Az ismert GSM-szolgáltatók mellett az állam is fenntart egy országos lefedettségű mobilhálózatot. A reklámokban sosem szereplő negyediket EDR-nek (egységes digitális rádiórendszer) hívják, és kizárólag a készenléti szervek, hatóságok, valamint bizonyos állami cégek használhatják. A rendszert a Magyar Telekom (MT) projektcége a Pro-M Zrt. működteti. A tíz évre szóló szerződésben az állam 2015-ig évi bruttó 10-11 milliárd forintos díjat garantált, amivel a rendszer kiépítési költségeit, és a 30 ezer feletti felhasználó ingyenes kommunikációját fedezi. Az idei költségvetés a szokásosnak mondható 10,8 milliárd forintot irányozta elő erre a célra, közben azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormánykommunikációba illeszkedő spórolási akcióba kezdett.
Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára az év elején jelentette be, hogy tárcája újratárgyalt „néhány szerződést” az állam informatikai beszállítóival, amivel összesen 15 milliárdos kiadáscsökkentést ért el. Az érintett cégek közül az államtitkár akkor egyedül a Microsoftot említette név szerint, a szoftvercéggel januárban ugyanis még nem ment bele a megállapodások módosításába. A többi, kompromisszumkészebb vállalkozás megúszta, hogy kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentsék be bevételeinek megkurtítását.
A kincstári diszkréciót a piaci befektetők iránti tapintattal indokolta a minisztérium is, amely az Index külön kérésére sem adta ki a cégek listáját. Az NFM sajtóosztályán csupán annyit közöltek, hogy „az állami működés szempontjából fontos közfeladatokat ellátó infrastruktúrák üzemeltetését ellátó cégek között vannak tőzsdén jegyzettek is, így a pénzügyi bejelentéseiket elsősorban nekik kell megtenniük, mert a kormány nem kívánja befolyásolni a tőzsde működését”. A részvényesekkel való együttérzés azonban valójában törvénysértő, mert a közbeszerzési törvény szerint az ajánlatkérő köteles a szerződésmódosításról beszámolót készíteni, és azt a Közbeszerzési Értesítőben az aláírástól számított 15 napon belül közzétenni.
A tőzsdén jegyzett MT azonban azóta sem jelentette be nyilvánosan, hogy leányvállalatának tartania kell magát az eredeti közbeszerzési pályázatban vállalt szolgáltatási mennyiséghez, a megrendelő, az állam azonban elérte, hogy mindezért kevesebb pénzt kelljen fizetni.
A Pro-M vezérigazgatója, Kozma Béla megkeresésünkre szintén elzárkózott attól, hogy pontosítsa az új megállapodásban szereplő összeget.
A Pro-M az anyacéggel történt egyeztetés után végül a MT 2010-es éves jelentését küldte el, azzal, hogy pillanatnyilag az abban szereplő összesített adatok az irányadóak a cég bevételeivel kapcsolatban. A jelentésből megtudható, hogy az MT-nek tavaly 27 milliárd forint válságadót kellett fizetnie, és a társaság részvényeseire jutó nettó eredmény 77,6-ról 64,4 milliárdra 17 százalékkal csökkent, a Pro-M külön azonban nem szerepelt.
Az uniós előírásoknak megfelelően a magyar hatóságoknak is fel kellett hagyniuk az analóg kommunikálással, ezért döntött az előző kormányzat a Tetra-rendszeren alapuló digitális hálózat létrehozása mellett. A legnagyobb felhasználók a rendőrök, a tűzoltók és a mentők lettek. A tavaly decemberben kiadott kormányrendelet tanúsága szerint azonban ennél sokkal szélesebb körben kapcsolná a hálozatra az állami szerveket a kormány.
A rendelet 29 pontban sorolja az EDR lehetséges felhasználóit az AVH-tól a polgári és katonai szakszolgálatokon, az adóhatóságon át a nemzeti médiahatóságig, a 30. pontban pedig azt is kikötöti, hogy a fejlesztési miniszter jóváhagyásával a hálózat szabad kapacitásának felhasználására a közszolgáltatást ellátó vagy kritikus fontosságú infrastruktúrát üzemeltető cégek is jelentkezhetnek.
Ebben a körben azonban már az állami cégeknek is fizetniük kell a szolgáltatásért. Fizetett a tesztüzemért az országos közúthálózat kezelését végző Magyar Közút Nonprofit Zrt. is, amely 2009-ben 200 készülékes pilotprogramban próbálta ki, megfelel-e saját igényeinek az EDR. A teszt jól sikerült, az MK Zrt. mégsem lépett be a hálózatba, ami pedig megkönnyítené, hogy baleseteknél a cég szakemberei megfelelően kommunikáljanak a többi, helyszínre érkező hatóságokkal, hanem óriás GSM-beszerzésbe kezdett.
Horváth József MK Zrt. vezérigazgatói titkárságának vezetője szerint "a nem tesztüzemi használatra ajánlott készülékek árai nem tették reális alternatívává a cég számára az EDR bevezetését". „Ha a meglévő kommunikációs eszközeink ráfordításaival összemérhető nagyságú lenne egy EDR bevezetése, akkor természetesen társaságunk nyitott lenne az EDR-projekt indítására.”
Az MK a napokban választott ajánlatot 4 000 darab (+ legfeljebb 30 százalék) előfizetésre, 3 500 darab (+ legfeljebb 30 százalék) új mobiltelefon-készülékre, és 240 darab (+ legfeljebb 30 százalék) adatátviteli eszközre. A cég a pályázatban szereplő határidők szerint már szerződést is megkötötte valamelyik GSM szolgáltatóval, ezt azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Az Index információi szerint a több százmilliós üzletre kiválasztott szállító éppen az EDR állami szerződésével megkurtított Magyar Telekom lesz.
- Budapest, IV. kerület Erzsébet utca 46.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
- Budapest, VIII. kerület Baross utca
- Alapterület 35 m2 Szobák 1 db Vételár 31,99 M Ft
Rovataink a Facebookon