgyhogy most megvonnák a korkedvezményes nyugdíjt azoktól, akiknél ezt a megterhelő, az egészségüket veszélyeztető munka indokolja - például a bányászoknál, vagy az üvegiparban dolgozóknál. Varga szerint amúgy a korkedvezményes nyugdíj költségei a munkáltatókat terhelik, nem pedig a nyugdíjpénztárakat.

  • A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Mint mondta, klímabarát építési programot nem állami forrásból, hanem a széndioxid-kvóták értékesítéséből finanszírozzák, ez viszont nem tervezhető. Amúgy pedig erről is a szocialisták tehetnek, mert hagyták, hogy a panelprogramra beadott és befogadott pályázatok végösszege 14 milliárd forinttal meghaladja az erre meghatározott keretet. A megoldást most az Orbán-kormánynak kell megtalálnia.

    Most egy átlátható és kiszámítható pályázati rendszert dolgoznak ki. "Attraktív beruházási koncepciókról" is beszélt. Tervezik a kormányzati épületek és a Parlament energiaracionalizálását is. Vágó Gábor nem fogadta el a választ, a parlament igen.

    Fotók: Huszti István
    Fotók: Huszti István
  • Az elempés Vágó Gábort az érdekli, hogy miért nem indították el a Széchenyi-tervben is szereplő energetikai épületfelújítási programot. Vágó Matolcsy-idézettel kezdett, a nemzetgazdasági miniszter tavaly április 7-én, még a választás előtt ígért ötszázmilliárd forintos épületfelújítási programot.

    Ehhez képest a Széchenyi-tervben már csak nyolcmilliárd forint szerepel erre a célra, amiből idén legfeljebb kétmilliárd forintot szánnak elkölteni. Pedig Vágó szerint az energetikai felújítás jó befektetés, azonnal megtérül a megspórolt energiában, ráadásul munkát teremt az építőiparban. Az energetikai felújítás a gázárkompenzációnál is jobb megoldás, mert tényleges megtakarítást jelent, nem csak a rossz fogyasztási szerkezetet rögzíti állami támogatással.

    Mikor lesz pénz az otthonok felújítására? Mikor kezdik el a parlament felújítását? - kérdezte.

    29
  • A kormány nevében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszolt. A problémák gyökere szerinte a szocialisták nyolc éves kormányzásában van. A kormány szerinte másfélszeresére növelte a sport támogatását, egyben adókedvezményt biztosított a sportot támogató vállalatoknak - hogy ez működhet-e, az brüsszeli döntés tárgya.

    Szócska ezután tért rá a Sportkórház ügyére, amely szerinte sem alkalmas jelenleg magasszintű sportszakmai munkára. "Az alapoktól kell újjáépítenünk" - jelentette ki. Szerinte tízmilliárd forintnál is többet kellene költeni a kórház felújítására. De nemcsak a kórházat, hanem a teljes sportegészségügyi ellátást modernizálni kell.

    Gondoskodni kell a sportegészségügyi felsőfokú képzésről, valamint a sportegészségügy pénzügyi helyzetéről is. Rendezni kell a sportegészségügyi hálózat helyzetét is. A kormány dolgozik a megoldásokon, mondta. Szilágyi nem fogadta el a választ, a parlament igen.

    28
  • A jobbikos Szilágyi Györgyöt az érdekli, mit kíván tenni a kormány a Sportkórház ügyében. Mint mondta, a kormány többször is hangoztatta, hogy a sport kiemelt terület, de ez eddig csak a sportirányítás fideszes megszállásában fejeződött ki.

    A sikeres sportteljesítmény feltétele a sportegészségügyi ellátás, mondta. Ehhez képest a Sportkórház "kaotikus, összeomlás közeli helyzetben van, a hatvanágyas sportrehabilitációs osztályon két orvos van". Szilágyi szerint a Sportkórház betegeinek nem sok köze van a sporthoz, idős emberek ortopédiai ellátását végzik, miközben nincs idő a sportolók kezelésére.

