Gúzsba kötné az Alkotmánybíróságot egy fideszes alkotmánymódosítás

Egy hétfői, az új alkotmányról szóló törvényjavaslathoz benyújtott  módosító indítvány szerint az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény mellett a történeti alkotmány és a sarkalatos törvények alapján döntene az elő kerülő jogszabályok alkotmányosságáról. Az indítványt Lázár János fideszes frakcióvezető nyújtotta be (a törvényjavaslatot a frakcióvezetőket kivéve az összes  koalíciós képviselő aláírta, így a kormányoldalról Harrach Péterrel már csak ők ketten nyújthatnak be módosító javaslatot).

A javaslatot nem támogatta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, de ahhoz elegen szavaztak igennel, hogy a részletes vita során az a plenáris ülés elé kerüljön, amennyiben ezt a frakció támogatja.

Az indítvány azt készítheti elő, hogy a kétharmados törvények az alkotmány szintjére emelkedjenek, azokat az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa – mondja Tóth Gábor Attila alkotmányjogász. Ha például ősszel megszületik az egyházakról szóló kétharmados törvény (mely a tervek szerint a felekezetek egyenrangúságát megszüntetve a történelmi egyházakat kiemelné, a többit pedig alacsonyabb státuszú elismert egyházként vagy egyesületként kezelné), annak alkotmányosságát az Ab nem vizsgálhatná – érzékeltette konkrét példával a helyzet súlyosságát.

Az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény meghozatalakor ugyanis elég lenne azt beleírni, hogy a testület hatásköre nem terjed ki a kétharmados törvényekre, és bezárulna a kör, a sarkalatos törvények az Alkotmány szintjére emelkednének. Tóth elismerte, hogy ez Lázár indítványának legpesszimistább olvasata, de szerinte egy ilyen a konstrukció nagyon is illeszkedne a koalíció eddigi alkotmányozási gyakorlatába.

Ezt a gyakorlatot szerinte jól jellemzi, hogy az Ab hatáskörének az őszi, a  visszamenő hatályú őszi adóztatáskor bevezetett szűkítésére, és az alkotmánytervezet szövegére is érvényes, hogy mindig a legutolsó változat állt a legmesszebb az alkotmányosság elveitől.

A sarkalatos törvények és a történelmi alkotmány alkotmányos szintre emelése eljelentéktelenítené magát az alaptörvényt, az megszűnne a jogrend alapja lenni – mondja Tóth. Ez az alkotmányjogász szerint azt eredményezné, hogy a jogszabályok vizsgálatakor az alkotmányos normákkal és eszmékkel szemben homályos és ellentmondásos történelmi hagyományokra lehetne hivatkozni.

Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke valószínűtlennek tartja, hogy a módosító a plenáris ülés elé kerüljön. Gulyás – aki egyébként nem támogatta a módosító indítványt – ugyanakkor cáfolta, hogy az a jelenlegi formájában az alkotmány szintjére emelné a kétharmados törvényeket. "Erre nincs felhatalmazásom válaszolni" – reagált arra a kérdésre, hogy ki áll Lázár indítványa mögött.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!