Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Szűk marad az Alkotmánybíróság hatásköre

2011.03.28. 13:22 Módosítva: 2011.03.28. 13:50
A Fidesz frakcióvezetője bejelentette az új alkotmányról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. A javaslatok többsége szimbolikus jellegű, de van néhány, a közjogi intézményrendszert érintő is.

Összesen "negyvenegynéhány" módosító indítványt nyújt be a Fidesz és a KDNP holnap az alkotmányjavaslathoz, ezek közül legalább négy alapul a választóknak kiküldött kérdőíveken – jelentette be sajtótájékoztatóján Lázár János frakcióvezető.

Az új alkotmány mégsem rendelkezik a gyerekek szavazójogáról, viszont bekerül a hatályos büntető törvénykönyvben már szereplő tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetősége. Ezek a változások a nemzeti konzultációs kérdőívekre adott válaszokon alapulnak.

A parlamenti vizsgálóbizottságok előtti megjelenés kötelező lesz – mondta Lázár. Mivel ezt a jelenlegi alkotmány is tartalmazza, a változás valószínűleg a mulasztás esetére előírt szankció megjelenésére vonatkozik, erről ugyanis eddig az alaptörvény nem redelkezett.

Az alaptörvény rendelkezni fog a Kárpát-medencében őshonos fajok védelméről, az Alapvetések című részbe pedig bekerül a forint, mint hivatalos fizetőeszköz. Így sikerült az euró bevezetését kétharmados többséghez kötni.

Gerő András történész javaslatára az alaptörvénybe definiálni fogják a nemzeti lobogó színeinek jelentését (piros: erő, fehér: hűség, zöld: remény).

Fontos közjogi változás, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének javaslatára az ombudsmanok a törvények elfogadása után normakontrollt kérhetnek majd az Ab-től. A testület létszáma 11-ről 15-re nő, amit Lázár a bíróságoktól érkező alkotmányossági panaszok plusz munkaterhével indokolt.

Ez azonban csak részben érthető, hiszen egyidejűleg megszűnik az Ab számára legnagyobb terhet jelentő actio popularis, azaz hogy bárki kérhetette egy jogszabály alktományosságának vizsgálatát.

Az Ab hatásköre egy módosító indítvány értelmében egészen addig az ősszel az Országgyűlés által leszűkített szinten maradna, amíg az államadósság a GDP 50%-a alá nem csökken. Ez ismét annak a burkolt elismerése, hogy a válságadók nem feltétlenül állnák ki az alkotmányosság próbáját.

Mivel a pontos szöveg még nem ismert, előfordulhat, hogy amennyiben az államadósság az előírt szint környékén stabilizálódik, évenként változik majd az Ab hatásköre.

Az új, 200 fős országgyűlésről nem az alkotmány, hanem külön sarkalatos törvény rendelkezik majd. Önkormányzati választásokat ötévente tartananák.

Az alkotmány továbbra is Kúriának nevezi a Legfelsőbb Bíróságot, a vármegyék azonban Lázár szerint a jobbágyság és a cselédség történelmi tapasztalatai miatt sokakban rossz emlékeket keltenek, ezért az elnevezés törlését javasolja. Hozzátette ugyanakkor, hogy véleményével a frakcióban valószínűleg kisebbségben marad.

A frakcióvezető által bejelentett módosító indítványok között szerepel az önvédelem és a tulajdon jogánal alkotmányos védelme (utóbbi jelenleg is alkotmányos alapjog, de az Ab csak korlátozott törvényi körben vizsgálhatja az érvényesülését). Az Index kérdésére, hogy az önvédelem joga esetleg a fegyvertartás liberalizálását vonja-e majd maga után, Lázár azt válaszolta: "nem szükségszerűen".

Az új alkotmányba zöld-szervezetek javaslata alapján egy passzust vesznek át a Szili Katalin-féle alternatív javaslatból: az egészséges környezethez való jogról szólót.