    A kórház pedig felújításra szorul, de a felújítás első üteme is áll, befejezéséhez hárommilliárd forint kéne. A vezetés bizonytalansága miatt pedig menekülnek a szakemberek a kórházból, állította.

    27
  • cikkünk a témában:

    Miért nem Martonyi János lövi Líbiát?

    Akit mégis érdekel a téma, az olvassa el az Index idevágó cikkét.

    Úgy kezdődik, hogy: A magyar EU-elnökség megúszta a líbiai válság kezelését, mert a külpolitikát és a katonai ügyeket a lisszaboni szerződés kivette az elnöklő országok kezéből. Fontos szerepe van ugyanakkor a tripoli magyar nagykövetség két munkatársának: míg szinte az összes EU-ország kimenekítette diplomatáit Líbiából, a két magyar képviseli az EU-t a háborús övezetben.

  • A Fidesz képviselőjét az érdekli, hogy mi a magyar diplomácia dolga a líbiai válság kezelésében.

    25
  • A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán szerint néhány alapelvben meg kéne egyezni, ilyen például az, hogy aki hitelt vesz fel, az fizesse is vissza. Amennyiben a bankok nem jutnak hozzá a hitelek fedezetéhez, akkor annak költségeit az ügyfeleken fogja behajtani. Ösztönözni kell a polgárokat arra, hogy fizessék a törlesztőrészleteket.

    A kérdés az, hogy az állam kinek a kockázatát és milyen mértékben vállalja át. A kormány most úgy döntött, hogy azokért vállal felelősséget, akik lakásra vették fel a hitelt, azokért nem, akik fogyasztásra, vagy vállalkozásuk finanszírozására vették fel a hitelt. "A vállalkozás kockázatvállalás is, a nyereség egyéni nyereség, így a veszteség is az" - mondta. Szerinte a hitelfelvevők maguk tettek különbséget maguk között, ezért az államnak is különbséget kell tenni. Az államnak pedig nem feladata, hogy átvállalja a vállalkozások kockázatát. Feladata viszont a vállalkozások feltételeinek könnyítése. Simon nem fogadta el a választ, a parlament igen.

  • A napirend eldöntése után az interpellációk következnek, elsőként a szocialista Simon Gábor szólalt fel. Arról beszélt, hogy korábban a kilakoltatási tilalom valamennyi adósra vonatkozott, a meghosszabítása után viszont a moratórium már csak a lakáshitelesekre vonatkozik, azaz más, hiteltartozással küzdőknek, például a szabadfelhasználású hitelekkel tartozóknak már nem biztosít védelmet.

    Simon szerint a kormány indokolatlanul tesz különbséget az eladósodottak között. Kizárták például azokat, akik kedvezőbb kamatozású devizahitelre váltották forinthitelüket, vagy akik ingatlanukat áldozták be fedezetül szabad felhasználású hitelük felvételéhez. "Milyen meglepetéseket tartogat még a kormány?" - kérdezte.

    24
  • A parlament határozatában részletes vitára bocsájtotta a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetét. A részletes vitára 15 órát adtak maguknak a képviselők. Szili Katalin alkotmányjavaslatának részletes vitára bocsátását viszont elutasították.

  • A kormány nevében Soltész Miklós nemzetierőforrás-államtitkár válaszolt. Azt, hogy ezeket a javaslatokat az elmúlt nyolc évben a szocialistáknak kellett volna megvalósítania. "Önök olyan szociálpolitikát és olyan gazdaságpolitikát folytattak, ami miatt az eladósodottság ötvenvalahány százalékról felment 83 százalékra. Ezeket a számokat tessék leírni, és a jövőben ennek tekintetében kritizálni a kormányt" - mondta, majd arról beszélt, mekkora teher az adóságtörlesztés. Szerinte a szocialistáknak minden nap bocsánatot kéne kérniük.

    23
  • A napirend előtti felszólalásokat Mesterházy Attila zárja, aki szociális válságot vél felfedezni az országban. Reméli, hogy ez a ciklus végére nem így lesz, de addig is, a szocialisták ezzel a kérdéssel foglalkoztak kazincbarcikai részországgyűlésükön. Itt fogalmaztak többen úgy, hogy az ország keleti felében szociális vészhelyzet van.

