Akkorát nyert, hogy mindjárt csődbe megy

2011.03.29. 15:11
Van olyan 2009-ben elvégzett munka, amit még nem fizetett ki az állam, viszont az áfát erősen követeli. A kvótapénzből kiírt panelfelújítási pályázatok kifizetése ugyan jogszerűen akadozik, de van olyan vállalkozó, aki tönkremegy attól, hogy dolgozott.

„Nem azért építettem a cégemet évekig, hogy most az állam miatt dobjuk a kukába” – mondta el Klimsa Ronald, a Horizont Therm Kft. nevű százhalombattai cég ügyvezetője. Klimsa cége tíz panelház felújítását nyerte el több településen, egy 2008-as kiírású pályázaton. A munka egy részét 2009 decemberében, másik részét 2010 májusában rendben átadták. A pályázatban elnyert pénz azonban azóta sem érkezett meg. Nincs baj a munkával, minden papír és ellenőrzés rendben van. A cégnek 151 millió forinttal tartozik az állam.

Az állam nem fizet, de követel

„Várom, hogy jönnek és lepecsételik az üzemet” – mondta Klimsa. Mert ugyan a munkáért nem kapta meg a pénzt, de az áfát be kellene fizetnie. Az Apeh (illetve mostani nevén már NAV) inkasszózta a cég számláját. „Az áfa büntetőkamata már most felfalja a hasznunkat, ami ezen az építkezésen lett volna. De a mostani helyzetben úgy tűnik, hogy nemcsak a haszon van veszélyben, hanem az egész cég, az ott dolgozók állásával együtt.”

A NAV nem méltányolja a furcsa helyzetet, azt hogy az állam tartozik, és ezért fizetésképtelen a vállalkozó. Ugyanakkor jogilag Klimsa nem tud fellépni, hogy behajtsa a tartozását. A pályázat ugyanis úgy szólt, hogy az állam akár a 2012-es költségvetés terhére is fizethet, vagyis még több mint másfél évig teljesen jogszerűen húzódhatna a pályázaton elnyert pénz utalása.

Kvótapénzből kellene rendezni

Klimsa cégének beragadt pénze az LFP – 2008 – LA – 2 kódnevű pályázathoz kapcsolódik. A pályázatot az azóta megszűnt Területfejlesztési és Önkormányzati Minisztérium írta ki, panelházak energiatakarékos felújítására. A pénzből fűtésrendszereket lehetett felújítani, ablakokat cserélni és homlokzatot szigetelni.

A pályázatra szánt milliárdok az úgynevezett kvótapénzből származnak. A kvótákat a kiotói klímaegyezmény alapján értékesítette Magyarország. A klímaegyezmény szerint azok az országok, amelyek a korábbiaknál kevesebb üvegházhatású gázt engednek a levegőbe, pénzt kérhetnek olyan államoktól, amelyek saját területükön nem tudják teljesíteni az elvárt csökkentést. Az üzletből befolyó összeget pedig kötelező további klímavédelmi beruházásra költeni.

Magyarország több milliárd forint értékben adott el szén-dioxid-kvótákat iparilag fejlettebb államoknak. Az innen bejött pénz egy részét fordították panelprogramokra, például azt is, amelyben Klimsáék pénze bent ragadt. Az összeg már beérkezett a magyar államkincstárba, másra nem lehet elkölteni, a kormány mégis késlekedik a kifizetésekkel.

Nem hittük volna, hogy ez így elhúzódhat

„Láttuk a szerződésben, hogy a kifizetés elvben 2012-ig is húzódhat, nem hittük volna, hogy tényleg visszatartják évekig, ez nem tűnt életszerűnek. Persze hülye voltam, hogy aláírtam, de az ember örül ha munkát szerez olyan időszakban, amikor haldoklik az építőipar” – mondta Klimsa. Ugyanakkor a pénzt nem is közvetlenül neki kellene utalnia az államnak, hanem a felújított társasházaknak.

A fűtés már olcsóbb

Fazekas Csaba Százhalombattán négy olyan társasház közös képviselője, amit ennek a pályázatnak köszönhetően újítottak fel. „Ezek mind több mint egy éve elkészültek, és három ház esetében már több mint fél éve az utolsó szükséges papírt is leadtuk, a negyediknél voltak gondok a hiánypótlással, de már ott is rendeződött minden. Pénz azóta sincs, igaz, nem is mondták meg, hogy mikor lesz” – mondta Fazekas.

A társasházak úgy pályázhattak, hogy a költségek egyharmadát állja az állam a kvótapénzből, a többit az önkormányzatnak és a lakóknak kellett összeszedniük. Az említett négy ház esetében az önkormányzat egyharmad részt vállalt, azt ki is fizette, ahogy a lakók is belerakták a maguk egyharmadát. „Nagyon hatékony volt a felújítás, van olyan házunk, ahol 45 százalékkal alacsonyabb volt már ezen a télen a fűtési díj mint az előző télen” – mondta Fazekas, akit ennek ellenére is zavar, hogy a vállalkozók nincsenek kifizetve.

