Az Országgyűlés csak a koalíciós alkotmányjavaslatot tárgyalja részletesen, Szili Katalin tervezete nem kerül részletes vitára. A vita pénteken kezdődik, 15 órás keretet biztosítottak rá maguknak a képviselők.
Napirend előtt Orbán Viktor hosszan beszélt az alkotmányozás jelentőségéről. A kérdőíves konzultációt népi kezdeményezésnek nevezte. A népi kezdeményezés az alkotmányjogban azonban nem központilag kiküldött kérdőívek kitöltését, hanem – a népszavazás mellett – azt jelenti, amikor a polgárok maguk kezdeményezik, hogy a képviseleti szerv hozzon vagy módosítson egy jogszabályt.
Orbán viszont a "polgárok földet rengető akaratáról" beszélt, amivel újjászületett a magyarok "köztudata és öntudata". Szerinte az országot 20 éve szűk klikkek diktátumaival kormányozták, most viszont "demokratikus forradalom" történt, a nép elsöprő erővel fejezte ki, hogy megújulást akar.
A képes beszédről a konkrétumokra váltva megismételte a Lázár János frakcióvezető által elmondottakat: bár ő adná, a nép nem támogatja a gyerekek szavazati jogát. Egyértelmű volt viszont a közpénzügyi javaslatok, a nemzeti összetartozás, a természeti értékek és a termőföld védelmének támogatása.
A legnagyobb támogatást (94%) a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kapta, ami értelemszerűen bekerül az alkotmányba. Orbán szerint az alaptörvény kivételesen erős lesz.
Az MSZP és az LMP az alkotmányozásban nem vesz részt, de mivel Orbán napirend előtti felszólalása nem része a törvényalkotásnak, végighallgatták. Így kivételesen hozzá is szólhattak az elhangzottakhoz, de a lehetőséggel csak az LMP élt.
Mesterházy Attila azt a taktikát találta helyénvalónak, ha úgy tesz, mintha egyáltalán nem folyna alkotmányozás. Inkább Wittner Mária kissé civilizálatlan megjegyzéseit kifogásolta, amire viszont Orbán Viktor nem volt hajlandó érdemben reagálni.
Az LMP-s Schiffer András azt kérdezte, mi akadályozza a koalíciót abban, hogy népszavazással erősítsék meg az alkotmányt, ha már az a párt programjában nem szerepelt. A kormányfő szerint a két forduló között tisztázták, hogy a kétharmad az alkotmányozáshoz kell.
Azért nem tartja jó megoldásnak a megerősítő népszavazást, mert – szemben a a konzultációs kérdőívvel, ami konkrét kérdésekről szólt – a hatvanoldalas dokumentumról csak egyben, a részletekre való tekintet nélkül lehetne szavazni. Orbán a nemzeti konzultáció lenézését a választók lenézésének tartja, ezt a kijelentését azonban kicsit beárnyékolja, hogy a konzultációra feltett kérdések többsége értelmezhetetlen volt, és hogy ezek szerint a választókat alkalmatlannak tartja arra, hogy eldöntsék, megfelel-e nekik az új alaptörvény vagy sem.