    Szerinte a kormány "láthatóan lemond a szegényekről", ezt vetítik előre a tervezett intézkedések is, amelyek szerinte a leginkább rászorulókat "sarcolják".

    Ezért határozati javaslatot nyújtottak be, amiben a szakképzés fejlesztését, a foglalkoztatás elősegítését, a lakhatás megteremtését, a gyermekes családok támogatását, a szociális biztonság megerősítését, illetve az önkormányzati rendszer működőképességének megörzését követelik.

    Konkrét javaslataik is vannak, például az adójóváírás és a kétkulcsos adó visszaállítását, a közfoglalkoztatás korábbi rendszerének visszaállítását, a tankötelezettség 18 éves határának fenntartását, valamint a szociális szövetkezetek támogatását emelte ki. Javasolta továbbá az óvodai rendszer fejlesztését, illetve a méltányossági nyugdíjemelés rendszerének megtartását. Az utcára kerüléssel fenyegetett családok támogatását is a kormánytól remélik.

    22
  • A kormány nevében Réthelyi Miklós válaszolt Pálffy felszólalására. Véleménye szerint Európa közvéleményét megmozgatta a zsidó-keresztény identitás kérdése. Véleménye szerint Európa kulturális identitásként határozható meg, hiszen a görög-római, illetve a zsidó-keresztény kultúrkörön kívül nincs közös európai érték. Közös érték például a templom és a kereszt, mondta, tehát a strasbourgi ítélet "magától értetődő", egyben "megerősíti azt az álláspontunkat, hogy a kereszt általános jelkép".

    21
  • A kereszténydemokrata Pálffy István "a magyar állam győzelméről", Európából kapott példátlan elismerésről beszélt napirend előtti felszólalásában. Erre abból következtetett, hogy az Európai Bíróság Olaszország számára kedvező döntést hozott a feszület-vitában, Magyarország pedig tavaly pertársaságban csatlakozott Olaszországhoz.

    A per tárgya az volt, hogy Olaszországban feszületeket helyeztek el az osztálytermekben, amit egy olasz anya kifogásolt. Pálffy szerint ez a "kereszt és a kereszténység" elleni támadássá fokozódott, amihez a magyarországi balliberálisok is csatlakoztak. Megtudtuk tőle, hogy "a korrupciós bűnök elkövetésekor sem a lelkiismeretük szólalt meg" a szocialistáknak.

    20
  • A kormány nevében Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár köszönte a kedves szavakat, amivel Volner az első Orbán-kormány teljesítményét dicsérte. "Akkor négy év szocialista kormányzás után voltunk, most nyolc év szocialista kormányzás után vagyunk, ami azt jelenti, hogy sokkal rosszabb helyzetben vettük át az országot" - közölte.

    Szerinte ezért most elsősorban a gazdaság konszolidációja volt fontos. Értékelése szerint "valahol most fordulunk át a stabilitásból a növekedés irányába". Ő is megismételte, hogy nem szabad összekeverni a gazdaságpolitikát a szociálpolitikával. Az adórendszer pedig munkára ösztönöz, és növeli a versenyképességet.

    19
  • A jobbikos Volner János azon mereng, miért nem tudja megismételni a mostani Orbán-kormány az előző Orbán-kormány sikereit. Felszólalását mégis a szocialisták bírálatával kezdte, de hamar rátért, hogy csalódást okozott nekik a második Orbán-kormány teljesítménye. Felszólalásában az első Széchenyi-tervet sikeresnek minősítette. Most viszont "szociálisan érzéketlen, a gazdagoknak kedvező" politikát folytat a kormány, figyelmen kívül hagyva az országot a hátán hordó középosztály érdekeit. Kimaradt például a második Széchenyi-tervből az otthonteremtési program. Volner nem érti, miért szakított a kormány a korábbi, sikeres gyakorlatával.