Engem hívogatnak

„Ez nekünk is kínos. Egy-egy garanciális javítást érthetően rossz szájízzel végeznek el a vállalkozók. Ráadásul az ő alvállalkozóik is engem hívogatnak, hogy hol van már a pénz, és én semmit sem tudok mondani. És természetesen nagyon sajnálom, hogy egyesek, mint a Ronaldék, teljesen ellehetetlenültek. Mi sem gondoltuk, hogy a kifizetés tényleg elhúzódhat akár 2012-ig, hiába volt a lehetőség benne a szerződésben.”

A kivitelező cégeket a társasházak közbeszerzési pályázatokon választották ki, így győzött a Horizont Therm is.

A pályázók nem tudják, hol kéne kilincselni

Azzal a szervezettel, akinek ténylegesen fizetnie kellene, sem Klimsa sem pedig Fazekas nincs kapcsolatban. A pályázat szakmai részével ugyanis egy ÉMI nevű nonprofit kft foglalkozik. Ez az állami cég felügyelte, ellenőrizte a munkálatokat, de a pénz nem tőlük, hanem valamelyik minisztériumtől kellene hogy jöjjön. Hogy pontosan kitől, azt a pénzt közvetlenül váró Fazekas sem tudja pontosan. „Folyton átnevezik meg átszervezik a minisztériumokat amelyikhez ez a pályázat tartozik, nem tudjuk már követni, tényleg nem tudom fejből, hogy most kinek kellene fizetnie” – mondta Fazekas.

Azt ígérik, hogy az év végéig mindenkit kifizetnek

A pályázat valóban sodródott a különböző minisztériumok között, január elseje óta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál van a felelősség (az önkormányzati minisztériumnál írták ki, aztán a környezetvédelmihez, aztán pedig a nemzetgazdaságihoz kerültek, hogy végül mostani helyükre érkezzenek). A tárcánál azt mondták, hogy az idén év végéig minden befejezett munkát kifizetnek, sőt a kifizetések már el is kezdődtek. (Egy százhalombattai társasház néhány hete például meg is kapta a pénzét, bár azt pont nem Klimsáék cége újította fel.)

Át kellett címkézni

A tárca egyik vezető beosztású munkatársa szerint a Klimsáékat is érintő pályázat kezdettől nehéz ügy volt. Amikor 2008-ban a kormány kiírta, akkor még azt költségvetési forrásból képzelték kifizetni. Már kiírták a pályázatot, amikor a válság miatti spórolás jegyében zárolták az arra szánt pénzt, és még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején úgy döntött a kormány, hogy inkább majd a kvóták eladásából fizessenek a győzteseknek.

Csakhogy hiába adott el kvótákat az állam, arra nem gondoltak, hogy az ezzel kapcsolatos nemzetközi szabályozás kimondja, hogy már korábban meghirdetett beruházásokat nem lehet belőle kifizetni, hiszen a pénz elköltésébe beleszólhat a vevő.

Már a kormányváltás előtt elkezdődött az alkudozás a kvóták megvásárlóival, és mostanra már megszületett a megegyezés, hogy például a Klémásék által elnyert munkát is ki lehet belőle fizetni. Csakhogy ehhez a meglévő pályázatok ellenőrzési feltételeit is újra kell írni, monitoringrendszert beépíteni, ami elhúzódó adminisztrációval jár.

Nem túl etikus

„Jogszerű, de nem túl etikus” – mondta a tárca munkatársa az Indexnek a véleményét a százhalombattai történetről, és a 2012-es fizetési határidőről. Azt mondta, hogy ilyen hosszú kifizetésekre többet nem írnak ki pályázatokat, és általában sem lesznek kiírások, amíg a folyamatban lévő szerződéseket nem fizetik ki.

„Az építőipart akkoriban érte a válság, örültek a lehetőségnek, aláírtak volna szinten bármilyen feltétellel kiírt pályázatot, csakhogy legyen munka. Voltak akik saját kockázatra, már a pályázat befogadásakor, de még a szerződés megkötése előtt elkezdték a munkát. Tudunk olyan vállalkozóról is, aki maga adott hitelt a társasháznak az önrészhez, csakhogy indulhassanak a pályázaton.” Ezek a történetek sem végződtek feltétlenül jól.

Az állami megrendelés teljesítésébe bukhat bele

Klimsa Ronald balul sikerült pályázati győzelme óta dolgozni sem nagyon tud. „Nekünk a panelfelújítás a fő profilunk, ez pedig most csak pályázati pénzekből megy. Pályázatokon viszont nem indulhatunk, mert nincs nullás igazolásunk az APEH-től, hiszen tartozásunk van a ki nem fizetett munka miatt.”

Klimsa szerint felfoghatatlan, hogy abba bukjon bele, hogy megnyert egy állami megrendelést. Azt meg különösen felháborítónak találja, hogy az állam egyik szerve megbünteti azért, mert az állam egy másik szerve nem fizet.



  • Hírek
  • Bankszámla