    18
  • A kormány nevében Tállai András önkormányzati államtitkár válaszolt. Szerinte a kormány nem kívánja csorbítani az önkormányzatiságot. Szilágyi elemzésével ugyanakkor egyetért, bár a helyhatóságok nehéz helyzetéről szerinte az elmúlt nyolc év szocialista politikája tehet, mert elterjesztették az eladósodást megengedő szemléletet. Szerinte ezt bizonyítja, hogy 2002-ben még nem volt adóssága az önkormányzatoknak, most pedig már 1100 milliárdot is meghaladja az adósság. "Az önkormányzati rendszer jelenleg nem tud működni" - jelentette ki.

    A még működő önkormányzatok is azon dolgoznak, hogy egyáltalán biztosítsák likviditásukat. A feladat ezért az önkormányzati rendszer átalakítása, ennek része, hogy meghatározzák, mely feladatokat lásson el az állam és mit az önkormányzat. Az iskolák és a kórházak fenntartása tartozhat ehhez a kérdéshez. Államigazgatási feladatokat is elvonhatnak az önkormányzatoktól. "Az önkormányzatok teljes finanszírozási rendszerét is át kell alakítani, fenntarthatóbb, átláthatóbb, célokhoz kötött finanszírozásra van szükség. De a legfontosabb, hogy az önkormányzatok hiány és adósság nélkül tudják folytatni működésüket."

  • Az elempés Szilágyi Péter az önkormányzatok jövőjéről szólva közölte, hogy jelenleg 12 önkormányzat ellen folyik csődeljárás, de több száz van nehéz helyzetben, mert egyre fogyatkoznak forrásaik. Ezért az önkormányzatok tömegével ajánlják fel a szolgáltatások átvételét a kormánynak, megalapozva ezzel az önkormányzatiság felszámolását.

    Ezt célozza szerinte a hitelfelvételek központosítása is, igaz, hozzátette, hogy ő maga sem ért egyet a díszkutakra felvett hitelekkel. Szerinte a finanszírozás ellenőrzését helyben kéne megteremteni. Az iparűzési- és a gépjárműadó elvételét ugyanakkor katasztrofális döntésnek minősítette, és felszólította a fideszes polgármestereket, hogy akadályozzák meg ezt a tervet.

    Ezután az Index cikkét idézte, amiben beszámoltunk a szentendrei önkormányzatban tapasztalható Fidesz-Jobbik összjátékról, amit ő a nemzeti együttmutyizás rendszerének minősített, ami után szerinte "a szélsőjobboldali párt sem tetszeleghet a korrupcióellenesség képében".

    Ezután Megyes Tamás volt esztergomi polgármester munkásságáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor még csak nem is válaszolt felvetésükre, amiben az Esztergomban történtek kivizsgálását követelték.

    17
  • A miniszterelnöki viszontválasz után a fideszes Román István Bessenyei György halálának 200. évfordulójára emlékezett.

    16
  • Orbán szerint a népszavazás azért nem lenne jó megoldás, mert akkor részletek nélkül kéne szavazni egy hatvanoldalas dokumentumról, ellenben a konzultáció során lényegi kérdésekre válaszolhattak. Összességében úgy értelmezte az LMP szerepét, hogy nem vethetik a Fidesz szemére a párbeszéd hiányát, hiszen az LMP nem vesz részt az alkotmányról szóló parlamenti vitában.

    A nemzeti konzultáció lesajnálása pedig a választók lenézése. "Végezetül még egy dolog. Ritkán látjuk egymást, úgyhogy hadd mondjam el most. Élvezem a vitákat a fékek és ellensúlyok rendszeréről, de feltűnt, hogy önök mindig a hatalom kérdését helyezik középpontba" - mondta. Szerinte ez kommunista maradvány, hiszen nem a hatalom, hanem az emberek jó élete a kérdés. "Ez a kommunista gondolkozási maradvány okozza, hogy önök kielégítetlenek az alkotmánnyal" - mondta. Szerinte az alkotmánynak arról kell szólni, hogy mi az élet sajátos magyar minősége. A politikai hatalom kérdéseit el fogják rendezni, az alkotmány viszont a magyar élet jövőjéről szól.

  • Orbánnak Schiffer hozzászólása alapján az az érzése támadt, mintha két országban élnének. Szerinte a második forduló előtt már tisztázták, hogy ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, akkor alkotmányozni fog.

    "Megpróbálom lezárni azt a kérdést is, hogy szegényellenes politika folyik-e Magyarországon. Nézze meg mi történt az elmúlt négy évben, és nézze meg, mi történt az elmúlt tíz hónapban. Ha megnézi, rájön, hogy szegénypárti gazdaságpolitika folyik az országban" - mondta.

    Ugyanakkor kifejtette, hogy az adórendszert nem szabad összekeverni a szociálpolitikával, az adórendszer a versenyképesség fokozására szolgál, ha odakeverik a szociálpolitikát, akkor bonyolult, követhetetlen, és végső soron a szegényeket nem támogató adórendszer jön létre.

    Az LMP útja gazdasági összeomláshoz vezetne, a Fideszé gazdasági felemelkedéshez, amely a szegényeket is segíti. 2014-ben pedig nemhogy kevesebb, hanem több pénz lesz az emberek zsebében, "ezt a kérdést le is zárhatjuk, erre mérget is vehet, ha úgy tetszik. Nem tudom, ez garancia-e az ön szemében, mondhatnám úgy is, hogy mérget is vehetünk" - viccelődött.

    Fotó: Huszti István
    Fotó: Huszti István
  • A határon túliak szavazati jogát az új választójogi törvény rendezheti, amire amúgy is szükség lesz, hiszen kétszáz fősre csökkentik a parlament létszámát. Hogy milyen eredménye lesz a vitának, azt előre jelezheti, hogy Orbán szerint nagy az egyetértés a határon túliak iránt vállalt felelősség kérdésében.

    A miniszterelnök szerint abban pedig semmi vicces nincs, hogy az alkotmány húsvétkor, az újjászületés ünnepén születik. "Azt javaslom, hogy nevezzük húsvéti alkotmánynak, még ha ez nem is alkotmány, hanem alaptörvény" - mondta. Hogy alaptörvénynek nevezik, az szerinte azért fontos, mert így helyezik vissza hatályába a történeti alkotmányt.

  • "A választások után fogadtam egy MSZP-s delegációt, akik arra kértek, hogy továbbra is lássuk el Horn Gyulát. Én ezt megtettem, ehhez a vitához mást nem is kívánok hozzáfűzni" - kezdte viszontválaszát Mesterházy Attila felszólalására reagálva Orbán Viktor.

    Balczó felvetésére reagálva visszautasította, hogy kaotikus lett volna a nemzeti konzultáció folyamata. "Kicsit bántónak és lekicsinylőnek érzem megjegyzéseit, de nézzük meg ezeket" - monda. Szerinte kétféle vita van: a rossz vita, hogy meg kell-e hallgatni az embereket; és a jó vita, hogy hogyan kéne meghallgatni az embereket. A határon túli magyarok szavazati jogáról szóló vitát például a parlamentben akarják lefolytatni, ezért nem lett kérdés a konzultáción, mondta.

  • Lázár János szerint azért kiabáltak közbe Schiffer felszólalásánál, mert hazugságokat beszélt, ezért nehezen türtőztették magukat. "Nem olyan lakossági fórumokon kell ott lenni, amin három ember vesz részt" - üzente Schiffernek, akit felszólított, hogy inkább térjen vissza az alkotmányozáshoz.

    Mesterházy Attila hozzászólására reagálva pedig azt mondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága abszolút és korlátozhatatlan alapérték, Wittner Mária pedig csak véleményt nyilvánított.

    A konzultációról szólva azt mondta, hogy akik véleményt nyilvánítottak, egyértelműen állást foglaltak a feltett kérdésekben. Schiffer felvetésére, a szociális jogok alkotmányba foglalására reagálva pedig azt mondta, fontos lenne, hogy az alkotmány azokra is gondoljon, akik munkájukkal eltartják az országot. Szeretnék továbbá, hogy az önvédelemhez és a tulajdon védelméhez való jog is bekerüljön az alkotmányba. "Megélhetési bűnözés nem létezhet ebben az országban" - jelentette ki ennek kapcsán.

    09